A MÚOSZ Etikai Bizottsága kijelölt eljáró tanácsa Szerényi Gábor elnök, Szepesi László, Deáki Tímea az eljáró tanács tagjai, állásfoglalást hoztak 2016. május 11-én Kurcz Éva (…) bejelentése alapján Aczél Endre újságírónak, a Kiss László úszóedző ügyében írt és nyilvánosságra került véleményformálása ügyében.
MÚOSZ Etikai Bizottsága
Budapest
Ikt.sz.: 6/2016-EB
Állásfoglalás:
A MÚOSZ Etikai Bizottsága kijelölt eljáró tanácsa Aczél Endre újságírót elmarasztalja etikai vétség, folytatólagos elkövetése miatt az Etikai Bizottság 2015. február 28-i állásfoglalása, valamit a Média Önszabályozó Testület T 2015/5. sz. határozata alapján.
Jelen állásfoglalás ellen a felek a Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Etikai Bizottság működési szabályai – ügyrendje alapján, az első fokon hozott állásfoglalással szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Etikai Bizottság elnökéből és alelnökeiből álló Fellebbezési Tanácsához fellebbezést terjeszthetnek elő.
A kijelölt határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
Indokolás:
Kurcz Éva bejelentésében azzal kereste meg a MÚOSZ Etikai Bizottságát, hogy hozzon döntést arról, hogy Aczél Endre etikai eljárás alá vonható-e a Lovas Zoltán Facebook-oldalán szereplő bejegyzései miatt. Kérése azt is tartalmazta, hogy amennyiben az etikai bizottságnak a jelenleg hatályos jogszabályi keretek nem állnak rendelkezésére, úgy „módosítsák az Etikai Kódexüket oly módon, hogy a jövőben az ilyen is ehhez hasonló tevékenységet is eljárás alá lehessen vonni.
Az Etikai Bizottság eljáró tanácsa az állásfoglalás kialakításakor saját hatáskörében kiterjesztette az elbíráshoz szükséges határidőt teljes egészére, miután a bejelentés óta a magyar média szinte teljes egészét tematizálta a „Kiss László ügy”, ezért újabb és újabb információk értelmezésére és a szükséges adatgyűjtésre hagyatkozott.
A kialakítható képet erősítette a panaszolt újságíró második bejegyzése, amely a 444.hu internetes portálon megjelent. Mint írják, „Aczél Endre, aki korábban annyival tudta kommentálni a Kiss László-ügyet, hogy az áldozat biztosan „szeretett kefélni”, most hasonlóan reagált az áldozat nyilatkozatára is. Aczél annak ellenére sem hisz neki, hogy szombat este Takáts Zsuzsanna részletesen elmondta az RTL Klubnak, hogyan erőszakolták meg az úszók, mikor 18 éves volt… Aczél eljutott odáig, hogy a sztárúszóknál már csak azért sem jöhet szóba a nemi erőszak, mert nagyon jól néztek ki…”
Az etikai eljárótanács a szövetség adatbázisát felhasználva megállapította, hogy Aczél Endre újságíró nem tagja a MÚOSZ-nak, ezért etikai eljárást nem folytathat ellene, ezért csupán „állásfoglalás”-ban fejti ki véleményét.
Az etikai eljárótanács állásfoglalása kialakításakor először azt vizsgálta, hogy a közösségi oldalon megjelent, nyilvánosságra hozott vélemény tekinthető-e újságírói véleménynek, tekintettel arra is, hogy az nem „hagyományos” újságban jelent meg.
Az eljáró tanács ebben a kérdésben már korábban tisztázott alapelvek és jogi aspektusokat figyelembe véve leszögezi, a Facebook-oldalon történő megjelenés: a szociális médium hatókörében megjelent közlés, a nyilvánosságnak szánt közlésnek minősül, tehát a „social media” maga is médium. Ezért ezen a felületen megjelent publikáció hasonló etikai elbírálás alá esik, mint a más, hagyományos sajtótermék.
Az eljáró tanács kitért annak vizsgálatára is, hogy az újságíró személyisége, magatartása hogyan illeszkedik a társadalom morális, erkölcsi elvárásaihoz, attitűdjeihez, annak értékrendjéhez.
Az újságírót megilleti a véleményalkotás joga, állampolgárként is, hivatása szerint azonban a gondolati műfajokban joggal elvárható kötelessége, hogy a közjó szolgálatába álljon. Igaz ez akkor is, ha magánvéleménynek gondolja leírt véleményét, hiszen nem lehet hiteles újságíró valaki akkor, ha magánvéleménye eltér a publikált véleménytől.
