Tisztelt gyászoló család!
Tisztelt gyászoló gyülekezet!
Ez év februárjában szűk baráti társaságban köszöntöttük Szepesi Györgyöt 96. születésnapján. Mindig kitüntető volt társaságát élvezni, együtt lenni Vele. Sajnos, ez volt az utolsó alkalom. Életének 97. évében egy nagyszerű ember távozott.
Szepesi György szakmai életpályája igen sokoldalú volt. Zseniális újságíró, sikeres könyvek szerzője, sportesemények avatott tolmácsolója, tudósító, riporter, filmek szereplője, vezető, diplomata. Felkészültsége, műveltsége, intelligenciája bámulatra méltó volt. És bár az élet minden területe érdekelte, számunkra, a labdarúgást imádó emberek számára, a futball iránti óhatatlan szerelme, elkötelezettsége jellemezte Őt leginkább.
Gyermekkorában jegyezte el magát a labdarúgással. Mint akkoriban a legtöbb fiú, imádott játszani, gyermekkori barátjával, Szusza Ferenccel együtt fociztak az angyalföldi grundokon. De nem csak focizni szeretett. Nagy hatással volt rá a kor kiváló rádiósa, Pluhár István, akinek rajongva hallgatta sporteseményekről történő közvetítéseit, mi több, Ő maga is próbálkozott a grundon játszott meccsek tolmácsolásával. A későbbi zseniális labdarúgót, Szuszát látva önkritikusan úgy gondolta, nem rendelkezik akkora tehetséggel a pályán, hogy méltó társ lehessen, így egyre inkább a rádió került előtérbe. Készült arra, hogy a nagy előd, Pluhár István nyomdokába lépjen.
A nagy nap eljött a háború után, 1945. augusztus 20-án közvetítette a Magyarország – Ausztria mérkőzést, Puskás Ferenc első válogatott szereplését. A mérkőzés nem csak a magyar válogatott sikerét hozta, de elindította Szepesi György feltartozhatatlan rádiós pályáját is.
Hangja és egyedi stílusa elvarázsolta a hallgatókat. Olyan átéléssel, szenvedéllyel és hatalmas munkabírással vetette bele magát minden egyes közvetítésébe, műsorába, hogy még azt is magával ragadta, aki nem szerette a sportot. Nagy hatással volt a fiatalokra. Közvetítései nyomán fiúgyermekek generációi váltak a futball szerelmeseivé, akartak Grosics, Bozsik Kocsis, Puskás, Hidegkuti, Albert, Mészöly, Göröcs, Bene és a többiek méltó utódai lenni. Sikerei, az aranycsapatéval párhuzamosan értek mind magasabb szintre. Ahogy a nemzeti tizenegy a világ élvonalába került, úgy Ő is hasonló magasságokba jutott. Az aranycsapat 12. tagjának nevezték. Népszerűsége, ismertsége itthon és a határon túl is lenyűgöző volt.
Engedjenek erre kép példát említenem. A Nagyváradi Atlétikai Club 2010-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A jeles eseményre megérkezve Gyurit nagy tömeg várta. Az ott élő magyarok egymást törve igyekeztek üdvözölni, kezét megszorítani, elmondani, hogy közvetítései milyen hatással voltak életükre, magyarságukra.
A másik példa a 90-es évek elején történt. A magyar ifjúsági válogatott Felsőőrben, Oberwartban játszott mérkőzést az osztrákokkal. A határhoz közeledvén Gyuri észrevette, hogy útlevelét otthon hagyta. Visszafordulni nem lehetett. A magyar határőrök átengedték, de jelezték, hogy az osztrákok valószínűleg visszaküldik. Nos, nem így történt. Az osztrák határőr szalutált, üdvözölte Szepesi urat, és jó mérkőzést kívánt.
Egyik leghíresebb közvetítése az évszázad mérkőzése volt. Korábban a magyar futballrajongók csupán egy 10 perces összeállítást láthattak a mérkőzésről. 1993-ban, amikor az MLSZ a mérkőzés 40. évfordulójának megünneplését szervezte, váratlan ajándékot kapott a szövetség. Az Egyesült Királyság nagykövete a mérkőzés teljes felvételét átadta, ugyanis az angol televízió azt már annak idején élőben közvetítette. Ez számunkra óriási meglepetés volt. Még abban az éven a magyar televízió karácsonyi műsorában, Szepesi György csodálatos közvetítésével leadta a teljes mérkőzést, amelyet először láthattak és élvezhettek Magyarországon.
