A Medián és a Mérték Médiaelemző Központ 1200 személyes lekérdezésen alapuló, országosan reprezentatív kutatása arra a kérdésre kereste a választ, mennyiben változott a magyarok közéleti hírfogyasztása az elmúlt években. A 2014-es illetve 2016-os számokkal összevetve először nyílt alkalom, hogy a kutatók lehetséges tendenciákat is felfedezhessenek.
„(…) 2014-ben 71 százalék mondta, hogy rendszerint tévéből szerzi a híreket, és csak 34 százalék megy fel a netre, ha valamilyen politikai ügy érdekli. Ezek az arányok ma gyakorlatilag változatlanok (71-35), miközben mind a napilapok olvasottsága mind a rádiók hallgatottsága is folyamatosan csökken. (…) A kereskedelmi tévék befolyása még a politikát követők köreiben is kiugróan magas: ha csak egyetlen hírforrásból tájékozódhatna, a magyarok — fideszesek és ellenzékiek egyaránt — 41-42 százaléka valamelyik kereskedelmi csatornára szavazna” – olvasható a 444 összefoglalójából, mely egyebek mellett a megyei lapok, az ingyenes- és a bulvárújságok szerepére, valamint a közéleti hetilapok befolyásvesztésének trendjére is kitér.
„Érdekes kettősség, hogy miközben a magyarok többségét zavarja a Fidesz nyomulása, valahol meg is érti azt: 52 százalék szerint” természetes, hogy a kormányon lévők igyekeznek elérni, hogy az emberekhez az ő álláspontjuk jusson el, ne az ellenzéké.
A teljes cikk a 444-en olvasható >>>
Magyarországon nem csökken a tévénézők és nem nő az interneten tájékozódók aránya
