Tisztújító Küldöttgyűlés 2016-2017

Tisztelt MÚOSZ tagok!
A MÚOSZ jogásza, dr. Hrabéczy Miklós ügyvéd úr áttanulmányozva a szükséges iratokat, dokumentumokat, kialakította állásfoglalását, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla a MÚOSZ-t érintő három ügyben hozott jogerős döntést. 35.P. 21813/2016./12. sorszámú perben, melyet a küldöttgyűlés egyik tagja indított, a 2015. június 20. napján tartott küldöttgyűlésen hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte.
A Fővárosi Ítélőtábla 4. pkf.26360/2016./2. sorszámú ügyben, melyet dr. Nagy Mihály felperes indított, ugyan erre a küldöttgyűlésre vonatkoztatva rendelte el a határozatok érdemi felülvizsgálatát.
Az Ügyész felperes által 29. P.24099/2015. szám alatt indított perben a 2014. október 7. napján az Etikai Bizottság által meghozott határozatot semmisítette meg a Fővárosi Törvényszék.
A jogerős bírósági ítéletek alapján a civilszervezetek nyilvántartásán átvezetett, illetőleg át nem vezetett küldöttgyűlési határozatokra is figyelemmel a MÚOSZ döntést hozó testülete (Küldöttgyűlés) 2011. december 10. napján megtartott ülésén hozott határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály rendelkezései az irányadók és alkalmazandóak mindaddig, amig a Szövetség azokban a kérdésekben, melyeket a törvény számára előír, érvényes határozatokat nem hoz és ezek a határozatok a Fővárosi Törvényszék által elfogadásra, átvezetésre nem kerülnek.
Az Alapszabály rendelkezési szerint a küldötteket, illetve az ügyintéző és képviseleti szervek tisztségviselőit az aktív és passzív választójoggal rendelkező tagok választják meg.
A Küldöttgyűlés megbízatása négy évre szólt, tehát mandátumát 2015. december 10. napján elvesztette.
A Küldöttgyűlés összehívására a Törvényszék iránymutató rendelkezéseire figyelemmel, a Küldöttgyűlés időpontját megelőzően legalább 25 nappal igazolható módon kell a mandátumot szerzett küldöttekkel közölni. A Bíróság szerint a kisebbségi jogokat nyilvánvalóan sértő rendelkezés lenne az, ha ennél rövidebb idővel, vagy nem igazolható (elektronikus) módon értesülnének a küldöttek a Küldöttgyűlésről, mivel így egy részük, vagy csoportjuk így eleshet a küldöttgyűlésen, valamint a megismételt közgyűlésen való részvétel tényleges lehetőségétől (Ptk. 3:4  § (3) bek. b., illetőleg 3:18 § (1) bekezdés).
Az új Küldöttgyűlés tagjainak az irányadó – tehát 2011. december 10-i – alapszabályi rendelkezése és a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével megválasztását követően a Küldöttgyűlésre szóló meghívó tartama most már a Ptk.3:17.§ (2) bekezdés a-c. pontjaival összhangban és a jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül kerül megszövegezésre.
Budapest, 2016.szeptember
Az alábbi levélben a dátumokat illetően korrekcióra került sor, az új időpontokat zárójelben tűntettük fel az eredeti után.
Tisztelt MÚOSZ tagok !
A fentiek alapján a tisztújító küldöttgyűlést 2016. december 10-én (új időpont: 2017. február 25.), szombaton tartjuk meg. A küldöttválasztás procedúráját 2016. október 1-én nyitjuk meg.
Alapszabály: III/3.1.
„A küldötteket egyéni szavazás útján választják. Küldött az lehet, aki legalább 10 szavazatot kapott. Egy tag csak egy jelöltre adhatja szavazatát, aki több jelöltre szavaz, valamennyi szavazata érvénytelen. A megválasztott küldöttek személyét a küldött nevére szóló szavazócédulák hitelesítik.„
