Botrány az osztrák belügyben – a kancellár és az államfő is kiállt a sajtószabadság mellett

Ausztriában hatalmas felháborodást okozott egy kiszivárgott hivatali körlevél, amelyben a belügyi tárca szóvivője azt javasolta a tartományi rendőri szerveknek, hogy a kormányzattal szemben kritikus médiával a törvény által megkívánt minimális kapcsolatot tartsanak csak.
„Mindezt a Christoph Pölzl szóvivő által a kritikus hangvételű médiához tartozó szereplők egyikeként – a Kurier és a Falter mellett – konkrétan megnevezett Der Standard című lap írta meg. A lap kedden egész nap kereste Herbert Kickl belügyminisztert, aki aztán este fél hat után tette közzé állásfoglalását. Eszerint a sajtószabadság a demokratikus társadalom érinthetetlen és lényegi alappillére, annak korlátozása teljességgel elképzelhetetlen. A miniszteri állásfoglalásból kitűnik, hogy Kickl elővette szóvivőjét, úgymond tisztázó beszélgetést folytatott vele, és Pölzl biztosította főnökét afelől, hogy a körlevéllel semmilyen korlátozási szándéka nem is volt a kritikus hangvételű médiát illetően. Mindazonáltal a miniszter leszögezte, hogy a körlevél megfogalmazása nem találkozott az ő egyetértésével.
Megszólalt az ügyben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán New Yorkban tartózkodó Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen államfő is. Kurz leszögezte: a kommunikációs tisztségviselők nem rekeszthetnek ki a tájékoztatásból egyes médiaszereplőket, a sajtószabadság korlátozása elfogadhatatlan. Természetesen Van der Bellen is arról beszélt, hogy nem szabad diszkriminálni egyetlen médiaszereplőt sem” – olvasható Kárpáti János, a Klubrádió munkatársának hírösszefoglalójában.
A cikk említést tesz egy Bécsben tartott nemzetközi konferenciáról is, amit Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes cseh tagja nyitott meg. „Beszédében szólt arról, hogy az unióban a kirekesztés, a diszkrimináció, a kisebbségi jogok tiszteletének a hiánya a közélet pereméről behatolt annak centrumába, és a média szereplői, a politikusok, illetve a véleményformálók részéről nem ütközik elég határozott ellenállásba. Jourová a rossz nacionalizmus kiemelt példájaként említette a magyarországi »Stop, Soros!« plakátkampányt, a németországi Chemnitzben tapasztalt zavargásokat, valamint a franciaországi antiszemita támadásokat. (…) »A Brexit-vita a legjobb példa arra, miként tudja a sajtó elhinteni a megosztottság magvát« – fogalmazott Jourová, és felmutatta az egyik brit bulvárlap címoldalát, amely »piszkos patkányoknak« bélyegezte az EU vezetőit. Az igazságügyi EU-biztos szerint szükség lenne a médiaügyek újraszabályozására. Ő maga azt vallja, hogy a média bizonyos mértékig szabályozásra szorul, nem lehet pusztán a piaci törvényekre hagyatkozni, támogatásban kell részesíteni a közmédiát és a független médiát.”
Kárpáti János teljes írása az Infovilág.hu portálon olvasható >>>
(Címlapkép forrása: DerStandard.at)