Még a nyár elején hirdette meg a Magyar Művelődési Társaság, a TIT Stúdió Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya és a Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány azt a pályázatot, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójához kapcsolódóan írt ki fogyatékossággal élő személyek számára új irodalmi alkotások létrehozására.
A megadott határidőig több prózai alkotás és vers érkezett be, amit zsűritagként Mirtse Zsuzsa író, költő és e sorok írója értékelt. Utóbbi volt az ünnepélyes díjátadó moderátora is október 20-án, a MÚOSZ Mikszáth termében. A megjelenteket Tóth Károly, a MÚOSZ ügyvezető elnöke köszöntötte. Mint elmondta, a MÚOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya immár ötesztendős. Ez idő alatt számos színes programmal szolgálták a fogyatékossággal élő embertársaink integrációját, a társadalmi előítéletek megszüntetését. Sikeres pályázatot szerveztek például „Fogyatékos ember a médiában” címmel, amelyre képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vártak. A MÚOSZ elnöke emlékezetes eseményként említette meg azt is, amikor 2015 őszén Veszprémben – a megyei látássérült egyesület szervezésében –, a fogyatékos embereknek szóló kommunikációs képzés egyik előadójának kérték fel. (S ugyanúgy előadó volt ott a MÚOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztályának elnöke is.)
Miként a díjkiosztó ünnepséggel kapcsolatban Tóth Károly hangsúlyozta, a MÚOSZ mindig örömmel ad helyet az ilyen rendezvényeknek, ezzel is szolgálva a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének minél teljesebb körű megvalósítását.
Földiák András, a Magyar Művelődési Társaság elnöke emlékezett az 1956-os forradalomra, annak hőseire és áldozataira. Méltatta a pályázat jelentőségét, és szólt a beérkezett alkotásokról is. Mint kiemelte, a téma nem volt könnyű, hiszen a 60 esztendővel ezelőtt történteknek egyre kevesebb szemtanúja él közöttünk, ennek ellenére őszinte és hiteles visszaemlékezések, érdekes írások érkeztek be. Kitért a számára leginkább megkapó művekre, remélve, hogy azok egyszer majd külön kiadványban is megjelenhetnek.
E sorok írója kapta feladatul, hogy zsűritagként értékelje a pályaműveket. Öröm volt tapasztalni – mondta a szakosztályi elnök –, hogy a pályázók között egészen fiatal (1996-os születésű) és idősebb, a 90-es éveiben járó alkotó egyaránt megmutatta tehetségét.
A zsűri a műfajok különbözősége miatt első díjat nem ítélt oda.
Második díjat kapott: Borsányi Veronika Emlékeim 1956-ról című novellája. Megosztott harmadik díjas lett: Kopa Marcell Repedt világ és Adamecz László Így történt című írása.
Ők az oklevél mellé a MÚOSZ-tól is kaptak egy-egy értékes könyvet.
Különdíjas lett: Takácsné Csente Júlia a Nincsen annyi könnycsepp; Nagy Vendel az Ide születtem; Galgóczi Ferencné a Zeng a harang és Serban Sára Edina a Harc a szabadságért című verséért.
Takácsné Csente Júliának sok évtizedes költői tevékenységéért a Magyar Művészeti Akadémia adott át könyvjutalmat. Galgóczi Ferencnének – Juhász Judit elnök távollétében – Náday Ibolya, az Anyanyelvápolók Szövetségének munkatársaként nyújtott át könyvet, s Galgóczi Ferencné emellett a Magyar Írószövetség különdíját is átvehette Márk Annától, a Magyar Művelődési Társaság titkárától. Nagy Vendel a Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány CD-összeállítását kapta. Serban Sára Edina is az Írószövetség könyvjutalmában részesült.
Mindemellett a Magyar Írószövetség ajándékaként két könyvet és emléklapot kapott valamennyi pályázó.
Hogy a jelenlévők is bepillanthassanak a díjazott alkotásokba, a novellákból és versekből részleteket olvasott fel Molnár Marietta Laura, szakosztályunk pártoló tagja.
A díjátadón műsort adott Adamecz László, aki az alkalomhoz illő, zenei aláfestéssel kísért füttyszólóival és Diószegi Piroska, aki népdalcsokraival érdemelte ki a tapsot és az elismerést.
***
Közvetlenül a díjátadót követően került sor a MÚOSZ központi ünnepségére, amelynek keretében mécseseket gyújtottunk Gimes Miklós pályatársunk, az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vértanúja emlékére, majd megtekintettük André Libiknek a ZDF-en is vetített „12 nap félelem és remény között” című, 1986-ban készült dokumentumfilmjét, amelyhez az alkotóművész fűzött értékes magyarázatot.
(Garamvölgyi)
