A Jókai Mór által szerkesztett A Hon egykori vezércikkírója, Hegedüs Sándor (1847-1906) volt újságíró, kereskedelmi miniszter, parlamenti képviselő, közgazdász akadémikus emléktábláját avatják fel a Budapest, VI. Hunyadi tér 12. sz. ház falán, 2017. november 21-én 15 órakor.
Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22. – Budapest, 1906. december 28.) újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
A kolozsvári református kollégiumban tanult, majd Pesten hallgatott jogot. Különösen a nemzetgazdasági és a pénzügyi tanulmányokban jeleskedett; ez irányú tudását későbbi pályafutása során nagyszerűen tudta hasznosítani.
1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki idővel írónőként is ismertté vált. Házasságukból három gyermekük született: Lóránt, a későbbi pénzügyminiszter, Róza és Sándor. A későbbiekben atyai és mentori viszony alakult ki Jókai Mór és Hegedüs Sándor között.
Döntő fordulatot jelentett Hegedüs életében, amikor a Jókai által alapított és főszerkesztett „A Hon” című politikai napilap újságírója, később vezércikk-írója lett. Hegedüs hatalmas energiával dolgozott, szinte minden nap jelentek meg írásai.
1875-től 1902-ig (Abrudbánya, majd Kolozsvár küldötteként) a Szabadelvű Párt országos képviselőjeként tevékenykedett. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül volt a költségvetési javaslatok előadója. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokaként a főrendiház tagjává vált.
Hegedüs Sándor 1899 és 1902 között a kereskedelemügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint tárcája alá tartozott az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása is. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Sikeres tevékenységének egyik alapja az volt, hogy állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszert dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.
A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben levelező tagjává, 1893-ban rendes tagjává választotta.
A Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztségének betöltése mellett jelentős összeggel járult hozzá a pesti református főgimnázium építéséhez, továbbá nagyban támogatta a kolozsvári teológiai fakultás és a református kollégium létrejöttét is. Egyik kezdeményezője volt a kolozsvári Mátyás-szobor (Fadrusz János alkotása) felállításának.
„A százkezű ember… valamennyi kezével dolgozott, sohase pihent, mindig sietett…” – írta 1906-ban bekövetkezett halálakor Hegedüsről Mikszáth Kálmán.
2011-ben történt, hogy Kovács László úr Budapesten, a II. kerületi, Orsó utcai lakóházuk pincéjében bukkant több ládányi Hegedüs-kéziratra, dokumentumra, levélre és fotóra, amelyek egy része a politikus Hunyadi téri lakásához köthetően keletkezett. Az Orsó utcai pincében nemrégiben megtalált ládák mára közkinccsé váltak. Kovács László úr elhivatottságának köszönhetően Hegedüs Sándor alakja ismét bekerült a nemzeti emlékezetbe. Életéről, munkásságáról (Katona Tamás és Szász Zoltán szerkesztésében) tudományos igényű tanulmánykötetet jelentetett meg az Argumentum Kiadó. Hegedüs hagyatékát jelenleg az Országgyűlés Múzeuma őrzi, biztosítva a tudományos kutatás lehetőségét.
Kovács László kezdeményezése alapján Terézváros Önkormányzata indokoltnak látta az emlékőrzést egy tábla elhelyezésével is gazdagítani, hiszen politikusként, újságíróként, akadémikusként Hegedüs Sándor a VI. Hunyadi tér 12. sz. ház egyik polgári lakásában töltötte közéleti pályafutásának évtizedeit.
Az emléktábla ünnepélyes felavatására – Hassay Zsófia polgármester asszony, valamint a református egyház és a történész szakma képviselőinek Hegedüs előtt tisztelgő közreműködésével – 2017. november 21-én 15 órakor, a Hunyadi tér 12. sz. ház előtt kerül sor.