Nem válaszhatók és nem szavazhatnak azok, akiknek tagsági jogviszonya nem hatályos, azaz például a 2015. évi tagdíját 2016. április 1-ig nem fizette be. ( Alapszabály: I/11. „A tag kötelessége a tagdíj fizetése”.)
Alapszabály: III/A/3.3.
„A szavazólapok leadásának határideje a küldöttgyűlést megelőző 30. nap. A szavazólapok leadása a küldöttjelölt kötelessége.„
A szavazólapokat a MÚOSZ titkárságán kell leadni, vagy ajánlott levélben, vagy személyesen 2016. november 10-én (új időpont: 2017. január 26.) 12 óráig. Ezt követően megállapítjuk az érvényes mandátumokat, és a korelnök  „…a küldöttgyűlést a határnapot megelőzően 25 nappal írásban kiküldött napirendet is tartalmazó meghívóval hívja össze„  ( Alapszabály: III/A/4.1 ). A megválasztott küldöttek a meghívót tértivevényes levélben kapják meg, ezért kérjük, hogy a küldöttek postacímüket pontosan közöljék.
Küldöttjelölő szavazólap 2016-2017
A küldöttjelölő szavazólap személyesen is átvehető a Sajtóház portáján (minden hétköznap 9-18 óráig).
A vezető tisztségekre, a szakbizottsági tagságra való jelölést későbbi időpontban nyitjuk meg, amelyről kellő időben tájékoztatást adunk
Tóth Károly
ügyvezető elnök
Budapest, 2016. szeptember
(Frissítés: 2016. október 7.)
2016. szeptember 30-án Kleer László és társai az alábbi levelet intézték a MÚOSZ ügyvezető elnökéhez, törvényes képviselőjéhez:
Tisztelt Ügyvezető Elnök Úr!
Küldött-társainkkal együtt az iménti leveléből értesültünk arról, hogy a Fővárosi Törvényszéknek a 35.P.21813/2016./12. sorszámú perben hozott jogerős ítéletére hivatkozva 2016. december 10-re összehívtad a MÚOSZ tisztújító küldöttközgyűlését, és egyúttal 2016. október 1-jei hatállyal elindítottad a küldöttállítási procedúrát. Mindezekkel kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmedet.
A Fővárosi Törvényszék a hivatkozott eljárásban csak és kizárólag a 2015. június 20. napján tartott tisztújító küldöttgyűlés határozatait semmisítette meg. Sem az azt megelőző küldöttállítási folyamattal kapcsolatban, sem a 2015. februári, alapszabály-módosító küldöttközgyűléssel kapcsolatban nem emelt kifogást. Álláspontunk szerint az, hogy a MÚOSZ alapszabályának a módosítását mindmáig nem jegyezte be a Fővárosi Törvényszék, nem jelenti azt, hogy jelenleg ne a 2015. februárjában elfogadott alapszabály lenne a hatályos. Az új alapszabály ugyanis nem a törvényszéki bejegyzés napján, hanem az elfogadása napján válik hatályossá, és azt a Törvényszék visszamenőleges hatállyal jegyzi be.
Tisztelt Ügyvezető Elnök Úr! Álláspontunk szerint ez azt is jelenti, hogy új küldöttállítási procedúrára nincs szükség, a 2015. februárjában elfogadott alapszabály alapján megválasztott küldöttek mandátuma jelenleg is érvényes, így a 2016. december 10-i tisztújító küldöttközgyűlést a már érvényes mandátummal rendelkező küldöttek szabályos összehívásával lehet csak megtartani. Kérjük, hogy ennek megfelelően a küldöttállítási procedúrát haladéktalanul leállítani szíveskedj.
Egyúttal tájékoztatunk arról is, hogy a Kúrián kezdeményeztük a Fővárosi Törvényszék vonatkozó ítéletének hatályon kívül helyezését, többek között azon ok miatt is, hogy a perben tartott tárgyaláson – mint ahogyan azzal nyilván Te is tisztában voltál – neked nem volt sem képviseleti, sem nyilatkozattételi jogod a MÚOSZ nevében. A tárgyalás idején a MÚOSZ képviseletére egyedül Komlósi Gábor megválasztott elnök volt jogosult. Amennyiben a Kúria helyt ad a kérelmünknek, úgy az a döntés a most elindított tisztújítás egészét semmissé teszi.
Budapest, 2016. szeptember 30.

