Lúdas Matyi a cirkuszban is elpáholja Döbrögi urat! – A cirkuszművészet több mint szórakozás!

Exkluzív interjú Fekete Péterrel, a hazai cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztossal, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójával

A cirkusz porondján láthatjuk Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszőtt, humoros formában megírt elbeszélő költeményét. Az újszerű, műfajteremtő szuperprodukcióban a furfangos szegénylegény történetének elmesélésénél a hagyományos cirkuszművészeti eszköztár, – az artistaművészet, és az állatszámok – keveredik a társművészetekkel, a színjátszással, a költészettel, a zenével, a tánccal és a bábművészettel. Meg kell itt említenünk azt a nagy szakmai sikert is, hogy a hazai cirkuszművészet Hollandia után másodikként került fel Európában a szellemi örökség nemzeti listájára.

Miért pont most, 2016 őszén mutatta be a Fővárosi Nagycirkusz ezt az összművészeti szuperprodukciót?

Őszre terveztük, mert elsősorban az oktatási intézményeket, tanárokat, pedagógusokat akartuk megszólítani. El kell érnünk, hogy értelmiségi körökben rájöjjenek, a cirkuszművészet több mint szórakozás. A mindennapjainkat érintő, örök érvényű és aktuális társadalmi kérdésekre választ adni képes, vagy azokról elgondolkodásra késztető művészeti ág, csak úgy mint az opera, a színház vagy a táncművészet.

Jól tudjuk, hogy a múltban többször is színpadra került már ez a népszerű darab.

Tisztelet az elődöknek, akik míves módon nyúltak a témához. Készült film, színdarab, táncjáték a Lúdasból, a rajzfilmen generációk nőttek fel. Szőcs Géza, Román Sándor, Schwajda György feldolgozásai remekművek. A magyar irodalom egyik alapműve. Több mint egy mese.

Az egyszeri libapásztorfiúról, Lúdas Matyiról a karikatúrák, a karikaturisták és a több évtizeden keresztül hetente megjelenő szatirikus újság is eszünkbe jut.

A mi cirkuszi darabunknak is alapeleme a humor. Mosoly nélkül nem lehet lélekemelő dolgokról beszélni.

A vígeposz cirkuszi feldolgozása elsősorban a gyerekeknek, vagy inkább a felnőtteknek szól? A szórakoztatáson kívül mi az üzenete a darabnak?

A cirkusz olyan előadóművészeti színtér, ahová három generáció, közösségi élmény megszerzése érdekében közös akaratból megy el. Ez szinte kivételessé teszi a lehetőségeinket de egyben ránk szorítja a felelősséget is. Olyan darabot kellett tehát rendeznünk, amelyben az öt éves, a prepubertás korú tesó, a tinédzser gyerek, apa, anya és a nagyszülők is találnak üzenetet, megszólítja őket a látvány és a saját élethelyzeteikre vonatkoztatható elgondolkodni valót visznek haza magukkal.

Az Ön által rendezett produkció műfajával kapcsolatban adódik a kérdés: a Lúdas Matyi a cirkuszban egy újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás, színház, vagy inkább musical?

A cirkuszművészet megújításának rengeteg irányával és eszközével találkozunk a világban, a társművészetek bevonása magától értődik. Mégis, aki eljön megnézni az a cirkuszba vált jegyet, ezért az előadás gerincét az artista művészet, a cirkusz kell adja.

A népmesei motívumokra épülő elbeszélő költemény cselekménye tulajdonképpen egy kerettörténet a lenyűgöző cirkuszművészeti produkciók, a színház, a zene, a táncművészet és az állatszámok bemutatására?

Több mint keret. Fontos morális üzeneteink vannak, s bizonyítani látszik, hogy a cirkusz alkalmas ezek közvetítésére. A kortárs cirkuszban ezt megszokhattuk, a klasszikus cirkuszban ez újdonságnak számít.

Kitűnő és változatos az előadás zenéje is!

Nagy boldogság számomra, hogy Szakál László személyében remek zenekarvezetőt találtam az amúgy is igen mívesen működő, saját zenekarunk élére. Az alkotó munka része, ha házon belül születik meg egy-egy részterületen a csoda. A népzenei alapokra épített cirkuszi zene is újdonság. Ilyen párosításban még nem nagyon kísérletezett senki. Szeretjük a végeredményt, s a nézők visszajelzése alapján látszik Ők is imádják a zenét.

