Szilágyi János kérdéseire válaszolt csütörtökön az Aranytollas Újságírók Társaságában Simor András, aki 2007 és 2013 között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mint elmondta, tavaly nyugdíjba vonult a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, és azóta nagyon élvezi a korábbinál kötetlenebb életet.
Milyen a mai helyzet nálunk, miért tartunk itt? – ez volt az alapkérdés, amelyre a vendég egy 2009-es TÁRKI-felmérés adataival kezdte válaszát. Ez kimutatta, hogy a magyar társadalom zárt, önbizalomhiányos, paternalizmusra vágyik. Megdöbbentően sokan gondolták – és bizonyára gondolják ma is – úgy, hogy a piacgazdaság nem jobb, mint a régi tervgazdaság, és erős államot, erős vezetőt kívánnak. Elterjedt vélemény az is, hogy tisztességesen nem lehet érvényesülni. Orbán Viktor lényegében ehhez a társadalmi gondolkodáshoz alkalmazkodott, amikor erősítette az állam gazdasági szerepét, hatalomkoncentrációt hajtott végre a demokratikus fékek és ellensúlyok rovására. Ezért van benne annyi kormányprogram nevében a „védelem” – családvédelem, munkahelyvédelem stb. –, mert a magukban nem bízó emberek az államtól várják, hogy védje meg őket, aminek fejében ők lojálisak az állam iránt.
Sokszáz éves történelmi oka van ennek az önbizalomhiánynak – fejtegette Simor András. Talán jobb lett volna a rendszerváltozáskor is egy élesebb cezúra, egy jelentősebb generációváltás, mert az idősebbekben túl mélyen meggyökerezett a Kádár-rendszerben kialakult ügyeskedés, kiskapukeresés, a szabályok kijátszása. Csakhogy egy kapitalista világrendben ezzel nem lehet előre jutni.
A vendég azt is elmondta, mit tart jónak. Például azt, hogy mérséklődött az eladósodás, és ha kiadást kell csökkenteni, azt nem mindig a jövőt szolgáló beruházások szenvedik meg, mint korábban. Jó, hogy a bolti pénztárgépeket bekötötték a NAV-hoz, és javult az adózási fegyelem. Bár korábban bírálta a közmunkát, elismeri, hogy nőtt a foglalkoztatottság. És nőtt a törvénytisztelet, jobban elismerik az emberek az államot.
Hogyan ítéli meg a mai jegybankot? – hangzott a következő kérdés. Simor András úgy látja: az MNB olyasmivel is foglalkozik, ami nem feladata, és néhány évi jó monetáris politika után szétzilálta az eszközrendszerét. Nem helyes, ami az alapítványok körül zajlott. Ugyanakkor szerencsés a bankfelügyelet integrálása a jegybankba – ezt ő is szerette volna, de nem kapott rá lehetőséget –, és több helyes fogyasztóvédelmi intézkedés történt.
Létezhet-e tényleg független jegybank, mit jelent igazából ez a függetlenség? – kérdezte Szilágyi János. A válasz: a jegybank természetesen függ a törvényhozástól és foglalkoznia kell az ország problémáival. Függetlennek a végrehajtó hatalomtól, tehát a kormánytól kell lennie, hogy az ne tudja pénzkibocsátásra kényszeríteni, meghiteleztetni magát, és ezzel inflációt előidézni. Ez volt a fő oka a jegybanki függetlenség eszméjének, de ez is változik, mert ma már nem az infláció a fő veszély, hanem a lassú növekedés. Emellett az is tény, hogy még a hagyományos demokráciákban is nagy politikai nyomás nehezedik a jegybankokra, sokszor az amerikai FED vagy az Európai Központi Bank is enged ilyeneknek. Továbbá hiába garantálja a függetlenséget a törvény, ha az intézmény élére kinevezett emberek ezt esetleg nem veszik komolyan.
Talán sokan meglepődtek azon az előrejelzésen, hogy politikai változásra az ad esélyt, ha Orbán Viktor gazdaságpolitikája sikeres lesz. Akkor ugyanis több polgár válik öntudatossá, aki már nem az államtól vár védelmet, hanem önállóan akar dönteni a sorsáról. De azt is tudni kell, tette hozzá a vendég: a demokrácia a társasházi közgyűlésen vagy az óvodai szülői értekezleten kezdődik, ott kell hozzászokni az önálló és felelős döntéshez.
Szóba került az euró bevezetése is. Simor András szerint a szlovák és a lengyel példa mutatja, hogy euróval és anélkül egyaránt lehet sikeres egy gazdaság. A mai magyar kormány láthatóan nem akar lemondani az árfolyam és a kamatok befolyásolásáról mint gazdaságpolitikai eszközről. Ő azonban inkább európárti, mert a mai nyitott világban a saját valuta korlát és költségelem a vállalkozások számára.
Domány András
