A világ számos városában okozott problémát a rövid távú lakáskiadás, vagyis az airbnb-zés. Fel is lépnek ellene, hiszen konkurenciát jelent a szállodaiparnak, de legfőképpen: csökkenti a hosszú távra bérbe vehető lakások számát, és így emeli a bérleti díjakat. Budapesten is ez a helyzet. Úgy néz ki azonban, hogy sokak számára már elérkezett a kiábrándulás pillanata.
Mostanra olyan túlkínálat alakult ki a rövid távon kiadó lakásokból Budapesten, ami arányaiban jócskán meghaladja a nyugat-európai fővárosokban jellemző szintet – vélekedett Schneider Zoltán, a Balla Ingatlanirodák belvárosi irodájának szakmai vezetője. Ő úgy látja, hogy egyre többen hagyják abba ezt a tevékenységet, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket.
Csalódott kisbefektetők
Nagyon sokan vágtak bele komoly reményekkel egy-másfél éve, akár egyetlen lakással a rövid távú lakáskiadásba. Jelentős részük azonban mostanra kénytelen belátni, hogy várakozásaik nem igazolódnak vissza. Ingatlanaikat azóta teljesen lelakták a külföldi turisták, nem hozta a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokkal több vele a munka, mint ha hosszú távra adták volna ki.
A kalkulációk alapján sokan úgy látják, hogy jobban jártak volna, ha normál bérlakásként viszik piacra a lakásukat. Vagy legalábbis nem jöttek volna ki rosszabbul anyagilag, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a bérleti díjak elképesztően magasra kúsztak az elmúlt évek során.
Schneider Zoltán szerint sok befektető számára csak menet közben derült ki, hogy mennyi munkát kell befektetni a rövid távú lakáskiadásba annak érdekében, hogy valóban hozza azt a profitot, amit remélnek tőle. Itt ugyanis többet kell tennie a tulajdonosnak, mint egy átlagos bérlakásnál, ahol évekig szinte csak annyi a feladata, hogy havonta beszedi a bérleti díjat.
A rövid távú kiadásnál figyelni kell a lakás marketingjére, az egyes rendezvények időpontjaira, ezeknek megfelelően módosítani az árakat, folyamatosan kezelni a lakást és a vendégeket. “Ha valaki csak felrakja a lakását 40 euróért, és várja a jó szerencsét, abból semmi nem lesz” – fogalmazott az ingatlanközvetítő.
Nem mindegy a minőség és az elhelyezkedés
A másik problémát az jelenti, hogy sok esetben nem olyan a lokáció és nem olyan az ingatlan minősége, mint amit a külföldi turisták elvárnak. Az ilyen kedvezőtlen adottságú lakásokból megint csak nem lehet profitálni. A rendszernek ugyanis az a sajátossága, hogy az egyes, meghirdetett lakások alatt kommentelhetnek a bérlők. Nagyon gyorsan kiderül, ha valami gond van az ingatlannal – hívta fel a figyelmet Schneider Zoltán.
Egy lepusztult házban, régi bútorokkal berendezett, rossz lokációjú ingatlannal, ahol nem működik a wifi, koszos a konyha, nem nagyon lehet turistákat vonzani. Ezeket a negatív tényezőket bizony közlik azok, akik már kivették a lakást. És ha van négy-öt ilyen komment az ingatlan hirdetése alatt, az a többi érdeklődőt elrettenti. És sajnos a valóság az, hogy Budapesten nagyon sok ilyen lakás van a piacon – mondta az ingatlanközvetítő. Aki szerint ha egy lakás emiatt csak 50 százalékon üzemel, akkor egészen biztos, hogy veszteséges a kiadása.
Szaporodó perek
De van még egy probléma, ami nehezíti a lakáskiadók helyzetét: jó néhány társasház indított pert a közelmúltban amiatt, hogy a házban lévő lakások tulajdonosai rövid távon adják bérbe a lakásukat. A társasházak érvelése szerint a lakás hasznosításának ezen formája jogellenes, hiszen a rövid távú kiadás révén megváltozik az ingatlan funkciója. Azaz ebben az esetben már nem lakáscélú ingatlanról van szó, hanem kereskedelmi célúról. Ezáltal pedig a lakóközösség lehetőséget kap arra, hogy fellépjen a kereskedelmi hasznosítás ellen – magyarázta Schneider Zoltán.
A belvárosban nagyon sok társasháznak van elege abból, hogy az adott házban akár a lakások harmada esetében is rendszeren ki-be járnak a turisták, mégpedig viszonylag aktív éjszakai életet élve. Mivel több neves ügyvédi iroda állítása szerint ezek a perek megnyerhetők, a lehetőséggel várhatóan egyre több társasház fog élni.
Ugyanakkor az ingatlanközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben tömegesen élnek a társasházak a per lehetőségével, az az ingatlanárakra is hatással lesz. Ezt persze a tulajdonosok nem gondolták végig. Pedig, ha azon befektetők, akik a rövidtávú bérbeadásban érdekeltek, eltűnnek a piacról, akkor a kereslet mérséklődik az eladó lakások iránt, ez pedig biztosan árcsökkentést fog eredményezni – tette hozzá.
Javulhat a helyzet a bérlakás piacon?
Ezen tendenciákból logikusan az következne, hogy ismét egyre több lesz a normál bérlakás a piacon. Ez azonban nincs így. Nem kerül ugyanis vissza az összes, korábban rövid távra kiadott lakás a hosszú távú bérlakáspiacra. A befektetők a kialakult magas ingatlanpiaci árakat látva inkább megpróbálkoznak az értékesítéssel, azt remélve, hogy legalább ilyen módon nyereséget hoz számukra az ingatlan.
Pedig mint Schneider Zoltán rámutatott: a túl magas bérleti díjaknak már gazdasági hatása is van. Budapesten hasonló folyamat bontakozik ki, mint New Yorkban, azaz a magas bérleti díjak miatt egyes munkavállalók otthagyják fővárosi munkahelyüket. A magas bérleti díjakhoz viszonyítva kevés a fizetésük, így nem engedhetik meg maguknak, hogy Budapesten éljenek, dolgozzanak.
A helyzet tehát a rövid távú lakáskiadást illetően változóban van, hiszen több irányból is támadások érik a rendszert, ennek ellenére ez egyelőre semmiféle enyhülést nem eredményezett a bérlakások piacán. Így pedig továbbra is maradnak a magas árak, és a kétségbeesett bérlakás-keresők.
Forrás: Balla Ingatlan
