Magyarország egyik legismertebb gyógy-és idegenforgalmi központjában soha nem fogják kitenni a „Megtelt” táblát, mert a közkedvelt üdülőhelyen a nagy érdeklődés miatt folyton újabb és újabb szálláshelyekre van szükség. A belváros sétálóutcájában átadás előtt áll egy négycsillagos wellness hotel, de a régieket is folyamatosan felújítják.
Strandtáskákkal meg színes nudlikkal
Nincs igazi főszezon, vagy holtszezon, mert a tó minden évszakban ugyanazt a gyógyító hatást produkálja. A több napra érkező nyaralók, turisták, gyógyulni vágyók tavasztól télig megtöltik a kétszázharminc szobás ötcsillagos hotelt, a négy- és háromcsillagos Danubius és Hunguest hoteleket éppúgy, mint a magánpanziókat is. A távolsági buszjáratokkal naponta érkeznek a környező településekről a gyógykezelésekre beutaltak. A tóra igyekvőket könnyű megismerni, mert a nagy strandtáskáik mellett az újabban divatos színes „nudlikat” viszik magukkal.
Amikor utoljára itt jártam, vagy 4 éve, akkor éppen felújították a három, egymással párhuzamos belvárosi utca burkolatát, kialakították a térbútorokkal a sétálóutcát, az egyirányú utcát az autóforgalom számára képezték ki, a távolsági buszmegálló környezetét, a szanatórium előtti kis teret átrendezték és rengeteg növényt telepítettek. A fürdő felé az öreg, de egészséges platánfákkal övezett sétányt sok színes virág díszíti. Az ápolt, örökzöld bokrok és fenyők szépsége a város kertészeinek a munkáját dicséri.
Megelőzés és rehabilitáció
Akit ősz elején Hévíz népszerű egészségügyi intézményébe, a Szent András Reuma Szanatóriumba sodor az élet, az épület hatalmas előterének átépítésén az utolsó simítások munkálatait láthatja. Autók jönnek, mennek biztonsági- és szellőzőrendszer szerelőkkel, a büfé és a gyógyszertár berendezését végző munkásokkal. Kint a tereprendezés folyik. Az időjárás kedvez mindennek, de sietni is kell, mert közeledik az átadás időpont.
Reumatikus jellegű betegségekkel az ország minden pontjáról érkeznek javarészt idősebbek, de jó néhány mankóval, vagy bottal járó fiatallal is találkozunk. A beutaltak mozgása is elárulja, hogy műtét utáni rehabilitációra készül, vagy itt-ott fájdalmai vannak az ízületeiben, és ekkor még a megelőzés a fő cél. A recepció munkatársa két-három hétre előre beosztja percre pontosan az orvos által felírt kezeléseket; nem lesz megállás, gyógyulni kell! Azért jövünk ide, és megyünk egyik kezelésről a másikra, hogy távozáskor, ha nem is ugrálunk, de érezhetően javulást tapasztaljunk. Van itt többféle fizioterápia a fájós testrészre, az ultrahangtól kezdve az interferenciáig, aztán örvényfürdő a keringés javítására, vízi torna, száraztorna, tangentor, iszappakolás és még sok minden.
A délelőtti négy-öt kezelés és az ebéd után a tóban folytatódhat a nap, mert a víz áldott hatása rásegít a gyógyulásra. A 4 hektár vízfelület egyben a világ legnagyobb meleg vizű, tőzegfenekű gyógytava, amely 36 méter mély, ezért a legjobban úszók is a nudlinak becézett, pillekönnyű, hengeres vízi eszközt tekerik maguk köré.
Gyógyulás délelőtt, lazítás délután
A balneoterápiához elengedhetetlenül hozzá tartozik a kénes gyógyvíz iszogatása, amit a szépen felújított városi kútból, üvegekbe töltve, séta közben kortyolgatnak a járókelők. Mindez szakorvosi beutalással, OEP támogatottan történik a felújított épületben, két ágyas szobákban bentlakással, háromszori étkezéssel.
Az épület falára kitett emléktáblákon szereplő nagy nevek is, Kitaibel Pál, Ránki György, Szabó Lőrinc és mások is tanúsítják Hévíz gyógyító erejét. Nem csoda, ha a szanatóriumba való beutalásra közel egy évet kell várni.
Délután, amikor már jól kifáradt a gyógyuló, lazulásképpen irány a séta Hévíz utcácskáin. Nem kell a szobatársaknak egymást bíztatni, hogy fagyizzunk, kortyoljunk el egy pohár bort, esetleg a hidegvacsora helyett együnk egy jó lángost, vagy a friss filmet nézzük meg a moziban. Séta közben választhatunk egy fürdőruhát az utcára tolt állványok nagy kínálatából, majd estefelé a Rózsa kerthelyiségből kiszűrődő élő zenét hallgathatjuk a környező padokon a platánok alatt, amíg besötétedik.
A kínaiak is kedvelnék
Hogy milyen nyelveket lehet felismerni séta közben a mellettünk elhaladóktól, az üzletekben, a vendéglátó-helyeken, vagy a tófürdőben? Főleg németül és oroszul beszélnek a turisták, de a pénzváltó kirakatában elhelyezett tábla arról árulkodik, hogy a svájci, a lengyel, a norvég, a dán, a svéd, a román, a cseh, a horvát látogatókra is felkészültek.
Kevés kínait is láttunk, úgy látszik az ő köreikben még nem elég erős Hévíz marketingje, pedig Sármellék repülőterére a messziről érkező ázsiai turistákat is érdemes lenne ide csalogatni.
Szöveg és fotó: Barna Judit