A „Magyar Költészet Napja” alkalmából a MÚOSZ Karikatúraművészeti Szakosztálya idén is rendezett kiállítást, a tárlat megnyitója 1016. április 14-én volt Sashalmon: ez az első olyan megmutatkozásunk, amely során e két nagy, önmagában is teljes tematikus anyag, mint az irodalom és a zene, összevontan került bemutatásra.
Halk zsongás, itt-ott megcsikorduló székek, diszkrét nevetés hangja-nesze hallik e patinás, sashalmi magángaléria elegáns kiállítótermében. Rég találkozott ismerősök köszöntik egymást, halk diskurzus, egy-egy harsányabb üdvözlő kurjantás töri meg a kellemes zsibongást. Lassan telnek a széksorok, a kezdés előtti percekben már helyet foglalt a művészetet szerető és értő közönségünk.
Kiállításunk megnyitója előtt vagyunk. Közreműködő előadónk, Faragó Laura, Magyar Örökség-díjas énekművész Nagy László költőnk „Adjon az Isten…” kezdetű, a művésznő által megzenésített versével kezd, csodálatosan kapcsolva össze az egymásra oly megtermékenyítő hatással bíró költészetet és muzsikát. Óriási sikert arató, szólóban, kíséret nélkül előadott dalát követően Szabóné Simó Anikó, a Galéria háziasszonya köszönti a megjelenteket, majd a kiállítás rendezője és moderátora, Gedeon Péter mutatja be a továbbiakban színre lépőket, akik között Szász József alpolgármester úr képviseli a művészetet és kultúrát oly nagyon támogató kerületi vezetést.
Alpolgármesterünk a rá jellemző, finom humorral mesél arról, mit jelent számára e kiállítás, pontosabban a nevetés, a jó hangulat. Kedves derűvel emlékszik vissza gyerekkorának arra az időszakára, amikor az első karikatúrákat megismerte, vagy, amikor még kisdiák korában Zórád Ernő és Korcsmáros Pál remek humorral megrajzolt képregényeit olvasta. Karikatúrájának befejezését követően Bognár Nándor médiaszakember, szakosztályunk vezetőségi tagja ismerteti e kiállításban megtestesült tevékenységünket, végül Fábry János szakosztályunk vezetője foglalja össze eddigi bemutatkozásainkat és további terveinket.
Kiállításunk – szándékaink szerint a további megmutatkozások alkalmával is – szorosan vett tárgyán túlmenően emléket állít nagy elődeinknek. Megjelennek a falakon Major Henrik, a mátyásföldi helyszínhez kötődő Mühlbeck Károly és megzenésített verseivel az irodalmat a muzsikával valamint a grafikával összekötő Nagy László költőnk barátairól, költőtársairól készített kitűnő karikatúrái is.
E hangulatos, bensőséges humorral előadott, anekdotikus hangvételű ismertetések után ismét Faragó Laura veszi magához a szót, dalt és a mikrofont: végtelenül kedves csángó és székelyföldi dalokat, illetve némi pajzán felhangokkal fűszerezett vidám balladákat ad elő, kitűnően.
A megnyitó végéhez ér, ám házigazdáink, Szabóné Simó Anikó és Szabó Géza elegáns és finom meglepetéssel zárják e szép estét: a fellépő művésznőt és az előadókat egy-egy gyönyörű kiállítású könyvvel ajándékozzák meg: e szép aktussal a kiállítás megnyittatott.
A tisztelt Nagyérdemű mosolyogva és kacagva bámészkodik a képek előtt, majd szelíd dínomdánommal zárul e nagyon kedves és hangulatos megnyitó.
