Az újságírás szerepéről és az álhírek (fake news) terjedéséről, illetve azoknak kiküszöböléséről rendeztek konferenciát a napokban a budapesti Goethe Intézetben. Az előadásokból kiderült, hogy bár kétségkívül jogos felvetések és bírálatok hangzottak el a média működését illetően, a bal- és liberális sajtó érezhetően a vélt erkölcsi fölény magaslatából szemléli az újságírói etikát, miközben önmagával kapcsolatban kevésbé kritikus. Az Alfahír beszámolója.
Dean Starkman, Pulitzer-díjas amerikai újságíró, a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégtanára az amerikai elnökválasztás kontextusában közelítette meg a hamis hírek terjedését, amelyeket jórészt az internet szabadságának számlájára írt. Starkman arra is rávilágított, hogy az internetes keresők és a nagy közösségi oldalak – a felhasználók által nem ismert – algoritmusok alapján szűrik a híreket, az internet korát megelőzően azonban az újságírás úgynevezett kapuőrei még emberek voltak.
Az amerikai újságíró prezentációjában hosszasan elemezte, hogy a hagyományos nagy sajtóorgánumok (mint pl. Wall Street Journal vagy a The New York Times) az elnökválasztási kampányban sok esetben alulmaradtak a jobboldali Breitbarttal szemben a közösségi médiában. Starkman lényegében a Breitbartot következetesen politikai elfogultsággal vádolta, és azzal, hogy hamis híreket terjesztett. Az már nem fért az előadásába, hogy az úgynevezett „független”, hagyományos amerikai sajtó miként próbálta manipulálni a választókat például olyan közvélemény-kutatásokkal, amelyek Hillary Clinton fölényes győzelmét jelezték előre, továbbá a karaktergyilkos, revolvermegoldások sem hiányoztak a fegyvertárból.
