Március 14-én a MÚOSZ székházban zajlott az újságíró szövetség és a Sajtószakszervezet közös, sajtónapi ünnepsége. Ez alkalomból hagyományosan életműdíjak és szakmai elismerések átadására is sor került. Öt hazai és egy határontúli kolléga vehette át az Aranytollat. Idén először Vastollal jutalmazta 90 év feletti tagjait a MÚOSZ. Átadták a gazdasági újságírók kitüntetéseit, a Virág F. Éva-díjat, valamint a Soó Rezső-díjat. Utóbbit, a környezetvédelem vagy a vízügy területén kimagasló munkát végző kollégák kapják: a díjat az idén Székely Tamás, szakosztályunk oszlopos tagja vehette át.
Ma 75 éves Székely Tamás újságíró, fotóriporter, a „nyomdászok fotósa”, akinek fotói – melyeket az ország különböző nyomdáiban és kiemelkedő nyomdászeseményeken készített – ma pótolhatatlan dokumentumok, zömmel a nyomdaipar „ólmos” világának ipartörténeti és kordokumentumai.
Már fiatalon a Barcsay utcai Madách Imre Gimnáziumban elkötelezte magát a sajtóval. Nyaranként az Egyetemi Nyomdában depósként ismerkedett a betűk világával. A Nyomdaipari Tanulóintézetben tanult, ahol szerkesztője volt az egykori legendás hírű Ifjú Nyomdász újságnak. Szakoktatója a nyomdász szakma fotós nagysága, szakírója, Horvai József volt, kétéves tanulóidejét a Kossuth Nyomdában töltötte. Első gépét, egy Praktisix fényképezőgépet és a hozzátartozó „ágyúcső méretű” teleobjektívet még a tanulóévei alatt összegyűjtött pénzéből vásárolta meg. Érettségi után a síknyomó fényképész szakmunkás-bizonyítvány birtokában az Egyetemi Nyomdában az ofszet formakészítés fotósaként dolgozott. Munkája mellett fotózni hívták szinte minden kiemelkedő nyomdászeseményre: a János-ünnepélyekre, kongresszusokra, hazai és külföldi vendégek nyomdalátogatására, kulturális és sporteseményekre, névadókra, a Szakma Ifjú Mestere vetélkedőkre. Képei megjelentek a Typographiában, a Kossuth Nyomda Üzemi Híradójában, a Magyar Ifjúságban, a Népszavában, a Munka című elméleti folyóiratban.
Később újságíró képesítést is szerzett a MÚOSZ Újságíró Iskolájában. Első cikke a Népszavában jelent meg, majd sorra az ifjúsági, pedagógiai, tudományos és ismeretterjesztő lapokban. „Nyomdai munkám mellett szabadidőmben a Magyar Rádió és az MTI újságíró-fotóriporter gyakornokaként is dolgoztam, ugyanúgy, mint bármely főállású újságíró vagy fotóriporter kollégám” – mondja beszélgetésünkkor. 1964-ben az MTI Fotó-főosztály Külföldi Képszolgálatához került, ami „gyönyörűséges munka, viszont nem lehetett hibázni, mert nincs mód egyetlen hírügynökségi fotó megismétlésére sem!” – tette hozzá.
1964-1967 között a MÚOSZ Fotóriporteri Akadémián tanult, ahol immár hivatalosan fotóriporter címet szerzett. Ezt követően Lengyel Lajos visszahívta a Kossuth Nyomdába dolgozni, és továbbra is fotózott minden jelentősebb nyomdászeseményen. 1972-ben főállású szerkesztőségi munkatársa lett a Lobogónak. Öt év múlva a Lapkiadó Vállalat képszolgálatánál helyezkedett el, ahol sok pályakezdő fiatalnak egyengette fotós pályafutását. Innen került a Búvár című lap szerkesztőségébe fotóriporternek, ahol nyugdíjazásáig dolgozott, illetve ennek jogutódjához a Természetbúvár szerkesztőségébe. Csaknem harminc éve többed magával megalapította az országos Természetbúvár Egyesületet, amely titkárává választotta. A MÚOSZ-nak több mint ötven éve, a Tudományos Újságírók Klubjának huszonöt éve aktív tagja a mai napig.
„Büszke vagyon arra, hogy a nyomdaiparban szereztem a fényképész szakmát, mintegy tíz éven keresztül végigfotóztam a nyomdász szakmát, akkor és ott váltam fotóriporterré!” – mondta.
Gratulálunk Székely Tamás kitüntetéséhez!
Persovits József
Gratulálunk a Soó Rezső-díjas Székely Tamásnak