Aczél Endre évtizedek óta publikáló újságíró, televíziós személyiség, mint ilyen közszereplő. Olyan ügyben próbálta menteni a menthetetlent, amiről jól tudta, hogy egy közfelháborodást keltett cselekmény megítélésében próbálja meggyőzni, befolyásolni a közvéleményt.
Álláspontja sértette nők érzékenységét, lekezelő és lealacsonyító volt, még akkor is, ha saját információra hagyatkozva erősítette meg a benne kialakult véleményt.
„A Népszabadság ikonikus szerzőjétől a Kiss László-ügyben a Facebookra írt, a nemi erőszak tényét kétségbe vonó kommentjei miatt vált meg a szerkesztőség” – írta a VS.hu. A közlés szerint a Népszabadság a továbbiakban nem tart igényt Aczél Endre újságíró véleménycikkeire – írta maga az érintett egy Facebook-hozzászólásban. Ennek előzménye, hogy Aczél, szintén a Facebookon azt írta: Kiss László úszóedző és társai 1961-ben nem követtek el csoportos nemi erőszakot, csak azért lett büntetőügy, mert az állítólagos áldozat szülei nem fogadták el, hogy a lányuk „szeretett kefélni”.
„A NSZ 25 év után a »szeretett kefélni« miatt nem tart igényt a szolgálataimra. Örültök.” – fogalmazott Aczél Endre, aki a nagy vihart kavart hozzászólás után bocsánatot kért ugyan, de a legfrissebb bejegyzésében ismét arra utalt, hogy abban az időben gyakori volt, hogy az uszodában a lányok egyszerre több fiúval is közösültek. Azt állította ugyanis, hogy e-mailt kapott egy egykori élsportolótól, aki azt írta: „Végigkeféltük az uszodát a szigeten. Így utólag, akár minket is feljelenthetett volna valaki.”
Aczél Endre jóllehet saját meggyőződése alapján írt véleményt, de az általánosítást sem volt képes elkerülni. A »szeretett kefélni« megnyilatkozás ezzel szemben konkrét. Takáts Zsuzsáról korábban azt állították a Kiss Lászlót védelmezők, hogy meghalt. Azóta nyilvánosságra került, hogy él, és interjút adott az RTL televíziónak.
Az interjúról az is elhangzott, hogy hazudik.
Kiss László bocsánatot kért, felülvizsgálta korábbi kijelentéseit. Beosztásától megvált, címeit visszavonták.
Az RTL-interjúval kapcsolatban lett konkrétan nyilvánvalóvá, hogy Aczél állításai Takáts Zsuzsa esetében tarthatatlanok.
Az Etikai Bizottság eljáró tanácsa az állásfoglalása kialakításakor arra is tekintettel volt, hogy a hazai újságírók publikációi tárgyilagos álláspontot képviseltek, az Aczél Endrével kapcsolatos megjelenésekben lényegében elhatárolódtak Aczéltól.
Ennek az volt az oka, hogy „másképp látnak” mint, Aczél, aki az általánosított szexuális szabadossággal védte álláspontját.
Ezzel szemben Takáts Zsuzsa esete más. Abban is, hogy ha halálhíre van, akkor könnyebben állítható róla, hogy »szeretett kefélni«.
Később a 444-nek Aczél azt mondta, hogy nem akar már nyilatkozni az esetről, kirúgták a Népszabadságtól, és attól tart, máshonnan is kirúgják, miközben „csak a kétségeinek adott hangot”. (A Klubrádióban is, azóta valóban nemkívánatos lett.) „Gondolkodó filosz vagyok” – mondta Aczél, akinek ellentmondások tűntek fel a periratokban, szerinte csak ezeket vetette fel. „Páriává lettem” – mondta. Közölte, hogy a „szeretett kefélni” kommenttel nem a később az RTL Klubon nyilatkozó Takáts Zsuzsannára gondolt. „Ott mellélőttem” – fogalmazott.
Szerinte az uszodában, a hatvanas években rengeteg hasonló eset történt, ezek nagy részében mégsem történt feljelentés – szerinte azért, „mert ezek valójában nem erőszakos esetek voltak, hanem csinos fiúk és csinos lányok közötti csábításról volt szó”.