Üdvözlettel

Kleer László

küldött

A levél tartalmával egyetértettek a következő küldöttek: Keleti Éva, Gönczi Mária, Hárshegyi János, Ezer László.

 
A fenti levéllel kapcsolatban az alábbiakban közöljük a MÚOSZ jogászának, dr. Hrabéczy Miklós ügyvéd úrnak jogi okfejtését.
A Fővárosi Törvényszék három, egymástól független polgári perben tette vizsgálat tárgyává a MÚOSZ törvényes működésének jelenlegi helyzetét.
29.P.24.099/2015. sz. alatt folyamatban volt eljárásban a Fővárosi Főügyészség által indított kereset alapján a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott.
Az etikai bizottság működésével kapcsolatban – az összes bizottság és az elnökség személyi összetételére is irányt mutató jelleggel – megállapította azt, hogy a 2011. december 10. napját követően alapszabály szerűen a MÚOSZ küldöttgyűlése a Eljáró Tanács tagjának senkit nem választott meg.
4.Pkf.26.360/2016. sz. határozatával a Fővárosi Ítélőtábla elrendelte Dr. Nagy Mihály által a MÚOSZ ellen benyújtott kereset érdemi elbírálását.
A kereset a 2015. június 20. napján tartott tisztújító rendkívüli küldöttgyűlésen hozott határozatok felülvizsgálatára irányult.
Ez az eljárás jelenleg nem zárult le, de gyakorlatilag okafogyottá vált, mivel a Fővárosi Törvényszék a 35.P.21.813/2016/12. sorszámú határozatával és egy másik eljárás keretén belül (Szántó István felperes-MÚOSZ alperes) a felperes keresetének teljes egészében helyt adott, a 2015. június 20. napján tartott küldöttgyűlésen hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte.
A küldöttgyűlés határozatai az alapszabály módosításával kell, hogy együtt járjanak. Az alapszabály módosításának bejegyzése iránti kérelmet a fővárosi törvényszék elutasította jogerősen ezért (ha a küldöttek állításának folyamata egyébként nem lett volna törvénysértő) akkor sem lehet mást figyelembe venni, mint a 2011-es alapszabály rendelkezéseit. A junior tagok nem választhatnak és nem is választhatók meg.
A Fővárosi Törvényszék 11.Pk.60.616/1989/60. sz. végzésével elrendelte a MÚOSZ közhasznú jogállásának nyilvántartásból való törlését.
Ugyanezen végzésével a 2015. június 29. napján érkezett változások bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította (vezető tisztségviselők megválasztásának nyilvántartásba történő bejegyzése tárgyában).
A MÚOSZ alapszabályában történt változásokat a Fővárosi Törvényszék nem jegyezte be, erre irányuló eljárás folyamatban nincs.
Jelenleg a 2011. december 10. napján megtartott küldöttgyűlésen meghozott határozatoknak megfelelő alapszabály rendelkezései hatályosak és a küldött állítási folyamatra is irányadóak. A látszólag kaotikus helyzetet a felsorolt három ítélet és a Civil Szervezetek nyilvántartását vezető Fővárosi Törvényszék adnak biztos támpontot.
A MÚOSZ-on belüli közélet tisztaságának megőrzése olyan elvárás, amely szükségessé teszi a küldöttállítási folyamat alapszabály szerű, a törvényes határidők betartásával történő lefolytatását.
A küldöttek, a bizottságok, az elnökség és az elnök megválasztását követően lesz abban a helyzetben a Szövetség, hogy törvényes működését helyreállítva átlátható és tiszta helyzetet teremtsen.
A jelenlegi kusza jogi helyzetben egyetlen járható út áll a Szövetség előtt, ha a Civil Szervezetek nyilvántartásának közhiteles és senki által meg nem kérdőjelezhető adatait figyelembe véve alakítja ki a tényleges jogi helyzetnek megfelelő és demokratikus alapszabályát. Erre csak az újonnan megválasztandó és hiteles küldöttgyűlés képes.
 
Tisztelt MÚOSZ-tagok!
A MÚOSZ jogászának, dr. Hrabéczy Miklós úrnak a fenti jogi okfejtése alapján nem látunk nyomós indokot a tisztújítási folyamat leállítására, felfüggesztésére, ezért az folytatódik. Miután azonban a kirobbantott levelezési áradat elbizonytalanította a tagságot, ezért a tervezett menetrenden korrekciót hajtunk végre. /Mellesleg ezt a közjátékot megspórolhattuk volna, ha levélírók azt követően, hogy állítólag bírói fórumhoz fordultak, erről tájékoztatást adtak volna, nem veszítettünk volna tempót, időt!/
Nos, tehát a tisztújítási folyamat menetrendje a következőképpen alakul: /hangsúlyozzuk, mindez tervezet!/
A küldöttválasztási folyamat továbbra is tart, mégpedig a 2011-es Alapszabály előírásai alapján.
A részletekről az Alapszabályból és a korábbi tájékoztatóból értesülhetnek. Itt most csak annyit, hogy a mandátum elnyeréséhez 10 /tíz/ érvényes szavazat szükséges. Azok választhatók és azok szavazhatnak, akik a 2015. évi tagdíjukat 2016. április 1-ig  befizették. Az Alapszabály szerint a junior tagok nem választhatók és nem szavazhatnak.
A tisztújító küldöttgyűlés tervezett időpontja 2017. február 25. szombat, 10 óra.
A küldöttválasztó szavazólapokat folyamatosan lehet leadni, azaz ajánlott levélben beküldeni avagy személyesen leadni a MÚOSZ titkárságán. A szavazólapok végső leadásának határideje: 2017. január 26. csütörtök, 12 óra.  A tisztújító küldöttgyűlésre szóló meghívókat, a mandátumot szerzett küldötteknek 2017. január 31-én tértivevényes levélben adjuk postára.
A különböző tisztségekre való jelölést későbbi időpontban nyitjuk meg, várhatóan november közepén, de erről kellő időben tájékoztatjuk a tagságot.
Budapest, 2016. október 6.

Tisztelettel:

Tóth Károly

ügyvezető elnök

a MÚOSZ törvényes képviselője

Közreadjuk M. Lengyel Lászó levelét:

Tisztelt Kollégák!

