Szakmai fórum az Európai Bizottság reformterveiről a Könyv és Szerzői Jogok Világnapján
Ideje: 2018. április 23. (hétfő), 17:00-19:00
Helyszín: Sajtóház, Gimes terem
1064 Budapest, Vörösmarty utca 47/a, 1.em.
Miként javítható a hozzáférés a digitális tartalmakhoz az Európai Unióban és hogyan egységesíthetők a szerzői jogok a megváltozott piaci környezetben? – egyebek közt ezeket a kérdéseket elemzik szakértők azon a fórumon, amelyet Független Médiaközpont szervez jogászok és szakpolitikusok részvételével. A vita fókuszában az az új szabályozási csomag áll majd, amelyet az Európai Bizottság még 2016-ban terjesztett elő a jobb szerzői jogi szabályozás, a választék bővítése és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés javítása érdekében. A felkért szakértők kontextusba helyezik a szerzői jogi irányelv-javaslat főbb törekvéseit és áttekintik a leginkább vitatott cikkekkel kapcsolatos dilemmákat.
A Független Médiaközpont rendezvénye nyitott a jogi szakma és az iparág, így a kreatív ágazat és sajtó képviselői számára.
Az eredeti jelentkezési határidő lejárt ugyan, de még néhány hely van! Jelentkezés: https://goo.gl/forms/hN5jZHZHmvnND8BX2
Bevezető előadást tart: Munkácsi Péter, jogász
A szerzői jogi reformcsomagot véleményezi:
Kasnyik Boglárka, Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda, a Magyar Lapkiadók Egyesületének jogi szakértője
Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke
A fórumot Cseh Gabriella médiajogász vezeti.
HÁTTÉR:
A 2015. május 6-án elfogadott digitális egységes piaci (DSM) stratégia első pilléréhez hozzárendelt egyik fő célkitűzés a digitális tartalomhoz való hozzáférés javítása és egy modern, európaibb szerzői jogi keretrendszer megteremtése volt. Az új szabályozásra az Európai Bizottság közleménye szerint a megváltozott „digitális kontextus” miatt van szükség, mivel az Internet hatása sokkal jelentősebb, mint az azt megelőző irányelv szövegezésekor, 2001-ben látni lehetett. A Bizottság alapvető célkitűzése az új szabályozással az EU töredezett szerzői jogi piacának (Digital Single Market) egyesítése, azaz, hogy az európai polgárok más tagországok tartalmaihoz is egységes keretek között hozzáférhessenek. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság az új szabályozási csomag céljait a következőképpen határozza meg:
- a választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása;
- jobb szerzői jogi szabályozás az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem terén, valamint a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára; és
- méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér az alkotók, a kreatív ágazat és a sajtó számára.
E célkitűzés megvalósításához igazodott a Bizottság 2016. szeptemberében előterjesztett, ún. második szerzői jogi csomagja.
A csomag részét képező javaslatok egy része már elfogadásra került, még kitárgyalás alatt áll a műsorsugárzó szervezetek általi járulékos jellegű online közvetítésekre vonatkozó egyes szerzői jogi szabályok megalkotása; az uniós szerzői jogi kivételek és korlátozások körének a digitális környezet követelményeihez történő igazítása; a jogtulajdonosok helyzetének javítása az alkotásaik internetes videó megosztó platformokon történő terjesztéséhez kapcsolódó tárgyalások során, méltányos jogdíjak biztosítása a szerzők számára a felhasznált műveik tekintetében. Ez utóbbi elemek részei a nagy vitákat generáló „irányelv-javaslat a szerzői jogról a digitális egységes piacon” elnevezésű kezdeményezésnek.
Az előterjesztést megjelenése óta rendkívül élénk szakmai érdeklődés övezi, hiszen a tét uniós és nemzeti piaci szinten is óriási, mert euró százmilliárdok forognak kockán. A Bizottság már említett közleménye szerint, egy összekapcsolt digitalizált egységes piac létrehozásával akár 250 milliárd euró növekedési többlet érhető el. A javaslatról szokatlanul sok kritikus szakmai visszacsatolás érkezett a Bizottsághoz mind a piaci szereplőktől, mind a szakmai érdekvédelmi szervezetek részéről.
A legélénkebb vitát az új irányelv-javaslat 11. és a 13. cikke váltotta ki. Az alapjavaslat 13. cikke szerint a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára ír elő kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy tegyenek megfelelő és arányos intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal kötött megállapodások működése, és elkerülhető a jogosultak által a szolgáltatókkal együttműködésben megjelölt tartalmak szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele.
Piaci szempontból ugyancsak aggályos a 11. cikk, amely a 2001-es ún. „információs társadalom irányelv” (INFOSOC irányelv) többszörözési jogát és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát kiterjesztené a sajtókiadványok kiadóira kiadványaik digitális felhasználása érdekében. A javaslat ugyancsak lehetőséget biztosít minden kiadónak, hogy a kivétel alapján történő felhasználásért járó ellenszolgáltatásból részesedést követelhessen.
Munkácsi Péter (1965) jogász. Tanulmányait Budapesten (ELTE), Heidelbergben (Ruprecht-Karls Egyetem) és Firenzében (Európai Egyetemi Intézet) végezte. Két évtizede dolgozik a közigazgatásban, feladatai közé főleg a szellemitulajdon-jogokkal, szerzői jogokkal kapcsolatos szakpolitikai, szakértői és jogszabályelőkészítési teendők ellátása tartozik nemcsak a hazai, de az európai intézményekben és nemzetközi szinten (Szellemi Tulajdon Világszervezete – WIPO) egyaránt. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Péter is közreműködik az Európai Unió szerzői jogi szabályozásának modernizálására irányuló jogalkotási folyamatokban. Számos publikációja jelent meg főleg magyar, de angol és japán nyelven is.
