A RepTár megnyitóján fergeteges tárlatvezetésben volt részünk, számos újdonságot osztott meg velünk a szakavatott századosi rangban lévő tárlatvezetőnk. Ebből szemezget most a tudósító, hogy kedvet csináljon másoknak is a látogatáshoz.
Idős Rubik Ernő tervezte a legendás Góbé vitorlázógépet, amellyel volt szerencsém több alkalommal repülni. Emlékszem, amikor a hetvenhez közeli Laci bácsival tehettem néhány kört a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság Balatonkilitin lévő csodálatos repülőterének légterében, úgy szálltam ki a Góbéból, hogy szinte lebegtem a föld felett… Id. Rubik Ernő repülői pilótagenerációkat szolgáltak ki, a konstruktőr tevékenysége elválaszthatatlan a magyar repülés történetétől. Góbé repülője – mely a RepTár hangárjában is látható – adja a mai napig a magyar vitorlázórepülés gerincét.
Jak-11, az Ölyv. a RepTár hivatalos emblémájában is megjelenő oktatógép a magyar légierő legfontosabb, kiképzési célokra alkalmazott típusa volt az 1950-es években. Mivel a MiG-15-el egyező rádió navigációs berendezésekkel volt felszerelve, ideális volt útvonal-repülési és rossz időjárási körülmények között végrehajtandó kiképzési célokra.
Il-2 Sturmovik. A kiállított roncsot 1999. április 4-én találták meg a balatoni halászok. A ritka csatarepülőgép akkor már 55 éve feküdt háborítatlanul a magyar tenger fenekén. Az Il-2 a második világháború legfontosabb csatarepülőgépe volt, széles körben, kiemelkedő hatékonysággal alkalmazta a Vörös Légierő földi célpontok elleni támadások végrehajtására. A szolnoki RepTár Repülőmúzeumban megtekinthető roncs valódi haditechnikai kuriózumként felbecsülhetetlen értéket képvisel: bár a típusból mintegy 36 000 példány épült, mindössze tíz példány maradt fenn az utókor számára.
Mi-8: a közepes szállítóhelikoptert fontos személyek szállítására alkalmazták bel- és külföldön. A legjelentősebb művelet II. János Pál pápa látogatásainak biztosítása volt egy párnás változattal. A Szentatya mindkét látogatása során ugyanazzal a géppel és személyzettel repült, a helikopter fedélzetén összesen 9 óra 30 percet töltött. E sorok írója az első látogatás előkészítése idején a Repülőtéri Magazin főszerkesztőjeként egyedül kapott lehetőséget az újságírók közül, hogy ott legyen a gép fedélzetén. Az előkészítéskor a pápai nunciussal és a pápa protokollfőnökével, Tucsi atyával életre szóló kapcsolatunk jött létre, különös tekintettel a kiváló magyar borok kölcsönös szeretetében… A pápalátogatáskor pedig az egyik Őt védő helikopter mesterlövészei között tölthettem pár napot a helikopter fedélzetén is és így egy ölelésnyire megközelíthettem Őszentségét Pécs-Pogány repülőterén! Soha, de soha nem fogom elfelejteni!
MiG-21 Cápeti I. a sárgában tündöklő vadász. A rosszfiú szerepében harcoló, látványos festést viselő Cápeti I. a világ egyik leghíresebb MiG-21 vadászgépe. A repülőgépet titokban festette át a személyzet; a parancsnoki szinten nem engedélyezett dekorációs munka kis híján fenyítést vont maga után, de a különleges show-festéssel ellátott vadászgép hangos sikert aratott a külföldi delegációk körében, így végül elmaradt a büntetés. Nézzük meg, hogy mi is történt akkor.
