„Mesélő ceruza”

Korcsmáros Péter édesapjáról, a képregény mesteréről, a 100 évvel ezelőtt született Korcsmáros Pálról írt könyvet. Az életrajzi munkát május 23-án a Sajtóházban mutatták be.

A Sajtóház pódiumbeszélgetését levezető Fábry János, a MÚOSZ Magyar Karikatúraművészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, ezután rövid történeti áttekintést adott a hazai képregényművészet aranykorának létrejöttéről és előzményeiről.

A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke. A moderátor beszélt a műfaj sajátosságairól, a forgatókönyvírók nélkülözhetetlen szerepéről, a képregény mestere, a realista stílusban rajzoló Korcsmáros Pál alkotótársáról, Cs. Horváth Tiborról, a magyar képregényművészet meghatározó alakjáról, az úgynevezett adaptációs iskola hazai megteremtőjéről.

Korcsmáros Pál grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló rendkívül gazdag életművének bemutatása és feldolgozása sajtó- és művészettörténeti szempontból is nagyon fontos. 

Az értő és érdeklődő közönségnek kiemelkedően magas színvonalú rendezvényben volt része a három Korcsmáros, Péter és György, a képregényrajzoló fiai, valamint Korcsmáros Gábor, az unoka, a Képes Kiadó vezetőjének részvételével. Gábor, a következő nemzedéket képviselő unoka már a modern számítástechnika vívmányait elsajátítva könyvkiadóként folytatja felmenői munkáját. A folyamatosan megjelenő és itt, a könyvbemutatón is látható gyönyörű és igényes kiadványok sokasága már e tevékenység eredményei.

A középkorú és idősebb korosztály tagjai még igen jól emlékeznek hajdani gyermekkorukra, amikor markukban két forintot szorongatva várták a minden csütörtökön megjelenő FÜLES-t, az érdeklődés elsősorban az újságban menetrendszerűen megjelenő képregényekre irányult.  

A pódiumbeszélgetés résztvevői mögött óriás méretűre kinagyított Korcsmáros képregény részletek voltak láthatóak. Az idősebb fiú, Péter kezdte a Mester tevékenységének ismertetését, az életút egyes állomásain bevonva öccse emlékeit is: a két fiú felváltva meséli édesapjukhoz és az Ő tevékenységéhez kapcsolódó történéseket, amelyek hallatán nagyívű életpálya bontakozik ki a hallgatóság előtt. A beszélgetés közben a Sajtóház kivetítőjén is láthattuk Korcsmáros Pál remek portréit, ma is vonzó szép női figuráit, a kitűnően megrajzolt lovakat, a pazar csatajeleneteket, az estélyek és bálok elegáns világát.

Korcsmáros Pál autodidakta módon tanult rajzolni, rendkívüli tehetsége, szorgalma, intelligenciája és folyamatos önképzése átsegítette rögös pályája buktatóin.

Az élettörténet ismertetését követően a fiúk az Apa hatalmas, összességében mintegy 30 ezer képkockából álló képregény-rajz életművének utóéletéről, gondozásáról és továbbadásáról beszéltek, ezen belül a KÉPES Kiadó létrehozásáról és működéséről, továbbá arról, hogy az újonnan kiadott, megnövelt méretű, korunk képi világához illeszkedő kitűnően színezett grafikákat igényes kiadványokban tették és teszik közkinccsé. A Kiadó nevét a családtaggá lett Képes Gézáról kapta, de e név jelképesen tartalmazza a kiadó alapvető tevékenységét is.

Az 1957-ben alakult FÜLES rejtvényújság kezdi el rendszeresen közölni – a lap egyik alapító tagja –Korcsmáros Pál eleinte klasszikus hazai és európai irodalmat, a későbbiek során Rejtő Jenő – ugyancsak klasszikus, P.Horward-i műveltséget megalapozó – kitűnő regényeinek képregény adaptációit. A képregény műfaj, amelynek előzménye nincs a magyar kultúrában, hihetetlenül népszerűvé válik, elsősorban a remek rajzok miatt. Korcsmáros Pál mellett Sebők Imre, Zórád Ernő, Gugi Sándor és Fazekas Attila e műfaj nagy formátumú egyéniségei. Az igazi áttörést a Rejtő regények képregény változata hozza meg Korcsmáros Pál részére: Ő tudja rajzban ugyanazt a minőségű humort produkálni, amire Rejtő verbálisan képes. Ahogyan Rejtő egyik méltatója mondja: – Azt mindig lehet tudni, hogy mi lesz a regény vége. De hogy mi lesz a következő mondat vége?… Ez képregényre fordítva: – Azt mindig lehet tudni, mi lesz a történet vége. De hogy mi lesz a következő képkocka?…

Több hozzászóló esetében is azonos volt a gyerekkori, Korcsmáros Pál rajzaihoz kötődő képi élmény. De meséljen tovább a ceruza, idézzünk néhány hozzászólásból!

Dluhopolszky László, a Lúdas Matyi egykori főszerkesztője:

Azt kérdezem Kocsmáros Péter úrtól, hogy találkozhattak-e egymással Rejtő Jenő író és Korcsmáros Pál sajtórajzoló? Elvileg igen. Gyakorlatilag talán véletlenül egy szerkesztőségben dolgoztak?
A hozzászóló említést tett arról, hogy noha Zórád Ernő volt a legjobb rajzoló a Füles újságban, de a közönségnél Korcsmáros Pál volt a népszerűbb. Annyira egybeolvadt a két alkotó, az író és megjelenítője, a rajzoló, hogy Zórád is elismerte, hogy Korcsmáros találta el ösztönösen azokat a figurákat, melyeket P. Howard megálmodott. Dluhopolszky László utalt arra, hogy ő várta, hogy bejelentik az új Rejtő Jenő rajzfilm premierjének időpontját. Valóban dolgoznak rajta remek művészek, mint Zerge, Cserkúti Dávid és Garisa Zsolt, de a pénz még nem elég a sikeres befejezéshez.