„Ne hívj kis drágámnak!”

Az Európai Parlament a nemzetközi nőnap alkalmából kétnapos konferenciát rendezett Brüsszelben, a magyarra nehezen lefordítható „Empowering women and girls in media and ICT” címmel. Az „empowering” kifejezés mögött olyasfajta vezetői kultúrát kell keresnünk, amely a hierarchikus, az alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló vezetési stílus helyett a felelősség, s a vezetői hatalom megosztására helyezi a hangsúlyt, s elvárja, hogy a beosztottak a saját területükön önállóan hozzanak meg bizonyos döntéseket. Az eseményről Doros Judit – a MÚOSZ elnökségének tagja – tudósította a Népszavát.
Az EP magyarországi tájékoztatási irodája szervezésében tizennégy magyar újságíró – tizenhárom nő és egy férfi – vett részt március 7-én és 8-án az eseményen. A konferencián a dán Cecilia Bonefeld-Dahl, a brüsszeli székhelyű Digitaleurope igazgatója – nem mellékesen öt gyermek édesanyja – arról beszélt: huszonöt éve dolgozik az ICT-szektorban, sok esetben kétszáz férfi kollégája között egyedüli nőként. Szavai szerint már vannak jelei a változásnak, de ezek korántsem erősek. A nők ma is 30 százalékkal kevesebbet keresnek a digitális top-pozíciókban, mint a férfiak, ami sokkoló – tette hozzá. Dolgozott olyan helyen, ahol női beosztott volt a legprofibb, mégis háttérbe húzódott, nem vállalta fel a konfliktusokat, nem „állt bele” a problémákba. Vagyis szavai szerint azt is meg kell tanulniuk a nőknek, hogy kiálljanak magukért, fejlesszék az önbizalmukat.

Marta Garcia-Aller író, a spanyol El Independiente szerzője azt mondta: újságja kivétel Spanyolországban, mert a véleménycikkek többségét nők írják. Az arány azonban máshol épp ellenkező: a véleménycikkek nyolcvan százalékát férfiak írják, a vezető pozíciókban férfiak ülnek. Gyakran előfordul, hogy a „macsó” társadalmak lenézik a nőket, kis szívemnek, édesemnek, kis drágámnak nevezik őket, kijelölve ezzel alárendelt pozíciójukat. – Az egyik módszer, hogy azt mondjuk, „ne hívj kis drágámnak”. A másik, hogy szarkasztikusan mi is „leédesemezzük” a férfi kollégákat – szólt hozzá az egyik újságíró, meglehetős derültséget kiváltva.
Teresa Küchler, a svéd Svenska Dagbladet brüsszeli tudósítója arról beszélt: Svédországban az átlagosnál jobb a helyzet, ott a férfiak jellemzően ugyanúgy kiveszik a részüket a gyereknevelésből, házimunkából, mint a nők. Ám, amikor Irakban dolgozott haditudósítóként, gyakran nekiszegezték a kérdést, nem sajnálja-e, hogy nem tölthet elég időt a gyerekeivel a munkája miatt. – Ezt a kérdést a a férfiaknak sosem teszik fel, s amíg ez nem változik, addig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről – mondta. Miriam Dalli máltai baloldali EP-képviselő, volt televíziós újságíró szerint talán nem a legjobb módszer a női kvóták bevezetése, de jelenleg ez az egyik olyan út, ami segíthet, hogy minél több nőt juttassanak olyan pozíciókba, amelyeket jelenleg a férfiak világában ugyanolyan végzettségek és képességek birtokában sem tudnak elérni.
A teljes cikk a Népszava online oldalán olvasható:
https://nepszava.hu/cikk/1154735-ne-hivj-kis-dragamnak
Címlapkép forrása: Facebook / DIGITALEUROPE