Kis művek – nagy mesterek

Szecessziós ex librisek. Dr. Horváth Hilda művészettörténész előadása a Szecesszió Világnapja alkalmából az Iparművészeti Múzeumban, 2017. június 10.

Az előadás két, közelmúltban megjelent sorszámozott bibliofil minikönyv alapján készült. A kötetek Külföldi szecessziós ex librisek és Magyar szecessziós ex librisek címmel láttak napvilágot, magyarul és angolul. Megvásárolhatók: a www.antikva.hu honlapon.

Az ex libris latin eredetű szó: könyvekből, könyvek közül jelentéssel. A fogalom sokszorosított grafikai technikával készült lapot jelent, amit eredendően a könyvtábla belső oldalára ragasztottak. Tulajdonképpen tulajdonjegy, amely a 19-20. század fordulóján már többnyire elszakadt a könyvtől, önálló grafikai műfajjá vált. Az ex libris lényegében a kisgrafika epigrammája, amely kis felületen művészi igénnyel, sokféleképpen jeleníti meg, mutatja be a tulajdonos személyét. Felirat nélkül nincs ex libris, függetlenül attól, hogy beragasztják-e a könyvbe vagy sem.

A századfordulón Európában mindenütt fellendült az ex libris-élet. Gyűjtőegyesületeket alakítottak, kiállításokat rendeztek, kiadványokat publikáltak, pályázatokat írtak ki. Az első magyarországi ex libris-bemutató 1903-ban az Iparművészeti Múzeumban volt. 1906-ban, szintén a múzeumban, a Gyermekvédő Liga kiállításán az ex libriseket kifejezetten a gyűjtők szerint csoportosították. 1913-ban az első modern értelemben vett gyűjtőegyesület, a Szt. György Céh szervezte meg ex libris-tárlatát, amelyet díszes kiadvány kísért.

Az Iparművészeti Múzeumban már nagyon korán gyűjtötték az ex libriseket. Három nagy magángyűjtemény bekerülése tette naggyá, a világon az egyik legnagyobbá a múzeum kollekcióját. Rozsnyay Kálmán író, színész, „világfi” kollekciója kb. 4.000 lapos, elsősorban angol anyaga jelentős. Kühnemann Viktor szintén többezres gyűjteménye főként eredeti grafikai technikával készült kisgrafikákkal dicsekedhet. A legnagyobb magyar ex libris-gyűjtő, dr. Soó Rezső botanikus professzor több mint 60.000 darab kisgrafikáját 1969-ben adományozta a múzeumnak.

A szecesszió stíluselemei igen korán megjelentek a grafikai művészetekben, a könyvművészetben és az ex libriseken. A szecesszió a Gesamtkunstwerk-gondolat jegyében mindent meg akart újítani, mindent, ami az embert körülveszi. Ugyanazok a stíluselemek láthatók minden műalkotáson. A művészek a tárgyi világ minden részével, a teljes környezetkultúrával foglalkoztak. A legkitűnőbb egyéniségek is terveztek kisebb alkotásokat, így a megújított könyvművészettel párhuzamosan az ex libris-kultúra is felvirágzott.

A kor jeles alkotói közül éppúgy készített ex librist az angol Beardsley vagy éppen Crane, mint a cseh Mucha vagy a gödöllői művészek (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor). Az előadás felvillantotta a szecessziós grafika fő irányait, kezdve az angol és skót mesterektől, az osztrák művészeken át a különféle nemzetiségű, sokszor általunk kevéssé ismert tervezőkig. Műveiken keresztül lehetőség szerint prezentálva azokat a tartalmi és kompozíciós elemeket, amelyek a kisgrafikákat és a nagyművészeti alkotásokat számos esetben egybefűzik. A külföldi és a magyar alkotók közül főként a legjelentősebbek bemutatására került sor, és azokra, akik a művészeti élet valamely területén különösen nagy szerepet játszottak, mint a karikaturista Faragó József is.

 

1 of 13

- +

1. Kozma Lajos: Ex libris-Josef Strasser (1909) Kozma kedvelte a motívumok centrális elrendezését: a kerek mezőbe illesztett kompozíció ötletesen foglalja magába az olvasó figura hajlott alakját. A háttérben lévő különféle díszítőelemek és stilizált virágok a székely fafaragványok keménységét, ornamenseit idézik. A századeleji magyar ex libris művészet egyik fő forrása a magyar díszítőkincs volt.

2. Geiger, Willi: Ex libris-Richard Braungart (1905) Geiger a legkülönösebb német ex-libris-művész a századelőn. Művei az elidegenedés lenyomatai: reménytelenség, kilátástalanság árad belőlük. Alakjai csupaideg vonalfigurák, akik elvesznek a határtalan térben. A lineáris képi világhoz szervesen kapcsolódnak, abba teljesen beépülnek a gótizáló betűk. Braungart művészeti író, számos tanulmánnyal gyarapította az ex-libris bibliográfiát.

