A MÚOSZ felkéri a médiahatóságot és a versenyhivatalt, hogy vizsgálják meg az Opimus-csoport körül kiépülő médiabirodalom létrejöttének körülményeit, és gondoskodjanak arról, hogy az érintett piaci szegmensekben az új tulajdonos piacra lépése után is érvényesüljön a sajtó alkotmányban előírt sokszínűsége, a szabad tájékoztatás feltételeinek biztosítása, a politikai érdekcsoportoktól való függetlenség, valamint a tartalomelőállítók közötti verseny.
Mint ismeretes, a napokban offshore tulajdonosoktól Mészáros Lőrinc vásárolt meg egy nagyobb Opimus-részvénycsomagot, és így közvetlenül is tulajdonossá vált a megyei lapok kétharmados többsége mellett a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot is birtokló vállalatcsoportban. Azzal, hogy a magyar miniszterelnök családjával bizalmi és üzleti kapcsolatban álló Mészáros Lőrinc nyilvánosan is belépett a magyar médiapiacra, és ott azonnal az egyik legnagyobb szereplőben vált tulajdonossá, olyan helyzet keletkezett, amely lépéskényszerbe hozza a hazai média- és versenyhatóságot a sokszínű tájékoztatás fennmaradása, illetve az információhoz jutás jogának biztosítása érdekében.
Magyarország szabad piacgazdaság, ahol a tulajdonszerzést alapesetben csak a túlzott piaci befolyást megakadályozó jogszabályok korlátozzák. A média azonban olyan speciális üzletág, ahol a tartalomelőállítók közötti verseny fennmaradásához, illetve a politika és a sajtó elválasztásához is a jogrendben rögzített, fontos alkotmányos és társadalmi érdekek fűződnek.
A hatályos alkotmány szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”.
Az ún. médiaalkotmány szerint „A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.”
A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerint „a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja az összefonódást, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.”
Amennyiben egy, a politikai főhatalommal szoros kapcsolatban lévő tulajdonosi kör döntő befolyással bír a magyar lakosság politikai véleményalkotását meghatározó médiaszegmensben (megyei lapok), akkor jelentős mértékben sérülhetnek azok a társadalmi értékek és érdekek, amelyeket az idézett alkotmány- és törvényhelyek védeni rendelnek. Emlékezetes, hogy a közelmúltban az érintett hatóságok megakadályozták egy kereskedelmi tévétársaság tulajdonosának tulajdonszerzését egy jelentős online portfólióval rendelkező kiadóban arra hivatkozva, hogy közérdekből korlátozniuk kell a véleménymonopóliumok létrejöttét. Van azonban emellett egy másik beavatkozási ok is: ahogyan az Opimus körüli médiacsoport kialakulása (például a Pannon Lapok Társasága felvásárlása) kapcsán látható volt, a piaci koncentrációhoz vezető lépések sorozatos elbocsátásokkal, munkahelyek tömeges megszűnésével, munkakörök összevonásával, fizetéscsökkentésekkel járnak, vagyis a médiában dolgozók számára kifejezetten hátrányosak. A magyar nyilvánosságot és a sajtómunkásokat érintő hátrányokat pedig semmiféle olyan társadalmi előny nem ellentételezi, amely miatt az állam hatóságainak méltányolniuk kellene az üzletet megkötők érdekeit.
A MÚOSZ ezért felkéri a médiahatóságot és a versenyhivatalt, hogy haladéktalanul vizsgálják meg az Opimus-csoport körül kiépülő médiabirodalom létrejöttének körülményeit, és gondoskodjanak arról, hogy a fent említett törvényi előírások – mindenekelőtt a sajtó sokszínűsége és a szabad tájékoztatás feltételeinek biztosítása, a meghatározó politikai érdekcsoportoktól való függetlenség, valamint a piaci erőfölény kialakulásának megakadályozása – érvényesüljenek a mostani üzlet által érintett szegmensekben, elsősorban a megyei napilapok piacán. Ezt írja elő ugyanis az alkotmány és a magyar jog, ez a hazai nyilvánosság és a médiában dolgozók egyértelmű érdeke.