A FilmesHázban (1092 Ráday utca 31 k.) Lelkek mély bugyrai címmel 2017. július 5-én nyílt meg Rádóczy Gyarmathy Gábor festő- és grafikusművész, a MÚOSZ Karikatúraművészeti Szakosztály tagja rézkarcainak kiállítása. A tárlatot Aszalós Endre művészettörténész nyitotta meg. A kiállítás 2017. augusztus 31-ig tekinthető meg hétfőtől csütörtökig 10-15 óráig, pénteken 10-13 óráig.
Részlet Aszalós Endre megnyitóbeszédéből:
Ma nyíló kamaratárlatunkon egyik kiváló grafikusunk és festőnk, Rádóczy Gyarmathy Gábor grafikáival találkozhatunk. Bár eddigi életművének stabil értékeléséhez nem rendelkezhetünk még megfelelően széles történelmi távlattal, ennek ellenére jelenünkben is kimondhatjuk, hogy ő az egyik legjelesebb alkotó képzőművészünk.
Érdemes röviden említést tenni arról, hogy művészünk szerencsés csillagzat alatt született hiszen a családi miliő már gyerekkorától kezdve gazdag művészi terrénummal szolgálhatott a számára. Mint ismeretes, édesapja nemcsak a modern magyar festészetnek volt az egyik meghatározó géniusza, hanem összeurópai viszonylatban is a legnagyobb mesterek közt van a helye. Művészünk édesanyjának nevelésén keresztül pedig igen közel került a zenéhez is: így ez a társművészet sokszor ihlette Rádóczy Gábort muzikális indítékú művek alkotására. Részleges európai kitekintésre is sor került, mivel a lengyelországi Poznańban végezte képzőművészeti tanulmányait. Születetten ösztönös tehetségére korán felfigyelt a szakma: 1972-ben Janus Pannonius díj, 77-ben az „Italia 2000” elnevezésű ezüstérmes elismerés, 78-ban a nápolyi ezüstkupa, 80-ban „Honoris Causa” kitüntetés fémjelezte a külföldi elismeréseket.
Munkássága töretlenül ívelt felfelé, és itthoni szakmai elismeréséhez érdemes Bereczky Lórándnak, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatójának elismerését idéznünk a művészről szóló monográfiából: „Rádóczy Gyarmathy Gábor… olyan művész, akinek munkáira mindig figyelni kell, és aki nem tud csak önfeledten díszíteni, de akinek súlyos igazság-kimondásaiban mindig tükröződik a játékosság, az önfeledt szépség motívuma is… Sikeresen ötvözte a tanulási körülmények között kapott más kulturális közeg értékeit a legjobb hazai hagyományokkal és egyidejű kezdeményezésekkel. Szilárd mesterségbeli alapokon nyugvó életmű az övé. Nagy ívű művek sorozata adja az életmű egészét, s abban az igényesség, a felelősség és az adni-akarás nemes gesztusa ötvöződik. Figyelemre méltó és a megbecsülés kötelezettségét diktáló alkotói pálya az övé, amely mostanra… érte el a kiteljesedés csúcsát.” /Eddig az idézet/.
