Élénk érdeklődés, kellemes hangulat, jó előadók és érdekes témák jellemezték a szakosztály 2016-os évzáróját.
Vendégeink voltak:
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke, aki a szakma aktuális problémáiról beszélt. Ludwig Klára, a JÓkenyér nevű sütőipari vállalkozás tulajdonosa, aki elmesélte családi cégük történetét és megosztotta velünk a jó kenyerek titkait. Frittmann János, a soltvadkerti Frittmann Borászat tulajdonosa, aki legjobb fehér-és vörösborait, valamint pezsgőit hozta el a székházba.
Kovács László több olyan kérdésről beszélt, amelyek feszítik a szakmában dolgozók idegeit nap mint nap, amelyek olykor jogszabályi módosítást igényelnek, és megoldásuk halaszthatatlan. Ilyen például a vendéglátást érintő áfa-szabályozás, amelyben ugyan az új törvény 2017-től 18 százalékra, majd 2018-tól 5 százalékra csökkentette az adót, de még így is több nyitott kérdés maradt. Nem volna indokolt például különbséget tenni a helyben és a nem helyben készített, alkoholmentes italok forgalmazása, illetve számlázása között. A csökkentett áfa-kulcs a közösségi vendéglátás egyes fajtáiban érvényesíthető, miközben a rendezvényi vendéglátásban és a közétkeztetésben nem.
Adók és jogi gubancok
A vállalkozásokat hátrányosan érintik a reprezentációt súlyosan terhelő adók. Érdemi változást jelentene, ha a reprezentáció költségeit éves nettó 30 millió forintig nem terhelné 27 % egészségügyi hozzájárulás. Az online pénztárgépekre vonatkozó egyes módosítások nem követik a nehezen tervezhető vendéglátás napi gyakorlatát, például egy turistacsoport váratlan érkezését nem lehet 5 nappal előre bejelenteni.
Kovács László kiemelten hangsúlyozta a szakképzés megújításának szükségességét, különös tekintettel a mestervizsgára vonatkozó szabályozásra. Észrevételeket, javaslatokat tett az Ipartestület a döntéshozók felé többek között az éttermi és közétkeztetési szakács mester képzésének megkülönböztetésére.
Az elnök szerint a minőségi hazai turizmus fejlődését is jelentősen befolyásoló vendéglátásban még egy sor kérdést kell megválaszolni. Ilyenek – a teljesség igénye nélkül- a sátorállítás szabályozása, a munkaerő-kölcsönzés ellentmondásainak feloldása, az alkalmi rendezvények engedélyeztetésének feltételei, a sztázsolás jogi szabályozásának megoldása, de a veszélyes anyagok, a borravaló, a szerzői jogdíjszabás, a SZÉP-kártya, a minősítési védjegy kérdéseinek tisztázása ugyancsak az Ipartesület tisztségviselőinek jövő évi feladatai közé tartozik.
A felmerült problémák megoldására – az ágazat helyzetének javítása érdekében- a Magyar Vendéglátók Ipartestülete a javaslataival készen áll a kormányzati egyeztetésekre.
A jó kenyér ma is alapvető táplálékunk
Ludwig Klára, a Jókenyér sütőipari vállalkozás tulajdonosa, miközben bemutatta családi vállalkozásukat, nagyon rokonszenvesen beszélt arról is, hogy egy gyerekkori álma válik valóra nap mint nap, amikor bemegy dolgozni a ma már kétmilliárdos forgalmat produkáló pékségükbe. A mai napig a lehető legtöbb idejét az üzemben tölti, amikor teheti, lejár terméket kóstolni, ellenőrizni a folyamatokat, alapanyagokat. Családja, férje óriási támogatást nyújt a vállalkozás fejlesztésében a mindennapi pénzügyi menedzsmentben, operatív feladatok irányításában.
A sikertörténet 1992-re nyúlik vissza, amikor a Pesti Barnabás szakiskolából Klára Németországba szegődött tanulmányozni a tőlünk teljeses más sütőipari termékekek, kenyereket. Két, német pékségben eltöltött év után első férjével saját vállalkozásba kezdenek Magyarországon. A megismert gazdag, sokszínű, német kenyérkultúra inspirálta arra, hogy a magas minőségű, 100 %-ban természetes alapanyagokból készült, teljes kiőrlésű-és rozskenyerek hagyományát itthon is népszerűsítse.
Az első generációs pék, Klára, aki ma már egy komoly brand tulajdonosa és egy nagyüzemet vezet a családjával, fontosnak tartja, hogy a jövő generációja is megismerje az egészséges táplálkozás alapjait, ezért az országban egyedülállóan létrehozta a Gyerekpékséget. A minipékségben a gyerekek nemcsak ismeretterjesztő programokban vehetnek részt, hanem játékosan megtanulják az igazi, kézi munkával adalékanyagok nélkül készített kenyerek fortélyait.
Egyik termékük sem tartalmaz ízfokozót, adalék- illetve színezőanyagot, de még előre elkészített lisztkeveréket sem. Csak a természet ajándékai: a liszt, víz, só, és élesztő van bennük.
Siker az Alföldön: a Frittmann Borászat
A Frittmann névvel fémjelzett borokat családi vállalkozásban, Soltvadkerten, a Kunság déli részén fekvő alföldi kisvárosban készítik. Az ország legnagyobb borvidékén Frittmann János a szülei, nagyszülei is szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak. A legújabb generáció sem fordult el ettől a hagyománytól: a két legifjabb fiú is borászatot tanult és mára bekapcsolódtak a pincészet mindennapi életébe, így szinte az egész család szerepet vállal a borászat életében. A szülőktől örökölt, ma már 30 éves családi birtokunk bővítésével jelentős pincészetté nőttük ki magunkat.
Mint megtudtuk, 60 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű szőlőültetvény van a család birtokában, de még ehhez hozzá vásárolnak.
Alföldi borászként elsőként kapta meg Frittmann János az Év Bortermelője megtisztelő címet 2007-ben, amely áttörést jelentett a Kunsági borvidék életében. Ebben az évben készült el a felújított borházuk is, melyben egy borkóstolóterem, barrique-, és ászok pincerész, illetve szobák kaptak helyet. 2013-ban egy látványpincével és egy borbolttal bővítették mindezt, hogy az ide látogatók még jobban megismerjék a borkészítés folyamatait, és igényes környezetben válogathassanak termékeik közül. Az egyik legrangosabb hazai szakmai elismerést, az Év Pincészete díjat a borászat 2015-ben nyerte el.
Barna Judit