Több mint 200 kilométerről is érkezett résztvevő a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fogyatékossággal élők a médiában szakosztályának „Út az esélyegyenlőséghez”című konferenciájára december 7-én. Garamvölgyi Annamária szakosztályi elnök beszámolója.
Természetesen a rendezvényre nemcsak az újságírók voltak kíváncsiak, hanem más szakemberek és érdeklődők egyaránt. Eljött a rendezvényre Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is.
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, s személyes tapasztalatairól is beszámolt, mégpedig arról, amikor – még az újságírói pályafutását megelőzően – a Pető Intézetben dolgozott és közvetlenül találkozott fogyatékos emberekkel. A MÚOSZ, mint már korábban is tapasztalhattuk, mindig szívesen ad helyet az ilyen rendezvényeknek, mert ezáltal is közelebb kerülhetnek egymáshoz az ép és sérült emberek, s a sajtó munkatársai is képet kaphatnak a segítségre szorulók életéről.
Akaraterő, alapos felkészültség és rendkívüli munkabírás. Így jellemezhetnénk röviden az első előadó, dr. Szőke László életútját. Mert az Országos Fogyatékosságügyi Tanács titkára, aki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogyatékosságügyi osztályvezetője is egyben, személyes példájával érzékeltette, fogyatékossággal élőként is lehet sikeres az ember. Dr. Szőke László szürke hályoggal született, húsz szemműtéten esett át, de azután sajnos kiderült, nem fog látni többé. A látását véglegesen 20 éves korában veszítette el, de soha nem adta fel, jó eredménnyel elvégezte a jogi egyetemet, szakvizsgát is tett. Ügyvédként is bizonyított, majd a közigazgatásba kerülve először minisztériumi főosztályvezetőként dolgozott, két éve pedig az SZGYF osztályvezetőjeként látja el feladatait, közmegelégedésre. Mindig integrált körülmények között kellett megmutatnia, képes arra, vagy még többre is, mint ép társai. Éppen ezért emelte ki a képzés fontosságát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyatékos emberek is el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A foglalkoztatás, mint hangsúlyozta, a fogyatékos emberek számára nemcsak jövedelemszerző tevékenység, hanem a tapasztalatok átadása révén a munkahelyek a rehabilitáció fontos színtereiként is működnek.
Dr. Szőke László szólt az Országos Fogyatékosságügyi Tanács szerepéről, a múltban és a rendszerváltást követően a fogyatékosságügyi politika változásairól, a Miniszterelnökség által működtetett Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramjának jelentőségéről, az intézményi férőhelykiváltásról, a támogatott lakhatásról, s természetesen a fogyatékos embereket érintő jogszabályokról is.
Földesi Erzsébet, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum ( EDF) elnökségi tagja, aki a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elnöke, valamint a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) ügyvezetője is, előző nap érkezett haza Brüsszelből, ahol a fogyatékos emberek európai parlamenti ülésén vett részt. Pozitív tapasztalatokról számolhatott be. Mintegy 700 fogyatékos ember, köztük 200 értelmi fogyatékossággal élő, önérvényesítő személy vett részt ezen az ülésen. Az Európai Parlament történetében ez volt a 4. alkalom, amikor fogyatékos emberek találkozhattak és megbeszélést folytathattak választott képviselőikkel uniós szinten. A plenáris ülésen Földesi Erzsébet is felszólalt és kitért arra, a magyar fogyatékos embereknek fontos, hogy a 2020-at követő kohéziós politika szintén biztosítson pénzügyi kereteket a nagy intézményekben élő fogyatékos emberek kisebb, az önálló élet feltételeit közösségi szolgáltatások segítségével biztosító támogatott lakhatáshoz.
December 3. a fogyatékos emberek világnapja, s ebből az alkalomból a legtöbb szervezet, intézmény próbálja ráirányítani a figyelmet a fogyatékossággal élő emberekre. Ebből az alkalomból került sor Brüsszelben az Európai Akadálymentes Városért Díj átadására. Ezt a díjat az Európai Bizottság írta ki, minden ebben résztvevő tagállam nemzeti zsűrit hozott létre, így hazánk is, amely véleményezi a beérkezett pályázatokat és a díjra érdemesnek tartott települések jelentkezését továbbítja Brüsszelbe. A lényeg, hogy egy-egy pályázó mennyire elkötelezett az akadálymentes környezet kialakítása iránt, különös figyelemmel a fogyatékos emberek szempontjaira. Budapest 2015-ben különdíjat nyert az Akadálymentes Városért versenyben a 4-es metró kialakításáért és azért, hogy a látássérültek számára is elérhetővé tette a BKK futárt. A magyar városok közül különdíjban részesült Kaposvár is. Idén egyébként Lyon városa kapta a díjat.