A fentieknek megfelelően Aczél maga is elismerte, hibázott. Az önkéntes elismerés azonban még önmagában nem ad lehetőséget az etikai vétséggel szembeni felmentésre. A „beismerő vallomással felérő megnyilatkozás” némelyest javíthat az Aczél Endréről kialakult közvélekedésen.
Az eljáró tanács jelen állásfoglalásban az etikai vétség megállapítását az etikai normákhoz és a jogi aspektusokhoz is igazította.
A 2010-es médiareformmal a sajtó-helyreigazításra vonatkozó hazai szabályok megváltoztak, a polgári törvénykönyv helyett az új médiatörvények, valamint a Pp. szabályozzák a jogintézményt.
Smtv. 12. § (1)
Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. Ehhez igazodva szólalt meg Takáts Zsuzsanna, ügyvédje segítségével.
3. A Ptk. Vonatkozó rendelkezései:
„78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
(2) A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”
Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése megállapítja, hogy a „komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választott felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek; a komment valóban magánvélemény (t.i. a szerző saját véleménye, nem „hivatalos” vélemény), de ettől még a nyilvánosságnak szánt közlés.”
A MÚOSZ Etikai Kódexe megállapítja, hogy „2.1.5. a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.”
A MÚOSZ Etikai Bizottsága 2015. február 28-án megfogalmazott állásfoglalása szerint
A posztot, kommentet jegyző etikusan cselekszik, ha
• gondolatait lazán, a beszélt nyelv szabályai szerint, de mégis szabatosan, a magyar nyelv szabályainak megfelelően fogalmazza meg
• gondolatai közlése során másokat idéz, de az idézés során az olvasó számára egyértelműen kiderül, hogy mi az eredeti közlés forrása, pontos megtalálható helye,
• a poszt, komment az alkotmányos véleményszabadság gyakorlásának határain belül maradó tartalmakat és kijelentéseket tartalmaz, nem sérti a közerkölcsöt és az emberi méltóságot.
Sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a poszt, a komment, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemény, megjegyzés,
• durva, trágár, közönséges, a gyűlölet keltésére alkalmas kifejezéseket tartalmaz,
• törvényt sért, avagy törvénysértésre, mások elleni erőszakra, a szabadságjogok megsértésére buzdít, vagy mások vagyona elleni támadásra ösztönöz, ha mások, különösen azok vallási, etnikai, vagy egyéb nézeteit, valamint a közerkölcsöt, vagy az emberi méltóságot sérti.
A Média Önszabályozó Testület állásfoglalása szerint az újságírók jogairól, kötelességeiről és felelősségi köréről hozott 2015/5. sz. határozata kimondja, hogy a szerkesztőségeknek, az újságírónak, alapvető jogai, kötelessége és felelőssége van a társadalom tájékoztatása tekintetében.
A Média Önszabályzó Testület véleménye szerint az újságíró joga:
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata XIX. cikkelye, valamint a sajtó szakmai szabályai szabta kereteken belül szabadon kifejeznie véleményét…. de
az újságíró kötelessége, hogy a szakma műfaji és szakmai szabályait betartva készítse el sajtóalkotását, … az újságírónak a szakmája gyakorlásából fakadó felelőssége az emberi-, az alkotmányos-, az állampolgári- és a személyiségi jogok tiszteletben tartása.
A fentiek alapján a kijelölt eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg állásfoglalását. Jelen állásfoglalás egyben zsinórmértékként szolgál a média, illetve a „social media” etikai normáinak betartásában is.
Budapest, 2016. május 11.
MÚOSZ Etikai Bizottsága
Szerényi Gábor sk.
az eljáró tanács elnöke,
Szepesi László sk.
az eljáró tanács tagja
Deáki Tímea sk.
az eljáró tanács tagja
A kiadmány hiteléül:
Árkus Éva
az Etikai Bizottság titkára
Budapest
Ikt.sz.: 6/2016-EB
Állásfoglalás:
A MÚOSZ Etikai Bizottsága kijelölt eljáró tanácsa Aczél Endre újságírót elmarasztalja etikai vétség, folytatólagos elkövetése miatt az Etikai Bizottság 2015. február 28-i állásfoglalása, valamit a Média Önszabályozó Testület T 2015/5. sz. határozata alapján.
