Az Aranytollas Újságírók Társasága idei őszi első összejövetelén kollégánk, Ráday Mihály művészettörténész, televíziós műsorvezető és filmes volt a vendég, a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) elnöke, aki – mint mindig – ezúttal is érdekes történetekkel, magvas véleménymondással gazdagította tudásunkat, ismereteinket.
Az összejövetel házigazdája tisztét Békés Attila látta el. Bevezetésül dr. Bálint György, társaságunk elnöke meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban, 96 éves korában elhunyt Szepesi Györgyről, az aranytollasok tiszteletbeli elnökéről, ismert és szeretett rádiós sportújságíróról.
Ráday röviden összefoglalta pályáját: hihetetlen népszerű televíziós városvédő műsorát, a Magyar Televíziótól méltatlan körülmények között történt nyugdíjazását, a 7 ezres példányszámú IPM magazinban vitt rendszeres rovatát, filmes munkáit, szerepléseit, majd a kötetlen, később kérdésekre válaszoló beszélgetésben számos városvédelmi, várospolitikai kérést, aktualitást érintett. Így egyebek között szóba került az (ÉS-ben is megírt) Vörösmarty téri felújítás a fenyegető veszélyeivel, a Városliget beépítése a zöldfelület fogyasztásával, a MOL toronyház ügye. Ráday úgy tudja, az UNESCO világörökségi kifogást emelt ez ügyben, de ezt az Orbán-kormány tíz évre titkosította. A Klotild-palota felújítása kiemelt beruházás, ami azt jelenti: az építtető szabad kezet kap, bármit megtehet. Szó esett a Kossuth tér Horthy-időket visszahozni igyekvő átalakításáról is, amely „tankcsapdát” is tartalmaz, a Széll Kálmán (Moszkva?) téri postapalota botrányáról, amely Ingatlanspekuláció áldozata lett, holott a posta céljára létesült, és érdemes lett volna így felújítani. A Royal-szálló és a Gresham-palota (ma szintén szálló) felújítása viszont Ráday szerint sikeresnek mondható. (A Royal fürdőjét ő tanácsolta felújítani.)
Tarlós István budapesti főpolgármester – más szakemberekkel együtt – meghívta ugyan Rádayt egy tanácsadó testület tagjának, de – elmondása szerint – tanácsaira soha sem tartott igényt. Műemlékvédelem, városvédelem terén ma Budapesten sajnos semmiféle koncepció nem fedezhető fel, hacsak a káros, állandó utcanév-változtatásokban nem
. Az egykori Fővárosi Közmunka Tanácshoz, amelynek a főváros mai időtálló arculata köszönhető, hasonló intézményre lenne szükség, ám ennek nyoma sincs. Sőt, fórum sincs, ahol szakemberek megnyilvánulhatnának, szóvá tehetnének problémákat. Sovány vigasz: az Andrássy úti egykori MÚOSZ-székház pazarul megújult. Kár, hogy oda újságíró a lábát be nem teheti többé…
Magyar Péter