Megingathatatlanul úgy gondolom: nem nekem kellett volna megírnom ezt a levelet.
Nem mintha nem volnék talán 1978, de egészen biztosan 1979 óta folyamatosan a MÚOSZ tagja. Nem mintha nem lettem volna, és – egyes magukat makacsul küldöttnek valló kollégákéhoz hasonló legitimitással – nem vallhatnám/tarthatnám magam ma is küldöttnek, hanem azért, mert a szövetség munkájából – a Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály vezetőségi tagsága kivételével  – tudatosan kivonultam. Voltak és lettek volna, akik továbbra is jelöltek volna küldöttnek. Ők, továbbá néhány vezető a szövetségből, a számból hallották, hogy nem akarok részt venni mindabban, ami a MÚOSZ-ban történik. Ráadásul jó indokom is volt, hiszen a Sajtószakszervezetet irányítom (ügyvezető társelnökként) a kollégáim bizalmából. Egy ideig úgy éreztem, kifejezetten hasznos, ha a két szervezet együttműködését a MÚOSZ-ban vállalt személyes szerepemmel is erősítem, később viszont a leghatározottabban azt kellet éreznem: nem szabad megengedni, hogy a MÚOSZ ügyei (akár személyemen keresztül) rávetüljenek a másik szervezetre.

A legegyszerűbb a jogi helyzet.
A bíróság nem egyszerűen a 2015-ös tisztújító küldöttgyűlés minden határozatát semmisítette meg, hanem a keresetnek minden vonatkozásában helyt adott. Márpedig a keresetben – szakmai egzisztenciáját kockáztató, esküt tett ügyvéd állítja – ezzel a küldöttgyűléssel kapcsolatban nemcsak a határozatokat, nemcsak az összehívás módját, hanem magát a küldöttállítási folyamatot, annak szabályait, tehát a hivatkozott 2015 februári alapszabály vonatkozó pontjait is kifogásolta a felperes. Vagyis azokat is megsemmisítette a bíróság, azáltal, hogy helyt adott a keresetnek, megítélte azt. Ezt az új alapszabályt egyébként a MÚOSZ először beterjesztette, majd a hiánypótlási felhívás és a megfogalmazott kérdések alapján visszavonta, és soha többé nem nyújtotta be. Szerintem már be sem lehet nyújtani, egyrészt a jogvesztő határidő múltával, másrészt a jogi aggályok miatt (ha benyújtanák, azonnal és automatikusan, tartalmi vizsgálat nélkül elutasítanák, de a megkifogásolás lehetősége és határideje is újra megnyílna, márpedig egy kisujjmozdulatra is elkaszálná azt bármely bíróság). Egyébként tisztelet annak, aki keresetével lehetőséget adott a szövetségnek az önkorrekcióra, arra, hogy szembenézzen magával és helyrehozza a hibáit, de ez kitérő.
Új, módosított alapszabály nincs. Közhasznúság sincs. Mindegy miért nincs, tudomásul kell venni, minél előbb, annál jobb, mert szükség van rá, de csak akkor lehet előrelépni, ha elfogadjuk a helyzetet.
Tehát: új küldöttek nincsenek – jogilag. Lehet mantrázni, hogy de igen, én szabályosan megválasztott küldött vagyok. Senki nem az, ilyen ma nincs.
Elvben és jogilag régi (a 2015-ig mandátumot kapott) küldöttek lehetnének, mert ugyan a mandátumuk naptárilag lejárt, de érvényes választás hiányában az automatikusan meghosszabbodna, határidőtől függetlenül, mindössze egyetlen gyűlésre, amelyen meghatározzák az új küldöttállítási folyamat szabályait, a szükséges határidőket, megbízzák az új küldöttgyűlés előkészítő munkabizottságokat, ilyesmit. (Ez lehetőség, de személy szerint ezt sem javaslom, talán alább kiderül miért.)

