Ausztria változóban

Gregor Mayert látta vendégül a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kül- és biztonságpolitikai szakosztálya az idei első őszi rendezvényén, amelyet Kulcsár László Aranytoll-életműdíjas újságíró moderált.
Az osztrák kolléga, aki 1987 óta él Budapesten, tudósította a Profil hírmagazint a délszláv háborúról, járt Irakban 2003-ban az amerikai hadjárat idején, 2011-ben pedig Egyiptomból jelentkezett az arab tavasz ottani eseményeivel. Jelenleg felváltva a magyar fővárosból és Belgrádból tudósít – mint a német DPA hírügynökség és a Standard című osztrák napilap délkelet-európai munkatársa.
Nincs reális veszélye annak, hogy a jövő májusban esedékes uniós választásokig a magyar miniszterelnök és elvbarátai „blokkolják” az integrációs szervezet munkáját – reagált bevezetőjében a legfrissebb, aktuális hírre Gregor Mayer. A Magyarországot elmarasztaló EU-s határozat további sorsa főként attól függ, hogy milyen összetételűek lesznek 2019 tavasza után a brüsszeli testületek. Elképzelhető, hogy a populista, szélsőjobboldali erők a mostaninál nagyobb befolyásra tesznek szert, de földcsuszamlásszerű változások nem várhatók – mondta.
Nemrég még úgy látszott, hogy Orbán Viktor számíthat Sebastian Kurz kancellár támogatására, ám jelek szerint most mintha mégis a Macron-féle vonalat követné az osztrák politikus – vetette közbe Kulcsár László, a vendég beszélgetőpartnere. Gregor Mayer szerint ez a várakozás nem volt alaptalan, hiszen Kurz hasonló migránsellenes retorikával vetette bele magát a hazai választási kampányba (és győzött), majd az egy ideig mellőzött szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal lépett koalícióra. Amikor júniusban a kancellár a Visegrádi Négyekkel tárgyalt, ennek a majdani pálfordulásnak nem látszott semmiféle előjele. De a 7-es cikkelyről szóló, Magyarországot elmarasztaló voksolás az Európai Néppártot is megosztotta, és Kurz most azokkal szavazott együtt, akik számára a jogállamiság nem lehet alku tárgya.
2015 óta a közbeszédet a menekülttéma uralja; ott is – például Lengyelországban –, ahol még csak át sem vonulnak a migránsok, nemhogy letelepedni akarnának. Már Jörg Haider idején, az Osztrák Szabadságpárt akkori politizálásában, sőt korábban is szerepet kapott a menekültkérdés. Ausztriába sokan érkeztek vendégmunkásként a hatvanas-hetvenes években, később a csecsenföldi háború miatt rengeteg csecsen, majd Koszovóból albán jött, ahogyan Svájcba is. Természetesen fontos volt, hogy (ha már el kell hagyni hazájukat) gazdag országokban telepedjenek le a jövevények, de akkor ez még szabályozott migráció volt.
Csak később szembesültünk a rendezetlenséggel és a hatalmas tömegekkel, amit a populisták rendre kihasználnak. Az utóbbi években főként Svédország, Németország lett a menekültek célpontja, és a migráció olykor láncreakciót kelt: jönnek a rokonok, falubeliek százszámra, ezerszámra.
Ami az ausztriai politikai viszonyokat illeti, ez stabilnak mondható – hangzott el az előadáson. Az osztrák koalícióban a szociáldemokratákat a Putyin-párti Szabadság-párt váltotta föl, de a kormányban vannak pártonkívüliek is. A szomszédságpolitikában sincsenek komolyabb feszültségek, már csak azért sem, mert az uniós tagsággal véglegesen megoldódott a dél-tiroli kérdés. Igaz, jelenleg némi súrlódást okoz Olaszországgal, hogy a mostani bécsi kormány – az Osztrák Szabadságpárt nyomására – állampolgárságot adna az itáliai tartomány németajkú polgárainak. „Ez teljes rémálom” – fejtegette Gregor Mayer –, mert az uniós szabadságjogok egyaránt érvényesek a határ mindkét oldalán.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztályának vendége részletesen taglalta azokat az okokat, amelyek miatt a szociáldemokraták csillaga (nem csupán Ausztriában) leszállóágban van. Mint mondta, világtrendnek mondható, hogy a hagyományos baloldal vonzereje csökkent, bár a társadalmi beágyazottsága még mindig igen erős. Ugyanakkor eltűnőfélben, zsugorodásban van a bázis, mert maga az egykori munkásosztály is egyre kisebb létszámú. Mind több a tanult ember, a leszakadt kispolgárok pedig inkább a populista jobboldallal rokonszenveznek. A nyugat-európai szociáldemokrácia a saját sikerének az áldozatává vált, hiszen a munkás származású gyerekekből tanult polgárok lettek. Számukra vonzóbbak a zöld, vagy a liberális eszmék. Nagy kérdés, hogy a jövőre esedékes bécsi helyhatósági választásokon a szociknak sikerül-e megtartaniuk fellegvárukat.
(Toronyi Attila írása eredetileg az Infovilág.hu portálon jelent meg. Címlapkép forrása: Facebook.)