Visszatérve az itt látható színezett rézkarcok világához, ezek művészi kvalitását – általában a műalkotások minőségét konkrét alkotói folyamatok felismerhető elemzésével határozhatjuk meg. Vayer Lajos professzor, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének néhai vezetője a kvalitás kritériumainak összetevőit a következőkkel határozta meg:- az egyik az akadémiai tanultság: vagyis a mesterség tudásának-tapasztalatának lelkiismeretes gyakorlata egy műalkotás teljességében. A második kritérium a formai tökéletességben a tartalmi tisztaság és világosság érvényesítése. A harmadik döntő meghatározó a becsületes és őszinte szándék a lányeges dolgok művészi megragadására. Vayer professzor szinte módszertani jelentőségű kritériumai egy műalkotás művészi minőségének meghatározásában a „Pictura Hungarica” című, 1971-ben megjelent könyvében vannak felsorolva,
Ha Rádóczy Gyarmathy Gábor itt látható rézkarcaira adaptáljuk vizsgálódásunk során a művészi minőség itt felsorolt követelményeit, akkor felismerhetjük, hogy ezen művei teljességükben megajándékoznak bennünket művészi színvonalukkal. Feledy Balázs – Rádóczyról szóló monográfikus esszéjének szerzője – nagyszerűen ismerte fel: a mester „… motívumainak világában… tudatosan használja a repetíció, az ismétlés módszerét. Képeinek feszültsége telítettebb lesz akkor, amikor ennek látjuk nyomait. S ami ide kapcsolódóan fontos:… ebből sohasem lesz monotónia, sőt, egy-egy pozitív-negatív átfordítással új képi szituációt teremt.” /Eddig az idézet./
Ezen utóbbi idézett részlettel máris elérkeztünk a művek tartalmi és esztétikai vizsgálatához. Szinte általánosságban jellemző, hogy ikonográfiai szempontból milyen széleskörű Rádóczy világ- illetőleg valóságlátása. Formagondolatai, szereplői, azok szituációi mindig a teljes képsíkot kitöltik anélkül, hogy zsúfolt eseményeknek tekintsük azokat. Különös szűrrealitás vezérli alkotói gondolatait, amelyek fantáziadúsan alakítják képi eseményeinek rendkívüli gazdagságát. Utóbbiakban feltárul az emberiség ősi múltjának legendavilága, sokszor az ó-és újszövetség szakrális eseménysora. De találkozhatunk nemzetünk őstörténeti eseményeivel is. Ezzel kapcsolatosan fogalmazta meg Csáji Attila, Rádóczy művészkollégája az említett monográfiában a következőket: „Rádóczy Gyarmathy Gábor által teremtett atmoszféra hozzánk tartozik. Hozzánk: magyarokhoz. Döntően ennek a kultúrának a szövetéből született és újra és újra ebből táplálkozik. Ez nem stílus kérdése, hanem az értékteremtő vállalásé”. /Eddig az idézet./
Való igaz, hogy ez a művészet nemzetünkhöz, a mi földünkhöz kötött. Legyen bármi is a hallatlanul változatos és izgalmas tematika, ez a vizuális hangvétel az ismert modern stílusok felett áll tartalmi mondanivalójával. Rádóczy tudomásul veszi a szinte divatsebességű stílusirányzatok felemelkedését és kényszerű bukását korunkban. Nem törődik azzal sem, ha a tradicionális stíluskorszakok – akár a reneszánsztól a performanszig – szakavatott jóslások szerint már halálra ítéltettek, ahogyan egyik kiváló művészettörténészünk és műkritikusunk, Perneczky Géza látja előre az emberiség művészetének végpusztulási tendenciáit.
Rádóczy Gyarmathy Gábor vállalja az emberiség – és ezen belül a magyarság történeti teremtő erejét: a tradíciókat tovább éltető zene és képzőművészet, építészet és iparművészet életben tartását. Sajátosan egyedi grafikája a legnagyobbakhoz társul: Rembrandthoz és Dürerhez, miközben élő és eleven önálló stílust alakított ki munkásságával, amit akár historikus szürrealizmusnak is nevezhetnénk – ha felhatalmazást kaphatnék egy eredeti művészi teljesítmény elnevezéséhez. – De legyen továbbra is divatok és stílusok feletti – folytatva azt az alkotói kiteljesedést, amit itt és most Önökkel együtt tapasztalhatunk.
Rádóczy Gyarmathy Gábor festő- és grafikusművész kiállítása 2017. augusztus 31-ig tekinthető meg hétfőtől csütörtökig 10-15 óráig, pénteken 10-13 óráig a FilmesHázban (1092 Ráday utca 31k).
Rádóczy Gyarmathy Gábor rézkarcai:
 |
 |
 |
 |
| Éhség | A szellem Ikarusza | Szonett | Üzekedők |