Igen ám, de itt nemcsak jogi kérdések vannak, hanem tartalmiak és erkölcsiek is!
Egészen biztos, hogy a régi küldöttgárda sem tiszta mindenben. Rajtunk szárad néhány eljárási hiba. Azon a bizonyos szavazógépes gyűlésen többször úgy fogadtak el határozatot, hogy közölték: a határozatképességhez kell X küldött. A határozat elfogadásához X/2+1, ez megvolt, tehát elfogadták. Csakhogy a jelenlévők többségi szavazatára lett volna szükség, ez pedig számban nagyobb mint X/2+1, és ezt ráadásul nem állapította meg senki, még akkor sem, ha esetleg megvolt.
Fontosabbak azonban a tartalmi kérdések.
Az eredendő bűn az ötös küldöttválasztás a korábbi tízes helyett (érthetőbben: egy küldött megválasztásához öt, illetve tíz ajánlás kellett). Tovább megyek a „bűnlajstromban”: az, hogy egyáltalán úgy lehet küldött valaki, hogy összevadászik ettől-attól, innen-onnan ajánlásokat. Ameddig voltak munkahelyi szervezetek, a küldötteket ott választották, azok ismertethették programjukat, konkrét megbízást, mandátumot kaphattak, hogy a legfontosabb kérdésekben (vagyon, szakmapolitika, érdekképviselet, szolgáltatások) mit képviseljenek. Ma ezt két dologgal pótolhatnánk: szakosztályi küldöttválasztó gyűlésekkel és a székházba, vidéken a klubokba, kávéházakba, más helyszínekre (a tagnyilvántartás alapján mindenkit értesítve) összehívott küldöttválasztó gyűlésekkel. Egy tag vagy itt vagy ott szavazhatna csak (részt, persze, bárhol vehet). Az ezeken megválasztott küldöttek névsorát a választók nevét és igazolványszámát tartalmazó jelenléti ív és hiteles jegyzőkönyv mellékelésével kellene benyújtani a mandátumvizsgáló bizottságnak. Küldöttnek lenni ugyanis felelősség és munka. Nem az minősíti a küldöttet, hogy hányszor és milyen vehemenciával szólal fel a küldöttgyűlésen, hanem hogy milyen munkát végez. Most még küldötti eskü sincs. Elnöki sincs. Kellene.
Talán az kizárhatna bizonyos dolgokat. Mert mondja azt nekem valaki szívre tett kézzel, hogy a szabályok megváltoztatása nem szolgált eleve bizonyos szándékokat. Olyanokat, amelyeket ma kárhoztatunk. Ha nem ötös a választás, ha nincs olyan szabály, hogy egy évre szóló (ha akarom ideiglenes) tagsággal is küldöttet választhatok négy évre, majd ez a küldött további tisztségviselőket választ, ugyanaz lett volna az eredmény? Meg az a hány éve folyamatos MÚOSZ tagság. A mögött nem volt szándék? Nem nézte senki, hogy ha így lesz, akkor ez jöhet, amaz meg nem lehet jelölt? Márpedig szabályokat szándékokhoz igazítani tilos! Leszek én az operaház magánénekese, ha elfogadtatok egy szabályt, hogy Andrea Bocelli hangján, playbackről is előadhatom a szerepet?

Nincs más hátra, illetve csak hátra van!
Régi küldöttek, hátra! Új küldöttek, hátra! Régi vezetőség, hátra! Ügyvezető elnök, hátra! A hátra nem jelenti azt, hogy pl. Komlósi Gábor ne jelöltesse magát. Vagy hogy Tóth Károly – lehet őt bántani egy valóban sikerületlen nyilatkozatért – ne lenne ma a szövetség felelős vezetője, az apparátus munkáltatója, a vagyon kezelője. És azt sem jelenti, hogy az új megméretkezésből bárki maradjon ki. Csak annyit jelent, hogy nyissanak végre széles utat a teljes megújulásnak!
Előre csak egy van: a tagság gyűlésein felelős küldötteket választani. Ezek új vezetőséget választanak, úgy (formailag is úgy), hogy ennek érvényességéhez se technikai se erkölcsi kétség ne férhessen, hogy azt bejegyezzék, vagyis hatályosuljon és közhitelessé váljon. És legyen alapszabály is, olyan, amilyenre szükség van, amely megfelel az előírásoknak, de nem valaki vagy valaki érdekében/ellenében születik. Bárki lesz ugyanis, pontosabban bárkik lesznek az új vezetők, azoknak a legitimitásához, támogatottságához, felhatalmazásához ebben az esetben nem férhetne kétség!
Gondolkodhatunk azon is: az elnöki legyen társadalmi funkció, fizetés nélkül, legyen mellette újra főtitkár, aki viszont a MÚOSZ alkalmazottja (akkor nem vetődik fel, hogy kinek a hibája az…, kinek a felelőssége az… stb.).
És akkor mindenki előre! Akik a helyzet rendezése érdekében hátraléptek, azok is előre! Bárki lehet küldött, aki eddig az volt, vagy nem volt. Aki ma annak hiszi magát, de belátja a tévedését és elfogadja, hogy mégsem az. És aki már volt elnök vagy alelnök vagy elnökségi tag, és aki nem volt, az is. Attól függően, hogy hogyan dönt a tagság, mégpedig megkérdőjelezhetetlen legitimitással egyértelműen kinyilvánítva akaratát.
És legyen világos: az ENSZ főtitkárát is idecsábíthatjuk elnöknek, egyedül ő sem fog a feladatoknak és az elvárásoknak megfelelő MÚOSZ-t csinálni. Tehát aki tenni akar és tud, aki együttműködni tud, aki a csapat tagja akar lenni, és nem egyéni ambíciói vannak, aki vállalja a munkát, az mind előre!

Jobbakat kívánva mindannyiunknak!

