A turisztikai szakma és a média már a jövő évi trendeket próbálja kihámozni, ami mind nehezebb, hiszen számtalan váratlan politikai esemény, terrorcselekmény és természeti katasztrófa befolyásolhatja egy-egy ország vonzerejét.
A Vagabond svéd online lap szerint a következők lesznek a legnépszerűbbek jövő évi utazási trendek és célpontok. A hagyományos úti célok kedveltsége továbbra is fennáll, tehát London, Thaiföld, az Egyesült Államok és Spanyolország nem nagyon fog veszíteni turistát, sőt, az előrejelzések szerint nő az ide igyekvők száma, különösen igaz ez a Kanári-szigetekre és New York-ra.
Ugyanakkor a svédek ma már többet akarnak, mint napozni és feküdni a homokban, tehát az aktív túráknak is nagy a jövője – hangsúlyozta Lina Eklund, PR szakember a Resia utazási irodától.
Soha nem befolyásolták ennyire az úti célok kiválasztását a tévésorozatok, mint manapság. A „szelídebb”, megállapodott korosztály a Downton Abbey kastélyait andalogja végig. Néhány évvel ezelőtt a Gyűrűk Ura és a Harry Potter volt a sztár, most a Trónok harca és a Breaking Bad helyszínei izgatják a turisták fantáziáját. Egy új sikeres tévészéria jelentős bevételt jelenthet az utazási irodáknak is, ha időben kapnak észbe – fejtette ki Fredrik Brändström, a Vagabond ügyvezetője.
Sokak számára vonzó egy távoli kis sziget, vagy épp a papagájrikoltozásoktól hangos dzsungel, de egy felmérés a válaszadók 41 százaléka mégis inkább egy központi helyen foglal szállást.
Dél-Amerika még divatosabb lehetne – például Kolumbia – ha nagyobb lenne a belbiztonság, hiszen az ország maga gyönyörű. Horvátország, Spanyolország és Görögország, jelentősen profitál majd jövőre abból, hogy a politikai események miatt sokan elpártolnak Törökországtól, Egyiptomtól és Tunéziától. Ausztrália, és kifejezetten Sydney, valamint Új-Zéland turisztikai boom-ot él át, de a legnagyobb előfoglalási rekorddal talán Zanzibár dicsekedhet, amely már jövőre is jelentősen előre ugrott a népszerűség.
Vonattal vagy repülővel?
Ma már átszállás nélkül repülhetünk Madridból Hongkongba, de ha vonattal utazunk, akkor át kell szállni Brüsszelben, ha például Strassbourg az úti cél. Hát nem őrültség ez? – teszi fel a kérdést a Vagabond munkatársa Per J. Andersson, aki azt fejtegeti, hogy az unió miként akarja az utasokat átirányítani a repülésről a vonattal történő utazásra. Lehet persze hogy ez az utolsó pillanat, amikor még lépni lehet.
Az ma még egy álom, hogy a nemzetközi vonatjegyeket ugyanolyan könnyen meg lehessen venni, mint a repülőjegyeket. Most december 13-án hagyta jóvá az unió azt a tervjavaslatot, amelynek az a lényege, hogy sokkal könnyebb és ugyanakkor olcsóbb is lesz a jövőben a vonattal történő utazás az uniós országok között.
A határozat tényleg az utolsó percben érkezett, már vagy 25 éve meg kellett volna születnie. A kilencvenes évek elején Európának nagy szüksége volt több új vasúthálózatra, de az európai államok nem egyszerűbb vonatcsatlakozásokkal lettek gazdagabbak, hanem új, olcsóbb légi járatokkal. Utólag szinte érthetetlen, hogy a többnyire állami kézben lévő európai vasút vállalatok, el kezdték emelni a vonatjegyek árát és megszüntettek több, az európai nagyvárosok között létező, vasúti kapcsolatot.
Ugyanebben az időben Európa szabadon engedte a légi társaságok monopol helyzetét. Ez egyesek szerint meggondolatlan lépés volt, és a hatása nem is váratott magára. Pár évtized alatt drasztikusan csökkent a vonattal történő nemzetközi utazások száma. A hetvenes években az európai utas- és áruforgalom 20 százaléka vonattal történt, ez mára hozzávetőleg 11 százalékra csökkent.
Az áruforgalom ma is kamionokkal történik, amelyek állandóan dugót okoznak Európa autósztrádáin. Az utasok pedig – ha városlátogatásra vagy üzleti útra indulnak – főleg a repülőt választják. Miért is ne? Az emberek racionálisan gondolkoznak. A síneken való utazás drágább és bonyolultabb, a légi utazás olcsóbb és egyszerűbb lett. Sok vasúttársaság megszüntette az éjszakai járatokat és azt a lehetőséget, hogy az állomásokon nemzetközi vonatjegyeket lehessen venni. A svéd vasúttársaság (SJ) pár éve szinte teljesen megszüntette, hogy az állomásokon helyjegyet lehessen nemzetközi vonatokra venni, kivéve a Norvégiába és Dániába tartó vonatokat.
Régen Svédországban szinte bármelyik állomáson lehetett jegyet venni Hamburgba vagy Párizsba. Ma a jegyárus kikacagna, ha ilyen kéréssel állnál elő. Ha Stockholmból Londonba akar valaki utazni vonattal, akkor egy speciális utazási irodához kell fordulnia, és a jegy több mint tízszer annyiba kerül, mintha a légi utat választanánk.
Ráadásul az elektromos vasútnak környezetvédő előnyei vannak a repülőkkel szemben, miközben a légtér már nagyon zsúfolt. Ez az uniós tervjavaslat talán azt fogja egyszer eredményezni, hogy a vonatjegyeket ugyanolyan könnyen és olcsón lehessen megvenni, mint a repülő jegyeket.
Ma már ott tartunk, hogy az úgynevezett low cost légitársaságok több utast szállítanak, mint a hagyományos nemzeti patinás vállalatok. A Norwegian légitársaság hatszor annyi utast szállít most, mint tíz évvel ezelőtt. A Svenska Dagbladet honlapja szerint a Norwegian belátható időn belül Èszak-Európa legnagyobb légitársasága lesz.
2016-ban a Norwegian és a SAS,a skandináv nemzeti légitársaság körülbelül egyforma utasforgalommal bírt: egyenként 29 millió utazót repítettek el úti céljukhoz. Ugyanakkor a low costnak számító Norwegian utasforgalma egyre nő, miközben a SAS forgalmának a tempója lelassult. Ez arra vezet, hogy a Norwegian hamarosan elhagyja a SAS-t, ami az utasforgalmat illeti, írja a Svd.se.
Elek Lenke
