A Kis-Balaton területén megbúvó Diás-szigeten varázslatos vízivilág fogadja az odaérkezőt. A zöld hínárok között fehér tündérrózsa, tőzegpáfrány, sárga virágú vízitök, a vízről felszálló kárókatona kíséri utunkat a szigetig, ahol a Fekete István emlékhely és a Matula-kunyhó idézi vissza gyerekkori emlékeinket. Vízi növénytársulás [Fotó: Bognár Mária]A Kis-Balaton, hazánk egyedülálló, jellegzetes tájegysége, a XVIII. század végén még a Balaton egy öble volt. Emberi beavatkozások – zsilipépítések, töltések – révén azonban levált a tóról, és lápos, mocsaras területté vált, melyen csodálatosan gazdag élővilág alakult ki. Olyan országosan ritka állatfajok fordulnak itt elő, mint a vidra, a télen hófehér bundát öltő hermelin, az aranysakál, a nyuszt és a jégkorszak idejéből fennmaradt északi pocok. Különösen gazdag a madárvilága: a gémfélék közül megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a szürke és a vörös gém, az üstökösgém és a bakcsó is. Költöző madarak is nagy számban fordulnak meg területén, így a cigányréce, az üstökös réce és a nyári lúd. Fiókáit a hátán cipeli a búbos vöcsök, és itt halászik a koromfekete kormorán, másik nevén kárókatona. Él itt még szárcsa, vízityúk és guvat, és nem hiányozhatnak a sirályok, csérek, szerkók sem, a ragadozómadarak közül pedig a barna rétihéja és a hatalmas rétisas is honos errefelé. Tőzegpáfrány a háttérben [Fotó: Bognár Mária]Tömegesen fordul elő a halak közül a védett lápi póc és a réti csík. A kétéltűek közül a pettyes és a dunai tarajos gőte egyaránt él itt, a békafajok szinte teljes számban képviselve vannak, a vízben úszkál a vízisikló és a kockás sikló, a szárazulatokon pedig a mocsári teknős napozik. A Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten [Fotó: Bognár Mária]Ezt a vadregényes világot örökítette meg két híres ifjúsági regényében, a Tüskevárban és a Téli berekben Fekete István. Itt építették fel az író leírása alapján a Matula-kunyhó mását, és helyezték el a nevezetes csónakot is, az író emlékeit pedig a nádfedeles házban emlékszoba őrzi. A másik emlékszoba a híres ornitológusnak, Vönöczky Schenk Jakabnak állít emléket. Ő indította el Magyarországon – Európában az első között – a madárgyűrűzéseket, és készítette el a falitérképet a magyarországi madarak vándorútjairól. Ezenkívül nem kisebb érdem fűződik még a nevéhez, mint a hazai nagykócsag-állomány megmentése. E pompás madarakat ugyanis a XIX. század végén még divatos kócsagtoll-viseletért szinte az utolsó egyedig levadászták. Tündérrózsák [Fotó: Bognár Mária]A Diás-szigeten kialakított tanösvény állomásait a Balaton-felvidéki Nemzeti Park úgy alakította ki, hogy azon végigjárva betekinthetünk a Kis-Balaton élővilágába. Láthatunk vejszét, egy népi halászati eszközt, dorongutakat, és megtudhatjuk, milyen hasznos szerepük volt a vízibivalyoknak a csatornák elburjánzó növényzetének kordában tartásában. Madárvonulási térkép és a varázsláda [Fotó: Bognár Mária]A mozaikos tájban mocsárrétek, kaszálórétek, mocsár- és láperdők, sással benőtt térségek fordulnak elő bokorfűzek, fűz-nyár ligetek és tölgyesek között. Néhol fehér tündérrózsa, sárga virágú vízitök, rózsaszín vidrakeserűfű varázsolja színessé a vízfelszínt. Botanikai ritkaság a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, továbbá a tőzegpáfrány és a védett lápi csalán, valamint a nádi boglárka is. Emlékház és a Matula kunyhó mása [Fotó: Bognár Mária]A Kis-Balaton fokozottan védett, csak a Nemzeti Park szakvezetőivel, ökoturisztikai programok keretében látogatható. A jelenleg évi csaknem 10 ezres látogatószám azonban a Keszthely-Fenékpusztán a Kis-Balaton Kutatóház melletti területen épülő új látogatóközpont elkészültével akár 30 ezerre is nőhet majd.
