„Bő másfél éve, 2016 őszén vetette meg a lábát a megyei lapok piacán Mészáros Lőrinc, akkori felcsúti polgármester, Orbán Viktor oligarchabarátja. Azóta rajta kívül Andy Vajna filmügyi biztos és a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina is bevásárolt, ez a folyamat pedig természetesen új irányvonalat is jelentett az újságok életében: eltűntek a kormányt, illetve a helyi kormánypárti politikusokat kritizáló cikkek, ezzel szemben a megyei lapokban hatalmas teret kapott a kormány menekültellenes politikája.
A megváltozott hangvétel persze nemcsak az olvasók egy részénél talált kedvezőtlen fogadtatásra, a szerkesztőségekben is akadtak, akik előbb csak felszólaltak az anyagok tartalma és minősége miatt, majd inkább elköszöntek munkahelyüktől. Legutóbb épp a választási kampány finisében állt fel két újságíró a baranyai Új Dunántúli Naplónál, ahonnét egy hónappal korábban egy tördelő távozott, szintén erkölcsi okokra hivatkozva.
– Sokszor sírni lenne kedvem, milyen anyagok jelennek meg az enyémek mellett – mondta egy hajdani Axel Springer-lapnál dolgozó újságíró. – Nincs szükség véleményre, gondolatra, a politikáról csak bizonyos vonalak mentén lehet írni, s a kampányban például szinte minden anyagba bele kellett valahogyan építeni a migránsozást. A kormánypárti politikusoktól jönnek az ilyen-olyan igények, tele van velük az újság, csak a szépet és jót lehet leírni, nem lehet kritizálni, szóvá tenni a visszásságokat. Illetve lehet, de csak az ellenzékkel, amely máshogy be sem tud kerülni a lapba. A többség legszívesebben felmondana, hiszen tudják, ez nem újságírás, hanem propaganda-gyártás, csak éppen vidéken a sajtóban nincs hová átmenni, ugyanis a helyi lapok, rádiók és tévék jellemzően az önkormányzatok, vagyis szintén a kormánypártok kezében vannak.
– A központi oldalak, mint régen is, Budapestről érkeznek – jegyezte meg egy másik, egykor springeres újságnál dolgozó újságíró -, de olyan tartalommal, hogy az embernek kifordul a gyomra. A legfelháborítóbbak a publicisztikák, melyek nem ritkán uszítóak, szerintem simán perelni lehetne miattuk. És nincs döntési lehetőség, meg kell jelentetni őket. De korábban az sem fordulhatott volna elő, mint most a kampányban, hogy konkrétan arra buzdított az újság, hogy a kormányra kell szavazni!”
Részlet a Népszava cikkéből, mely a MATESZ-adatok alapján részletesen ismerteti a példányszámok alakulását is, hozzátéve, hogy az eladásból származó bevétel helyére „a tulajdonosváltás után [a megyei lapok] azonnal elképesztő értékű állami hirdetést könyvelhettek el, anyagilag tehát nem lehetetlenült el a működésük”.
(Címlapkép forrása: Népszava)
Jelentősen csökkent a megyei újságok példányszáma