M. Lengyel László

A MÚOSZ korábbi vezetőinek nyilatkozata:
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnökeiként, illetve tiszteletbeli elnökeiként az alábbi nyilatkozatot tesszük.
Véleményünk szerint a Népszabadság napilapnak és online változatának a sajtószabadságot durván sértő felszámolása politikai döntés volt. A kiadó Mediaworks által hivatkozott gazdasági konszolidálásnak ésszerűtlen formája volna a Népszabadság puccsszerű kivonása a lappiacról, a márkanév tönkretétele, a termék legstabilabb vásárlóinak (előfizetők) elriasztása.
A fentiek közzétételét azért is indokoltnak látjuk, mert a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a történtekre eddig nem reagált, és Tóth Károly ügyvezető MÚOSZ-elnöknek az ügyről a HírTV-nek adott nyilatkozata szerint a Népszabadság kiadását elsősorban gazdasági okokból szüntették meg.
Eötvös Pál, Keleti Éva, Komlósi Gábor, Vince Mátyás, Wisinger István
Budapest, 2016. október 9.
Tisztelt Tóth Károly Úr!
Az elmúlt hetek, hónapok történései méltatlanok a fennállásának 120. évfordulóját idén ünneplő MÚOSZ gazdag kulturális, szellemi és szakmai örökséghez. Úgy véljük, elfogadhatatlan mindaz, ami a Szövetségünkkel, a magyar újságírók legpatinásabb szakmai szervezetével történik. Nem nézhetjük tétlenül egyesületünk erkölcsi és szakmai hitelének további rombolását.
Ön a Népszabadság felfüggesztése kapcsán a HírTV-nek adott nyilatkozatával is méltatlanná vált arra, hogy a nevét bármilyen összefüggésben is együtt említsék a magyar újságírók szakmai szervezetével. Amikor a hazai sajtó egésze – pártállástól függetlenül, gyakorlatilag egyöntetűen – szolidaritását fejezi ki a Népszabadság alkotó közösségével, és a sajtószabadság elleni újabb támadásként értékeli a napilap ellehetetlenítését, szövetségünkre nézve vállalhatatlan az Ön nyilatkozata. Mint ahogyan vállalhatatlan az is, hogy a MÚOSZ – a hazai sajtó egyik, ha nem a legfontosabb érdekvédelmi, szakmai szervezeteként – nem ad ki egy határozott, a történteket mélységesen elítélő állásfoglalást.
A történtekért az Ön alkalmatlansága mellett természetesen részben az a bonyolult jogi helyzet is okolható, ami a MÚOSZ kapcsán az elmúlt hónapokban kialakult. Elkeserítő, hogy a szövetség alapszabály-módosításait 2011 óta nem sikerült bejegyeztetni a Fővárosi Törvényszéken, és elkeserítő, hogy a 2015. júniusi tisztújító küldöttközgyűlés döntéseit Szántó István tagtársunk presztízsokokból, a következményekkel nem törődve, adminisztrációs hibákra hivatkozva támadta meg a bíróságon. Az eljárási hibáktól sem mentes ítélet jogerőre emelkedéséhez az is kellett, hogy Ön – noha minden bizonnyal tisztában volt vele, hogy elnöki mandátuma lejárt, a képviseleti joga pedig a 2015-ös tisztújítással megszűnt – a Fővárosi Törvényszéken 2016 nyarán a MÚOSZ törvényes képviselőjének vallotta magát, alperesként elismerte a tisztújító küldöttgyűlés összehívásának formai hibáit, kérte a bírótól a MÚOSZ elmarasztalását, majd a MÚOSZ nevében lemondott a fellebbezés jogáról. Nyilván már ekkor is arra készült, hogy ha a MÚOSZ nevében elveszíti a pert, ügyvezető elnökként visszaülhet a Vörösmarty utcai elnöki irodába. Ezt meg is tette: a MÚOSZ hagyományaihoz és történelméhez méltatlanul eljárva, ügyvéddel, informatikussal és biztonsági őrökkel érkezve kényszerítette a megválasztott elnököt, Komlósi Gábort a MÚOSZ-székház kulcsainak átadására…
Tisztában vagyunk vele, hogy a kialakult jogi helyzet meglehetősen összetett. Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletére hivatkozva Ön a MÚOSZ ügyvezető elnökének tekinti magát. Nem tartjuk elfogadhatónak azt sem, ahogyan ebben a minőségében október elsejével meghirdette a tisztújítási procedúrát a küldöttállítási folyamat elindításával. Nem értünk egyet azzal az álláspontjával, amely nem tekinti érvényesnek a 2015 tavaszán megválasztott küldöttek mandátumát. Álláspontunk szerint ugyanis jelenleg a MÚOSZ 2015 elején elfogadott, már az új Ptk.-nak és civil törvénynek megfelelő Alapszabálya az irányadó a Szövetség működésére, függetlenül attól, hogy azt még nem jegyezte be a Fővárosi Törvényszék. Az új Alapszabályról szóló, 2015. februári szabályos küldöttgyűlési döntést ugyanis sem a küldöttgyűlés nem vonta vissza, sem a Törvényszék nem semmisítette meg. Ez esetben viszont az a jogi helyzet is fennállhat, hogy Ön szabálytalanul indította el a küldöttállítási folyamatot, a tisztújító küldöttgyűlést ugyanis csak a már mandátummal rendelkező küldöttek összehívásával lehetne megtartani.
Tisztelt Tóth Károly Úr!
Felszólítjuk Önt arra, hogy a MÚOSZ nevében, önhatalmúlag ne nyilatkozzon, ne folytassa e patinás szövetség lejáratását!
Felszólítjuk arra is, hogy a jogi helyzet tisztázásáig állítsa le az október elsejével elindított küldöttállítási folyamatot!
Végezetül pedig felszólítjuk arra, hogy a jogi helyzet rendezéséig, a tisztújítási folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében a MÚOSZ irányítását adja át egy ügyvezető szakmai grémiumnak!
Budapest, 2016. október 11.

