A célpont 199 kilométerre van a fővárostól, 3 megyeszékhelyhez – Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc – is közel. De, mint azt személyesen megtapasztalhattuk, nem másolnak divathullámokat, hanem a friss trendeket önálló gondolkodással, innovációval, együttműködéssel töltik meg, így megteremtve a város egyéni arculatát a turistáknak.
Ne feledjük, hajdúvárosban járunk, ahol – igaz sokat tettek érte történelmi elődeik – 1876-ig különleges kiváltságok érvényesültek. Főkapitány vezette a várost, s Bocskai István hűséges katonáinak – akik eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak – nem kellett adózniuk, „csak” harcolni. A „megvédem javaimat, de ha kell a hazámat is” gondolat szellemiségét máig tapintani lehet, ha valaki nyitott szemmel jár. Kitartó, szívós munkával a történelem során többször is újjáélesztették városukat, s ma is ennek az összetartozásnak jeleit hordozzák magukon. Vállalják és féltve őrzik „régimódiságukat”, s ezzel olyan hagyományokat élesztenek újjá, amelyek a mai kor kihívásainak is megfelelnek. Nincs múltba révedés, öncélú nosztalgia, de van piaci gondolkodás, kereslethez igazított fejlesztés, innováció és ízes beszéd.
Aki Hajdúnánáson jár, a piacot nem kerülheti el. A messziről jövő csak tátja a száját az alacsony árakat látván, a portéka frissességét tapasztalván, s amikor a szuvidált húst kínálják számára, meglepődik, hogy ide is betört a legdivatosabb konyhatechnológia.
A városban, eléggé megalkottak egy saját brandet, a Nánási Portékát. Ennek előfeltétele, hogy helyi lakos, helyben termesztett, előállított áruja legyen, s ha feldolgozott termékről beszélünk, annak legfeljebb a fele lehet „idegen”. Így aztán ezek a termékek mindig frissek, helyben készültek, tehát a szállítási költségek megspórolása révén olcsóbbak. Ezzel mindenki nyer: a környezetvédelem, az egészségügy, hiszen az áru nem utazik fölöslegesen. A vásárló tudhatja, hogy megbízható a forrás, hiszen gondos szűrésen, előzsűrizésen át lehet csak a védjegyviselési jogosultságot megszerezni. Amit aztán egy kitűző formájában büszkén visel tulajdonosa. Például Magdolna, akivel 55 éves korában közölte munkaadója, hogy miután nem jár már utána kedvezmény, fel is út, le is út, csináljon, amit akar. Ekkor – más lehetősége nemigen lévén – „elővette” a 9 gyermekes édesanyjától hallottakat, s elkezdett termelni. E sorok írója tanúsítja, hogy a gyümölcsszörp-választék, a lekvárok – természetesen diabetikus is köztük -, a befőttek, száraztészták, a saját recept alapján készült savanyú káposzta könnyen kinyitják a pénztárcát.
De viselheti a címet a magántejüzem termékcsaládja is, ahol a takarmánytermesztéstől és az állattenyésztésen keresztül a feldolgozásig minden egy helyütt történik, s az eladást is saját járműparkkal, önmaguk oldják meg.
Magyarországon egyedülálló nagyüzem a Nánási Struccfarm, ahol a tenyésztő édesapja és keresztapja örökségét folytatja, de nincs híjával a gondnak sem, pedig 300-as az állomány. A hazai konkurencia nem ismert, mégis, a hús eladása belföldön lehetetlen, mert a kereskedelem szívesebben árul brazil steaket, ami semmivel sem lenne olcsóbb, a vadételek kedvelői pedig, legalábbis egyelőre, nem nyitottak a „hosszúnyakú” hatalmas madár húsára. Pedig nagyon finom, s mivel az ország egyetlen feldolgozó üzeme is Hajdúnánáson található, a „farmer” minden apró lépést figyelemmel kísér. A nyugat-európai piac a sokszorosát is átvenné a jelenlegi mennyiségnek, az amerikai félteke igényeit, a jelenlegi ár négy-ötszöröséért, egy „százszor” nagyobb állomány volna képes kielégíteni. Hazai összefogásról egyelőre szó sem lehet, marad tehát az egyedi próbálkozás. A strucctanyán kellemes vendégház is várja a vendégeket.
Mint ahogy a város legújabb, néhány éve nyílt wellness-szállója, a központi helyen található, vendég központú, és igen jó konyhával bíró Medián is. A fürdő mindenütt fontos vonzerő. Itt ráadásul jó tágas: 14 hektáron terül el, nincs az a tömeg, ami túlzsúfolttá tenné. Szabadtéri úszó-, gyermek- és a 36 fokos termálvízzel teli nyitott és fedett medencék, tenisz-, lábtenisz-, strandfocipályákkal, óriáscsúszdákkal tűzdelt komplexum – minden évszakban maradandó élményt nyújt. Ezt egészítik ki az igényesebb és olcsóbb szálláslehetőségek, meg az Aranyszalma névre hallgató gyógy centrum, ahol 9 féle reumatikus betegség kezelésére talál megoldást a beutalt. Az önrészt a helyieknek az önkormányzat biztosítja, s ha valaki távolról érkezik, s nincs beutalója, a helyi szakorvos is felírja számára az OEP által támogatott színvonalas kezelést. A törzsközönség – elsősorban nyáron – Nyíregyházáról és Miskolcról érkezik, de debreceniek is kipróbálják, hiába van közel Szoboszló.
Aki Hajdúnánáson jár, kíváncsi a történelmi gyökerekre is. A Helytörténeti Gyűjtemény választ ad kérdéseinkre, a szakembernek egyúttal kutatóhelyként is szolgál. A kézműves hagyományok megismerését egy Pinceklub segíti, ahol a szalmafonással, a nemezeléssel, vagy éppen a bőrdíszmű készítéssel találkozik az érdeklődő. Olyan divatos táskákat készítenek errefelé, amelyek a budapesti plázákban kétszeres áron kaphatók.
Kendereskert a város, az önkormányzat élő pásztormúzeuma. Csoportosan látogatják iskolások, nyugdíjasok, de különféle találkozók, családi ünnepek, esküvők helyszíneként is gyakran igénylik. A belépő díj vagy a bérleti díj jelképes összeg. A nonprofit vállalkozás szépséges kertjei, a hangulatos rendezvényhelyszín sokakat vonz. De látható itt egy szobor is: az 1936-os OMÉK innen származó, nagydíjas bikája, Békés névre hallgatott. Festményen és szobor formájában is megtekinthető, s ha egy hölgy megérinti a farkát, szerencséje lesz…
Végül még egy dolog, amit érdemes tudni. Az országban harmadikként Hajdúnánáson is bevezették a helyi, Bocskai Korona elnevezésű pénzt. (Idén további három, közeli város csatlakozott a kezdeményezéshez.) Mint fizetőeszköz funkcionál, kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít számtalan helyen. Jelenleg mintegy 30 millió forintnyi értékben, 60 ezer ember birtokában van, s magam is láttam, ahogy fizetnek vele.
Hárshegyi János
