Feladat volt, elvégezték. Legalábbis a többség. Mint ismeretes a MÚOSZ elnöksége szeptember 30-i határidőt szabott meg a szakosztályoknak, a tisztújító küldöttgyűlést követően kötelező, vezetőségeik megválasztására.
A frissen alakult, illetve közelmúltban megújult szakosztályoknak – kettő ilyen van – nem volt teendőjük, a papíron – korábban – létezettek közül pedig 13 elvégezte a szükséges tisztújítást. Két szakosztály kapott – vis maior miatt – rövid távú – 2 hetes – haladékot.
Az elnökség áttekintette a beérkezett jegyzőkönyveket és a jelenlétet dokumentáló iratokat, s megállapította, hogy jelenleg szövetségünk 17 működő szakosztállyal folytatja a munkát.
Ezek a következők:
- Borászati és Hungaricum Szakosztály;
- Cigány Újságírók Szakosztálya;
- Egészségügyi és Életmód Szakosztály;
- Film- és Tévékritikusi Szakosztály;
- Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztály;
- Fotóriporterek Szakosztálya;
- Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztály;
- Helyi Lapok Szakosztálya;
- Karikaturista Szakosztály;
- Kommunikációs és PR Szakosztály;
- Környezetvédelmi, Vízügyi és Idegenforgalmi Szakosztály;
- Kulturális Szakosztály;
- Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály;
- Magyar Karikatúraművészeti Szakosztály;
- Szociális Párbeszéd Szakosztály;
- Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztály;
- Vidéki Újságírók Szakosztálya.
Sajnálattal vette tudomásul az elnökség, hogy összesen 10 szakosztály – bár néhány már évek óta nem adott életjelet magáról -, nem tudta, vagy nem akarta elvégezni a MÚOSZ szabályzataiból is következő, köteles feladatát. Ezek a szakmai csoportok természetesen 10 aktív tag részvételével szervezett alakuló ülésen, az arról készített jegyzőkönyv, illetve jelenléti ív benyújtásával kezdeményezhetik újjá- vagy megalakulásukat.
A működő szakosztályok vezetésének feladata, hogy a tagnyilvántartásukat áttekintsék, időszerűsítsék, illetve 3 hónapon belül készítsék el a jövő évre vonatkozó munkatervüket.
Azok a szakosztályok, ahol „apróbb” gondok merültek fel a tisztségviselők választása során (pl. nem MÚOSZ-tagot, vagy tagdíjat nem fizető személyt választottak), külön értesítést kapnak helyesbítési kötelezettségükről.
Végezetül megjegyzendő, hogy bár volt rá akarat az elnökség részéről, és „akadt” olyan szakosztályi megnyilvánulás, amely szintén szorgalmazta, nem sikerült az ugyanazon tematikán belül működők összevonása, azaz a szakmai együttműködés, -gondolkodás racionálisabbá tétele.
Hárshegyi János