Fentiek tartalmával egyetértünk:
Árpási Zoltán, Bódi Ágnes, Dunay Csilla, Eötvös Pál, Ezer László, Gönczi Mária, Hárshegyi János, Keleti Éva, Kleer László, Komlósi Gábor, Sárosi Péter

Tisztelt Kollégák!
Kleer László számomra megtisztelő válaszára kénytelen vagyok reagálni, elnézéseteket kérem, hogy ezzel is foglalom fontosabbakra méltó időtöket.
Kicsinyke öröm számomra olyan valakivel vitatkozni, akit feltétel nélkül tisztelek, akinek eddigi tevékenységét elismerem, és akit szívesen látnék a megújulás egyik harcosaként, akár harcostársamként, ha magam harcolnék.
A közepesnél enyhébb fokozatú örömömet csak csökkenti, hogy következetesen ahhoz tartom magam is, és ahol tehetem, meg is követelem: egy témában egy fórumon egy ember csak egyszer szólaljon meg ugyanazzal az állásponttal, utána reagáljon, figyeljen az új szempontokra, javaslatokra.
Röstellem, de Kleer László álláspontját már akkor is értettem, amikor először fejtette ki: ő küldött, minden újonnan megválasztott küldött küldött, a 2015-ös alapszabály-módosítás érvényes, minden szép és jó, mínusz Tóth Károly és hát ejnye Szántó István.
Én meg azt mondom, hogy éppen ez nem vezet sehová. Mert olyan helyzet alakult ki, hogy ha történetesen és tételesen mindenben igaza van Kleer Lászlónak, ennek az igazságnak az érvényesülése továbbra sem oldja meg azokat a problémákat, amelyek előálltak. (Tudom én, nehéz ezt tudomásul venni). Márpedig tartalmilag Kleer Lászlónak sokban igaza van, csak hogy az igazság és a jog mostohatestvérek.
Mintha más tányérjából falatoznék, hiszen ugyan végzettségem szerint nemzetközi jogi szakértő is volnék, de ez nem nemzetközi jog. Egy ügyvéddel alszom, de ő társasházi ügyekben a legjobb talán egész Budapesten, és a MÚOSZ nem társasház, még ha vannak is hasonlóságok. Irányítok ugyan egy civil szervezetet, amelynek eddig sikerült elkerülnie ezeket a jogi sziklákat, de az egy másik szervezet. Többszörös hendikeppel indulok tehát, és a kihívásoknak sem vagyok rajongója, nem vagyok adrenalinfüggő.
Előrebocsátom: vulgárjogászkodni fogok tehát, mert ha perekkel, ügyvédekkel, első, másodfokokkal és felülvizsgálattal, ügyészséggel és hasonlókkal akarjuk megoldani a szövetség gondjait, akkor itt és most hagyjuk abba, zárjunk be mindent, amíg saját akaratból megtehetjük.
És akkor tételesen:

