Összefoglaló a MÚOSZ Kulturális Szakosztálya és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének legutóbbi filmestjéről.
A cím utal Rejtő Jenő regényére, és persze mindazokra a kérdőjelekre, amelyek körülveszik az idegenlégiósok mítoszát, és amelyek nyomába eredt André Libik Egy halhatatlan mítosz című dokumentumfilmjében. Amíg vitatják, hogy Rejtő Jenő milyen messzire utazott az idegenlégiósokkal, André Libik egzotikus vad és szép tájakra jutott el operatőreivel dokumentumfilmje forgatásakor.
Fantázia és merészség kellett e film megvalósításához, amelyhez olyan neves operatőr is társult, mint a francia Raoul Coutard, aki a francia újhullám szinte minden rendezőjével dolgozott.
Az emberi sorsok iránti kíváncsiság is hajtotta mind ebben a filmjében, mind a Zsoldos vagyok címűben – amely kellő empátiával párosulva új megközelítésben ábrázolja ezeket a katonákat.
„Láttatok zsenge gyermeket, / akit a strázsa kergetett? / Így verbuváltak minket is…” – írta Faludy György Német zsoldosdal című versében. Mindez bevezethetné Nóvé Béla 56-os menekült kamaszokról szóló könyvét és dokumentumfilmjét is, akik közül sokan a francia idegenlégióban kötöttek ki.
A történész és dokumentumfilmes Nóvé Bélával és Libik Andréval folytatott beszélgetés – május 15-én a MÚOSZ székházában – különösen izgalmas és tanulságos volt a vetítést követően.