Világbajnokságok, olimpiai játékok sokaságáról tájékoztatott. Utolsó közvetítése a 2005-ös Magyarország – Argentína mérkőzés volt. Ezzel világrekorder lett: Ő volt ugyanis a világ leghosszabb időn át tevékenykedő sportriportere. Az első és az utolsó mérkőzés közvetítése között 60 év telt el.
Hivatását azonban ezután is gyakorolta. A televízió részére készített beszélgetései a régi időszak nagy sportolóival, szakembereivel sporttörténeti értékűek. Amikor dolgozott, éveket fiatalodott, felkészültsége, precizitása legendás, riportalanya iránt érzett tisztelete lenyűgöző volt.
Hasonlóan nagy ívű pályát futott be a labdarúgás vezetésében. Az 1978. évi labdarúgó világbajnokságot követően felkérték, vállalja el a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztét. A sikertelen VB utáni hangulatban ez nem volt egy egyszerű feladat, de szerepvállalása megnyugvást hozott a magyar futballéletben. Magát, szerényen, gyengekezű vezetőként jellemezte később, de az eredményei igenis rátermett vezetőre utaltak. Elnöki időszakában mindkét világbajnokságra kijutott a magyar nemzeti csapat. Az ifjúsági válogatott Bicskei Bertalan irányításával Európa Bajnokságot nyert, a Videoton eljutott az UEFA Kupa döntőjébe. Ekkor vált lehetővé a magyar labdarúgók külföldre szerződtetése, több évtizedes késéssel elindult a profizmus bevezetése. Hazahozta Puskás Ferencet. Sándor Csikarral közösen meggyőzték Nyilasi Tibort, hogy ne adja fel, és sorolhatnám tovább mindazt, amit a magyar labdarúgásért és az egyes emberekért tett.
Külön kell beszélni sportdiplomáciai tevékenységéről. Nyelvtudása, kiemelkedő kapcsolatteremtő, kommunikációs készsége, szakértelme predesztinálta arra, hogy a nemzetközi labdarúgó vezetésben is letegye névjegyét. 1982-ben beválasztották a legmagasabb szintű testületbe, a FIFA Végrehajtó Bizottságába, ahol nagy elismertséget szerezve 12 éven keresztül tevékenykedett. Részt vett világbajnokságok szervezésében, a kispályás labdarúgás nemzetközi szintű bevezetésében, de szerepet vállalt az európai szervezet, az UEFA különböző bizottságaiban, versenyeinek szervezésében, ellenőrzésében. Nemzetközi szerepvállalása idejére esik Puhl Sándor VB döntőbeli játékvezetése, Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor legmagasabb szintű FIFA elismerése is.
Szepesi György újságíróként és sportvezetőként is méltán részesült számos elismerésben, itthon és külföldön egyaránt. Valamennyit felsorolni hosszas lenne, de külön becsben tartotta a labdarúgás területéről kapott díjakat, így az Orth György díjat, a Magyar Labdarúgó Szövetség életmű díját, a FIFA arany érdemrendjét. A FIFA tiszteletbeli tagjaként, az MLSZ tiszteletbeli elnökeként élete utolsó évtizedében is dolgozott, különböző bizottságok munkáját segítette. Minden erőfeszítése arra irányult, hogy a magyar labdarúgás fejlődjön.
Tisztelt gyászolók!
Egy eredményes, hosszú életpálya lezárult, elvesztettünk egy kiemelkedő egyéniséget. Fizikailag elvesztettük, de a lelkünkben élni fog. Emlékezni fogunk kedves személyiségére, közvetítéseire, barátságára, sikereire és okos tanácsaira, amelyet oly bőkezűen osztogatott.
Kedves Gyuri!
Külön szeretném megköszönni Neked azt, hogy évtizedeken keresztül mellettem álltál, segítettél, mindig számíthattam Rád. Atyai jóbarátomként itthon és a világ számos pontján élvezhettem társaságodat, elleshettem titkaid egy részét, amelyek segítettek különböző helyzetek megoldásában. Köszönöm barátságodat, az együtt átélt élményeket, azt hogy elfogadtál partnerednek.
Kedves Gyuri, búcsúzom Tőled a Magyar Labdarúgó Szövetség, a magyar labdarúgó élet szereplői nevében. Emlékedet megőrizzük, nyugodj békében!
Elhangzott a Farkasréti Temetőben, 2018. augusztus 15-én.
(Címlapkép: nsoTV / Youtube)
Kapcsolódó anyag:
Búcsú Szepesi Györgytől – Novotny Zoltán gyászbeszéde
Búcsú Szepesi Györgytől – Hegyi Iván gyászbeszéde