1990-ben, a taszári repülőnap előtt a repülőtér parancsnoka, Gőgös Ottó ezredes feladatot szabott az akkori 2. vadászrepülő-század parancsnokának, Doma Sándor alezredesnek egy kötelék bemutató szervezésére. A rövid határidő miatt nem volt lehetőség a szükséges gyakorlásokra, ezért úgy döntöttek, hogy a század feladatai közül a kötelék-légiharcot mutatják be. A Taszárra szervezett repülőnapot beárnyékolta a pápai légi bemutatón történt tragédia, ezért a kötelék bemutatkozására az 1991. szeptember 21-i nemzetközi repülőnapig kellett várni. Ekkor láthatta először a nemzetközi közönség a gyakorló légi harcot bemutató Turul repülőszázad kötelékét. 1992. augusztus 8–9-én ismét nemzetközi repülőnapot szervezett a Corvin alapítvány Randevú a Nyitott Égbolton elnevezéssel, Taszáron. Ekkor ismét bemutatót tartott a kötelék, melynek nagy meglepetése a sárgára festett Cápeti volt.
A rosszfiú szerepében harcoló gép kétségtelenül az egyik leghíresebb MiG–21-es lett a világon! A titokban átfestett „huszonegyesért” egy hajszálon függött a fenyítés, de akkora sikere volt a külföldi delegációk körében, hogy végül elmaradt a komoly büntetés. A magyar kötelék nemzetközi sikert aratott, mert a külföldi újságok oldalain láthattuk viszont a magyar bemutatócsoportot, melyet a tudósítók Kapos Red névre kereszteltek. A rendezvényt megtekintette Paul A. Bowen úr, az Angol Királyi Légierő Repülő Alapítvány vezetője, aki meghívta a köteléket és szóló bemutatógépét az angol légierő 75. születésnapjára rendezendő nemzetközi bemutatóra. A magyar légierő történetében 1993. július 24-e és 25-e történelmi jelentőségű esemény volt, mert először szerepelt magyar kötelék nyugati repülőbemutatón. Az addig három gépből álló kötelék kiegészült a szóló bemutatót repülő géppel, és ekkor vették fel a Sky Hussars nevet Széth László, jelenleg nyugállományú őrnagy javaslatára. Az új programban először a szóló műrepülés volt, majd a légiharc-bemutató, amely hagyományt teremtett.
Az érintettség okán ejtsünk még szót, a szabadtéren kiállított Mikojan MiG-15-sökről. Az érintettség pedig a Repülőtéri Magazin egykori kiváló munkatársa Zsombok Timár György, aki Szolnokon maga is repülte ezt a típust és oly érzékletesen írt azokról az évekről, több részben a Repülőtéri Magazinban és könyveiben is, hogy szem nem maradt szárazon. Kár, hogy a kiváló pilóta, az alezredes, az író, aki Göncz Árpáddal,mindenki Árpi bácsijával együtt raboskodott, akivel a börtönben WC papírra írták könyveiket, majd szabadulván, a Magyar Írók Szövetségének Árpi bácsi az elnöke, Zsombok Timár pedig alelnöke lett. Zárójelben megjegyzem, hogy a napokban került a kezembe egy fotó, amelyen Göncz Árpád látható, Esztergom repűlőterén , egy Id. Rubik Ernő által tervezett vitorlázógépben ülve, a start előtt. Engem tehát nagybátyám, Zsombok Timár György okán ejtenek rabul a MiG-15-sök, amelyekből annak idején, több, mint 250 repült és védte Magyarország légterét. Igaz, hogy közülük zuhant le a legtöbb is, egyes adatok szerint közel 60-at ért baleset, ami nem véletlen, hiszen ő képviselte először a jet korszakot. Milyen kár, hogy nem repül belőlük már egy sem hazánkban! Bizony, ez elmondható más MíG típusokról, sőt a Szu-22-esről is. Talán egyszer eljön az az idő, amikor a repülést szerető és megfelelő tőkével rendelkező hazánkfiai közül néhányan felélesztenek néhány pompás vadászgépet, hogy újból halljuk dörgő hangjukat és élvezhessük a kiváló magyar pilóták repülését , kunsztjait velük!
Timár Mátyás
A szerző felvételei