A kíméletlen Döbrögi urat eddig kis kövér és köpcös emberkének ismertük, a cirkuszi produkcióban egy vékony, sovány, beteges és étvágytalannak látszó uraságot látunk.

A végén! A darab elején hatalmas, agresszív, indulatos, másokra nem figyelő karakter. Mi azt vizsgáljuk, mi történik vele a visszapálcázások által. Leverhető-e a gőg, a kapzsiság valakiről? Ha nem akkor minek tesszük, miért ütünk, ha nincs eredmény?

Konter László remek karakterformálása jól mutatja ezt az utat. Nagyból a kicsibe, hatalmasból a semmibe. De vajon ért-e az a hatalom bármit is. És valóban semmi-e a mezítelenség? Az elefántidomár felszabadításának jelenete, az elefánt életre kelése katartikus pillanat, csak nagy színészi játékkal valósítható meg. Kellett hozzá a Jászai-díjas mester.

Részlet a műből: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” A cirkuszi előadásban Matyi csak kétszer fenekeli el Döbrögi urat, harmadszorra már nem, harmadszorra megbocsát neki! Három a magyar igazság! Miért nem kapja meg a jussát harmadszorra is a kapzsi és zsarnok földesúr…, netán az emberjogi szervezetek tiltakozásának elkerülése miatt?

Képesek vagyunk-e újratervezni, ha már elérni látszik a cél. Lehet e a megbocsátás, az irgalom erősebb a bosszú beteljesítésénél? Ezekre a kérdésekre keressük a választ és bízunk abban, hogy a családok, iskolai közösségek, vagy akár szerelmespárok, akik megnézik a darabot ezeknek a kérdéseknek a vitatásával, beszélgetésre inspirálva hagyják el a nézőteret a vastaps után. Ferenc pápa 2016. esztendőre az “Irgalmasság évét” hirdette meg. Azt látom, hogy a mai gyerekek jelentős része nem is ismeri a szót: irgalom. Itt hát az alkalom beszélgetni, vitatkozni róla!

Sikeresnek mondható ez a szuperprodukció?

Teltház, tomboló 8-11 perces taps az előadás végén. Magáért beszél.

A Lúdas Matyi után, karácsony előtt milyen műsorral rukkol ki a Fővárosi Nagycirkusz?

Vissza a klasszikus cirkuszhoz. Nyugtassuk meg a cirkuszrajongókat, nem minden előadásunk lesz kísérleti, színházi, újfajta produkció. Decemberben egy klasszikus cirkuszi előadást láthatunk majd “Dima karácsony” címmel. Dima egy kisfiú neve, az ő karácsonyi álmáról szól majd a produkció.

Ön tegnap érkezett meg Kínából, ahol ünnepélyes keretek között került sor a 12. Nemzetközi Kínai Cirkuszfesztivál zsűritagjainak beiktatására Wuhanban. Az Egyesült Államok, Olaszország, Spanyolország, Oroszország és Kína szakemberei mellett a közép-európai cirkuszművészetet Ön, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója képviselte. A komoly tradíciókkal bíró verseny egyben szakmai konferencia is volt, amelyen a cirkuszművészet fejlődésének lehetséges útjait is megtárgyalják a résztvevők. Milyen tapasztalatokkal tért haza a hatalmas ázsiai országból?

Fontos és rendkívüli felelősség, hogy a világban jelentősen figyelnek ránk, érdekli a cirkuszi szakmát mi történik Európa közepén Magyarországon. Újításainkat, elemzéseinket meghallgatják, sőt átveszik azokat. Az elmúlt egy hónap során öt jelentős cirkuszszakmai konferenciára kértek fel előadóként. A wuhani előadásomat követően, a helyszínen nyújtotta át a meghívást a szentpétervári nemzetközi konferencia szervezője. A magyar gondolatok jelentős szellemi területeken meghatározóak a világban. Jó érzés tudni, hogy a cirkuszművészet is ezek közé tartozik, köszönhetően a nagy elődöknek, akik szakmai munkájukkal, kitartásukkal, viselkedésükkel, személyiségükkel évtizedeken keresztül lerakták névjegyüket a világ cirkuszaiban.

Köszönöm az interjút!

Fábry János