Földesi Erzsébet arról is beszélt, hogyan alakul a választójog az egyes uniós tagországokban. Vannak ugyanis olyan országok, ahol nem mindenki szavazhat és a fogyatékos embereknek tesztet kell kitölteniük, hogy a választásokon részt vehessenek, míg másutt a gondokság alatt álló fogyatékosoknak nincs választójoguk.
Az EDF közleményt fogadott el az említett témákban.
Szeretnék, hogy 2021 a fogyatékos emberek éve legyen, akkor lesz ugyanis 10 esztendeje, hogy az Európai Unió ratifikálta a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, s az eltelt időszak lehetőséget nyújt egyfajta számadásra is.
Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Egyesülete (VORSZ) elnöke egy prezentáción keresztül mutatta be, miként működik a vese, ismertette a vesebetegségek kialakulásának körülményeit, szövődményeit, a gyógyítás lehetőségeit, és szorgalmazta, hogy a vesebetegek is kerülhessenek be a fogyatékos személyek körébe, vagyis rájuk is terjedjenek ki a fogyatékos embereket megillető kedvezmények, illetve juttatások. Mindezt azzal is alátámasztotta, hogy például a vesepótló kezelés mellett – ami a szervezet méregtelenítéséhez hetente háromszor négy órában szükséges – a beteg már aligha tud dolgozni. A társadalmi részvétele tehát jelentősen korlátozott, így a VORSZ elnöke szerint a krónikus vesebeteg megfelel az ENSZ-egyezmény által meghatározott fogyatékos személy definíciójának. Ebben várna például segítséget, mert számukra ez már régóta probléma.
Dr. Szőke László ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy jelenleg sem minden fogyatékos részesül a különböző juttatásokban, kedvezményekben, hanem közülük is csak a törvény által meghatározott súlyos állapotúak kapnak például fogyatékossági támogatást. Földesi Erzsébet pedig javasolta, hogy a VORSZ konzultáljon a FESZT-tel, mert együttesen többet elérhetnének ebben a kérdésben.
Dr. Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke arról a sokszínű munkáról adott számot, amelyet egyesületük immár hat éve, a megalakulásuk óta végez a fogyatékos emberekért. Például évről évre elviszik a vállalkozó szellemű látássérülteket egy Balaton körüli tandemtúrára, ép és fogyatékos profi és amatőr modellek részvételével integrált divatbemutatót rendeznek, örömúszásra hívják az ép és fogyatékos gyermekeket, irodalmi délutánt szerveznek, pályázatokat írnak ki a vers- és a prózaírást, valamint a képzőművészetet kedvelőknek. Ezen kívül adományokat is gyűjtenek, amelyekkel egy somogyi kistelepülés nehéz körülmények között élő lakóit örvendeztetik meg. Mert mint vallják, a segítségre mindig és mindenhol szükség van, csak észre kell azt venni. És az apró mindennapi segítségnyújtás is döntő fontosságú a környezetünkben. Fő irányvonaluk a fogyatékossággal élő emberek támogatása. Olyan programokat szerveznek, ahol a segítséggel élő emberek meg tudják mutatni, hogy ők is tudnak komoly értéket létrehozni. Ezen kívül céljuk az is, hogy rendezvényeiken az ép és fogyatékossággal élő emberek közösen és aktívan tudjanak részt venni.
A konferencián megjelentek közül többen is érdekes kérdéseket tettek fel, amelyekre az előadók válaszoltak.
A rendezvényt e sorok írója, a szakosztály elnökeként moderálta, Adamecz László pedig, aki Tatabányáról érkezett, az „Aki másokon segít” című saját költeményét, valamint „Az inaszakadt fohásza” című Vitó Zoltán verset mondta el.
(Fotók: Garamvölgyi Annamária és Napsugár Anna )
