Franziska Tschinderlét a magyar közmédia Híradója szerdán azzal vádolta meg, hogy „provokált” a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban feltett kérdéseiben – írja a hvg.hu. Az osztrák újságíró a magyar portál megkeresésére azt nyilatkozta:
„Ez az egész nem rólunk szól, és nem is arról, hogy nem kapunk választ a kérdéseinkre. Ez a budapesti és általában a magyar kollégáinkról szól, akiknek naponta, hetente ezzel kell szembesülniük. Szolidaritást érdemelnek, mi pedig garantálhatjuk, hogy nem fogjuk abbahagyni tudósításainkat a demokrácia hanyatlásáról a szomszédunkban.”
Franziska Tschinderle kérdései az alábbiak voltak:
- Amikor Orbán, Salvini és Morawiecki Budapesten egyesítették erőiket és bejelentették egy lehetséges új szövetség létrehozását, miért nem volt jelen senki a francia Nemzeti Gyűlés vagy az osztrák FPÖ részéről ezen a történelmi találkozón?
- Mi a szövetség célja és ki fontolgatja a belépését?
- Egy euroszkeptikus koalíció létrehozása nem új jelenség, és az 1980-as évekig megy vissza. Többször is elbukott már olyan témák körül kialakult nézetkülönbségeken, mint például Oroszország, Törökország, vagy az antiszemita támadások. Hogyan lehet elkerülni most a megosztottságot?
A Telex a bécsi Standardot idézve arról számolt be, hogy az osztrák szocdemek, zöldek és liberálisok szerint megtámadták az újságírót a riportban. A közszolgálati ORF híradójának megfogalmazása szerint „az Orbán-kormány másképp gondolkozik a sajtószabadságról. Ez az a »médiapiac«, amit még Ibizán kívánt Strache úr Ausztriának”. A Riporterek Határok Nélkül osztrák szervezete azonnali bocsánatkérést vár az M1-től.
Az osztrák nyilvánosság elutasító reakcióit részletesen bemutató összeállításában az Index azt írja: a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) részéről Alexander Schallenberg külügyminisztériuma is hangsúlyozta, hogy kritikus kérdéseket feltenni a média alapvető feladatának számít, ezt pedig Ausztria nagykövete is nyomatékosítani fogja Magyarországon.
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke Facebook-posztjában a közmédia működését vezérlő jogszabályból, a Közszolgálati Kódexből idézve az alábbi szemelvényekre emlékeztetett:
„A média azon elsődleges fórum, amely lehetőséget ad az egyes vélemények ütköztetésére, az eredeti forrásból nyerhető információk megismerésére és az olyan önálló, elegendő és megalapozott ismeretre támaszkodó véleményformálásra, amelynek segítségével a politikában és a civil
közösségekben egyaránt átgondolt döntések születhetnek.”
„A közszolgálati médiaszolgáltatás célja (…) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás (…) Az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás; sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati médiaszolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést.”
„A közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására”
„A közszolgálati médiaszolgáltatás törvényben rögzített céljainak elérése érdekében a közszolgálati médiaszolgáltató feladatai ellátása során arra törekszik, hogy az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódó műsorok során a pártok eltérő álláspontjai a nézők vagy a hallgatók számára megismerhetőek legyenek, és a műsorszámok kiegyensúlyozottan, a közérdekűség követelményének megfelelően tükrözzék az eltérő álláspontokat. A közszolgálati médiaszolgáltató a műsorszámaiba – különös tekintettel a hír- és tájékoztató műsorszámokra – kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesz, és törekszik az összefüggések feltárására. Az állampolgárok széles körét érintő, különösen vitatott kérdésekben a közszolgálati médiaszolgáltatás kiemelt feladata a vélemények sokféleségét bemutatni. Az alkotmányos vélemény- és sajtószabadság keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyőződésének. A közszolgálati
médiaszolgáltató munkája során ügyel arra, hogy – a műfajtól függően – az adott kérdésben valamennyi releváns véleményt, eltérő nézetet ugyanabban a műsorszámban vagy műsorszámok sorozatában mutasson be.”