3. Faragó Géza: Ex libris-Lipótvárosi Társaskör (1913) Faragó Géza a modern magyar plakátművészet egyik jeles képviselője, de színpadi jelmezeket, egyéb más műveket éppúgy rajzolt, tervezett. Éveket töltött Párizsban. Nagy hatással volt rá Mucha: műtermében két évig dolgozott. Dekoratív, színes ex librisének már-már túlhangsúlyozott, kifinomult artisztikuma igen jellemző Faragó gigerlikkel teli világára.

4. Divéky József: Ex libris-ipse (1913) Divéky kitűnő mesterségbeli tudással, rajzkészséggel, tér- és stílusérzékkel rendelkezett. Bécsben az akadémián és az iparművészeti iskolában tanult, majd évekig élt és dolgozott külföldön, a bécsi Wiener Werkstatte számára is tervezett. Brüsszeli évei alatt (1912-1914) számos ex librist készített, így a sajátját is, amelyen stilizált rózsaágak között vergődő harlekin nyújtózkodik az óriási, rezzenéstelen arcú női alak felé.

5. Beardsley, Aubrey: Ex libris - J. Post (1895 körül) Beardsley a szecessziós grafika stílusteremtő mestere. Fekete-fehér foltművészete nagy hatást gyakorolt kortársaira, számos követője akadt. Ugyanez a kompozíció a „The Yellow Book” című folyóirat borítóján is megjelent. E periodika kiadásában, illusztrálásában Beardsley-nek oroszlánrésze volt. Hasonló idilli tájkép látható – faunnal és elegáns női figurával – Erdey Aladár könyvjegyén.

6.

7. Simay Imre: Ex libris-Rozsnyay Kálmán (1905) Humoros fordulat: majom szobrászkodik, és emberi lényt formáz. Simay a század elejétől állatszobrokkal, -festményekkel kezdett foglalkozni, és ez vált fő területévé: végül sikereit, elismertségét is ennek köszönhette. Elsősorban majmokat mintázott. Ex librise szellemes, eredeti, egyéni.

8. Faragó József: Ex libris-Török Kornél (1903) Faragó leginkább élclapokban közölt maró karikatúráival vált ismertté, külföldön és idehaza több helyütt dolgozott. E lapját pozitív és negatív nyomatban is kiadta, továbbá több színváltozatban elkészítette. A sötét alapú változat kevéssé ismert, de a leghatásosabb: szinte magával ragad a vonalak hullámzó sodra.

9. Wilm, Hubert: Ex libris-Dr. Herm. Haymann (1907) Az ábrázolt téma tragikumát feledtetik a színek, az aranyalmát termő zöldellő fa, az evilági hívságok: a női szépség, a pompás ruha és a frizura, a rózsák, és talán a zene is, bár a Halál szólaltatja meg a fuvoláján. Wilm a müncheni Jugend c. művészeti folyóirat munkatársa volt. Műveiben a lényeget igyekezett megragadni, függetlenül attól, hogy milyen technikával készítette lapjait.

10. Sassy Attila (Aiglon): Ex libris-Harsányi Kálmánné (1910 körül) Ópiumálmok című sorozatában is láthatjuk, hogy Aiglon milyen finoman, érzékien kapcsolja össze a figurákat, legyenek azok emberi lények vagy állatalakok. Ex librisén az egymáshoz simuló páva és a női fej tisztán díszítőelemmé válik, olyannyira testetlen és síkszerű. Mégis, milyen érzékeny, vágyódásokkal, elfojtott szenvedélyekkel teli a könnyed lebegés.

11. Nagy Sándor: Ex libris-Lyka Károly (1903 körül) A századeleji ex librisek kedvelt szereplője a szobrocskát tartó, kecses, artisztikus női alak, mint a közelről való megismerés, megtapasztalás kifejezője. A népviseletbe öltözött leány azt a kis festő figurát fogja a kezében, amely a Művészet című folyóirat címlapjáról ismert. A periodikát a neves művészettörténész Lyka Károly szerkesztette.

12. Mucha, Alfons: Ex libris-Leo, Szemere (1905) Mucha a cseh szecesszió ikonja. Nevét plakátjai tették ismertté, artisztikus női figuráival, kimeríthetetlen, buja ékítményeivel. Ex librisén a hajzuhatag és a kecses mozdulat vonja magára a figyelmet. Bár a lúdtollat kezében tartó nőalak egyik plakátjáról ismert – ám ott más pozitúrában jelenik meg. Szemere Leó, Párizsban élő magyar író neve még egy másik Mucha tervezte lapon is szerepel, noha eredetileg egyiket sem neki szánta a mester.

13. Moser, Koloman: Ex libris-Fritz Waerndorfer (1903) Moser szimbolikus ex librise a mecénás, nagyiparos Waerndorfer részére készült. A háttérben felmagasodó, óriási, rezzenéstelen arc Klimt Pallasz Athéné portréjával rokon. Az előtérben lévő három figura Beardsley nőalakjainak bécsi utódai. Ők, Párisz ítéletének főszereplői vagy éppen Sorsistennők? Komorságuk ez utóbbi értelmezést erősíti.