1. Szántó Istvánnak ahhoz volt joga, amiben a bíróság helyt adott neki. Keresetét befogadta, annak tárgyában jogerős ítélet született. Lehet vitatni, hogy etikus volt-e a fellépése, használt-e a szervezetnek, de a perindítási jogát addig lehetett volna vitatni, amíg nem született ítélet.
2. Tóth Károly a római pápának is vallhatja magát, ettől nem születnek unokái. A bíróság azt állapította meg, hogy hatályosan és közhitelesen ő képviselheti a MÚOSZ-t. Ennek okaira még kitérek.
3. Hogy mi a közhiteles, azt törvények szabják meg. Az utolsó, az akkor vonatkozó törvényeknek megfelelő bejegyzés a közhiteles mindaddig, amíg másik bejegyzés ezt fölül nem írja.
4. (A küldöttgyűlés összehívása rendben volt.) Ezért nem jó, ha a jogászkodásra bízzuk magunkat. Ha egy küldött azt mondja, hogy az értesítés nem volt szabályszerű, és az összehívó nem tudja ennek ellenkezőjét bizonyítani, akkor annyi, és nincs tovább.
5. Emlegetve volt még a Kúria, hogy majd az visszaállít. A magyar eljárásjogban még nem fordult elő olyan, hogy a Kúria (elődje, a Legfelsőbb Bíróság) foglalkozott volna olyan üggyel, amely első fokon jogerőre emelkedett. (Hogy ez miért történt így, hogy jó-e ez nekünk, azon lehet morfondírozni, de a tények tények, a fémtok fémtok, mondta Hruscsov elvtárs, amikor bejelentette, hogy bizonyítékok vannak az U-2-es ügyében és a pilóta is él.) A Kúria állapotokat nem tud akkor sem visszaállítani már, ha foglalkozik a kérdéssel, de utasíthat mindenféle új, meg megismételt eljárásokra.
6. De nem ez a jogi lényeg. Hanem az, hogy volt egy alapszabály-módosítás. Ez valóban attól a naptól kezdve érvényes, amikor elfogadták. Ám hogy az is maradjon (hatályosuljon), bizonyos külső, törvényekben meghatározott követelményeknek is meg kell felelnie. Például annak, hogy bejegyezzék. Akkor lesz hatályos. És ha bekerül a vonatkozó regiszterbe, vagyis mások számára nemcsak hozzáférhetővé, hanem minden külön bizonyítás nélkül hivatkozhatóvá válik, akkor lesz közhiteles. (A jogelmélet egyik sarkalatos pontja az érvényes – hatályos – jogerős háromszög, de ez tényleg nem a mi dolgunk.)

Na mármost (és innentől részlegesen valóban ismétlem önmagam, elnézést): az alapszabály módosítását be kell jegyeztetni meghatározott, jogvesztő határidőn belül (vagyis ha határidőre nem adják be, akkor az eleve nincs). Ez nem sikerült. Mert mondjuk a küldöttgyűlés jegyzőkönyvében vagy a jelenléti ívben voltak hibák, vagy a beadott jegyzőkönyvi kivonat nem tért ki minden  megkövetelt részletre, formai hibák voltak, mit tudom én mi. Ilyenkor a bíróság hiánypótlásra szólít fel és irányt mutat a kijavításhoz (sokszor szövegszerűen), és a határidő is meghosszabbodik. De mondjuk nem sikerült a meghosszabbított határidőre sem beszerezni a jelenlévő küldöttek (a lakcímnyilvántartással megegyező) lakcímét, újbóli aláírását, vagy tudom is én milyen hiba történt, a lényeg: a hiánypótlási felszólításnak nem sikerült eleget tenni, és hogy ne legyen nagyobb baj – pl. felfüggesztik a szervezet működését, ügyészségi felügyelet alá helyezik, akármi -, a MÚOSZ visszavonta a bejegyzési kérelmet. Innentől az eredetileg érvényes határozat érvényét vesztette, mert nem hatályosult. Tehát alapszabály-módosítás nincs. Arra a 2015 februári küldöttgyűlésre hivatkozva bejegyeztetni már soha nem lehet. Öt jelöléses küldött nincs. Következésképpen új küldöttgyűlés sincs. És ehhez nem kellett sem Szántó István, sem Tóth Károly „visszaállított” elnöksége vagy képviseleti joga. Semmi sem kellett, de jó hogy volt, mert a szövetség most legalább tudja, hogy törvénytelenül működött, vagyis ki volt téve bárminek.
Akkor most mi van?
Van a 2011-es érvényes, hatályos és közhiteles alapszabály. És semmi sincs, ami nem ezzel összhangban történt.
És van a mi lehetőségünk, hogy összehangolt akarattal, új, az érvényes alapszabály szerinti küldöttállítással (esetleg szerény és tartalmi javaslataimat megfogadva, az alapszabály előírásaihoz képest is megemelt mandátummal és legitimitással) küldöttgyűlést összehívni, és szépen sorban rendezni végre közös dolgainkat. Vagyis a szükséges és érdemi alapszabály-módosításokat elvégezni, a működés feltételeit megszabni, legitim és elfogadott vezetőséget választani, egyáltalán: eldönteni, hogy mire jó és mire kell a MÚOSZ.
És ezenközben én (mint nem potenciális érintett) személy szerint azt sem bánom, ha az új küldöttek leteszik a labdaházi esküt, hogy néhány, ehhez a státushoz valamiért nagyon ragaszkodó embert életfogytig örökös küldötté nyilvánítanak, mert ha ez az előrelépés feltétele, megéri.
Ígérem, többet nem szólok.
Köszönettel:
M. Lengyel L.