Interjú Mátrai Péter grafikusművésszel
Mátrai Péter építész, zeneszerző és grafikusművész művészeti tanulmányait a “Kisképző” bútorműves szakán kezdte, 1973-ban az Iparművészeti Egyetemen szerzett építész tervezőművész diplomát, majd elvégezte az Építész Mesteriskolát. 1991-ig IPARTERV vezető építészeként alkotott (nevéhez fűződik a kecskeméti Katona József könyvtár épülete, melyért Ybl Miklós és Pro Architectura díjat kapott). Az azóta eltelt 25 évben elsősorban egyetemi tanítással, zeneszerzéssel, performanszokkal foglalkozik – időnként kiruccan a grafika műfajába is.
Hogyan és mikor jutott eszedbe az, hogy kottagrafikákat készíts?
Első ilyen természetű munkám ez a három kotta – egy könyvélményem, Italo Calvino: Láthatatlan városok című műve hatására keletkeztek. A könyvben negyvenegynéhány városról van leírás, kisérletező zeneszerző-előadó lévén én úgy gondoltam, hogy néhányat ezek közül megszólaltatok. Praktikus célból, a magam számára születtek ezek a kották, s a lejegyzés során lényegültek át képként is értelmezhető művekké. Sajnos több darab nem is keletkezett ebből a sorozatból. Az N&n Galériában egy performansz keretében végül 17 várost szólaltattam meg – miután ott egészen más hangszerapparátust használtam, így ezek a kották nem jutottak szerephez.
Komponáltál már korábban is zeneműveket?
Igen, kifejezetten “alkalmazott” műveket: mozgásszínházi darabokhoz, kisjáték és dokumentumfilmekhez, hallgatóim animációs és videomunkáihoz, valamint kiállításmegnyitókra. Mivel ezeket mind magam játszottam fel, s rögzítettem, nem volt szükségem kottákra.
Milyen hangszeren lehet lejátszani a kottagrafikákon szereplő műveket?
Két mű a KORG Z1 szintetizátorára íródott, a harmadik darab térben kifeszített, kontaktmikrofonozott acélhúrokon lett volna megszólaltatható.
Játszol valamilyen hangszeren?
Billentyűs, ütőshangszereken és furulyán, de ugyanilyen hangszernek tartom a tableteket is – az utóbbi időben szinte kizárólag ezeken muzsikálok.
Üzenet, tartalom és forma: A szöveg és a zeneművek között van összhang és összefüggés?
Arra törekedtem, hogy az írásműben felsejlő városok leképzésére született zenei elképzeléseim, ne pusztán illusztrálják azokat, hanem önálló opuszokként is értelmezhetőek legyenek. Kötött időtartamukkal egyetlen percbe próbáltam összesűríteni esszenciájukat.
Milyen zenei irányzathoz, stílushoz kapcsolhatók ezek a művek?
Magamat kísérletező szerzőnek gondolom, így ezek a darabjaim is kisérleti művek. Javarészt elektronikus eszközöket használok, de néha akusztikus hangszerek is szerepet kapnak a darabjaimban.
A jövőben az egyik zenével kapcsolatos kiállításunk megnyitóján meg tudjuk szólaltani ezeket a partitúrákat?
A szintetizátor, amelyre az Ottavia és az Agria íródtak, már sajnos nincs meg, emiatt csak a mű struktúrája volna rekonstruálható, a hangzások már nem. Az Ersilia esetében egy megfelelő méretű teret kellene installálni a bemikrofonozott húrokkal. Megszólaltatásukhoz azonban nagylétszámú előadó-apparátus is szükségeltetik. A MÚOSZ Magyar Karikatúraművészeti Szakosztálya által szervezett és a Zene Világnapjára (október 1.) időzített Zene a karikatúrában kiállítás 2016. október 29-ig lesz nyitva.
A kiállítás helye: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Központi Könyvtár, II. em. Kisgaléria.
Cím: Budapest, Szabó Ervin tér 1. 1088
Fábry János
