Az Igazságügyi Minisztérium június 26-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokat.
„A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja” – mondja ki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. paragrafusa, amit most az Alaptörvény hetedik módosításával összhangban szintén meg kell változtatni az alábbiak szerint – írja a Mérce.
- A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
- A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.
Jelenleg a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb, mint a magánszemélyeké, ennek oka a közügyek vitatása és a véleménynyilvánítás kiemelkedően fontos alkotmányos szerepe. Egy demokráciában a közszereplőkkel szemben megfogalmazott kritikák miatt a közszereplők nem hivatkozhatnak a becsületük vagy jóhírnevük megsértésére, mivel azokat nem magánszemélyként fogalmazták meg velük szemben.
A kormány által szorgalmazott új törvény továbbra is meghagyja ugyan a politikusokkal szembeni szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, ha már valamelyik családtagjuk is bekerül a képbe, nehezebb dolgunk lehet – ráadásul a törvényjavaslat része az is, hogy a közösségi médiában közzétett tartalom is a privátszféra része legyen. (…)
Maga a törvényalkotó szándéka azért felettébb meglepő, mert az elmúlt időszakban inkább azt láthattuk maguk a politikusok, gazdasági szereplők használják a bulvármédiát saját céljaik elérésére. Ez a törvényjavaslat pedig értelmezhető most úgy is, hogy a pozitív bulvárosabb hírek mehetnek a politikusokról, a negatívak viszont nem.
Persze az is kérdéses még, hogy a törvény elfogadása esetén mindez hogyan fog beépülni a bírói gyakorlatba, kérdéses, hogy maguk a bírók mit tekintenek majd közügynek. A jelenlegi gyakorlat alapján azért feltehetően egy korrupciós ügy kapcsán, vagy egy közérdeklődésre számot tartó ügyben, valószínűleg nem a magánszféra védelmét fogják elsődlegesnek tartani. (…) További részletek a Mérce.hu cikkében >>>