Jelen állásfoglalás ellen a felek a Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Etikai Bizottság működési szabályai – ügyrendje alapján, az első fokon hozott állásfoglalással szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Etikai Bizottság elnökéből és alelnökeiből álló Fellebbezési Tanácsához fellebbezést terjeszthetnek elő.
A kijelölt határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
Indokolás:
Kurcz Éva bejelentésében azzal kereste meg a MÚOSZ Etikai Bizottságát, hogy hozzon döntést arról, hogy Aczél Endre etikai eljárás alá vonható-e a Lovas Zoltán Facebook-oldalán szereplő bejegyzései miatt. Kérése azt is tartalmazta, hogy amennyiben az etikai bizottságnak a jelenleg hatályos jogszabályi keretek nem állnak rendelkezésére, úgy „módosítsák az Etikai Kódexüket oly módon, hogy a jövőben az ilyen is ehhez hasonló tevékenységet is eljárás alá lehessen vonni.
Az Etikai Bizottság eljáró tanácsa az állásfoglalás kialakításakor saját hatáskörében kiterjesztette az elbíráshoz szükséges határidőt teljes egészére, miután a bejelentés óta a magyar média szinte teljes egészét tematizálta a „Kiss László ügy”, ezért újabb és újabb információk értelmezésére és a szükséges adatgyűjtésre hagyatkozott.
A kialakítható képet erősítette a panaszolt újságíró második bejegyzése, amely a 444.hu internetes portálon megjelent. Mint írják, „Aczél Endre, aki korábban annyival tudta kommentálni a Kiss László-ügyet, hogy az áldozat biztosan „szeretett kefélni”, most hasonlóan reagált az áldozat nyilatkozatára is. Aczél annak ellenére sem hisz neki, hogy szombat este Takáts Zsuzsanna részletesen elmondta az RTL Klubnak, hogyan erőszakolták meg az úszók, mikor 18 éves volt… Aczél eljutott odáig, hogy a sztárúszóknál már csak azért sem jöhet szóba a nemi erőszak, mert nagyon jól néztek ki…”
Az etikai eljárótanács a szövetség adatbázisát felhasználva megállapította, hogy Aczél Endre újságíró nem tagja a MÚOSZ-nak, ezért etikai eljárást nem folytathat ellene, ezért csupán „állásfoglalás”-ban fejti ki véleményét.
Az etikai eljárótanács állásfoglalása kialakításakor először azt vizsgálta, hogy a közösségi oldalon megjelent, nyilvánosságra hozott vélemény tekinthető-e újságírói véleménynek, tekintettel arra is, hogy az nem „hagyományos” újságban jelent meg.
Az eljáró tanács ebben a kérdésben már korábban tisztázott alapelvek és jogi aspektusokat figyelembe véve leszögezi, a Facebook-oldalon történő megjelenés: a szociális médium hatókörében megjelent közlés, a nyilvánosságnak szánt közlésnek minősül, tehát a „social media” maga is médium. Ezért ezen a felületen megjelent publikáció hasonló etikai elbírálás alá esik, mint a más, hagyományos sajtótermék.
Az eljáró tanács kitért annak vizsgálatára is, hogy az újságíró személyisége, magatartása hogyan illeszkedik a társadalom morális, erkölcsi elvárásaihoz, attitűdjeihez, annak értékrendjéhez.
Az újságírót megilleti a véleményalkotás joga, állampolgárként is, hivatása szerint azonban a gondolati műfajokban joggal elvárható kötelessége, hogy a közjó szolgálatába álljon. Igaz ez akkor is, ha magánvéleménynek gondolja leírt véleményét, hiszen nem lehet hiteles újságíró valaki akkor, ha magánvéleménye eltér a publikált véleménytől.
Aczél Endre évtizedek óta publikáló újságíró, televíziós személyiség, mint ilyen közszereplő. Olyan ügyben próbálta menteni a menthetetlent, amiről jól tudta, hogy egy közfelháborodást keltett cselekmény megítélésében próbálja meggyőzni, befolyásolni a közvéleményt.
Álláspontja sértette nők érzékenységét, lekezelő és lealacsonyító volt, még akkor is, ha saját információra hagyatkozva erősítette meg a benne kialakult véleményt.
„A Népszabadság ikonikus szerzőjétől a Kiss László-ügyben a Facebookra írt, a nemi erőszak tényét kétségbe vonó kommentjei miatt vált meg a szerkesztőség” – írta a VS.hu. A közlés szerint a Népszabadság a továbbiakban nem tart igényt Aczél Endre újságíró véleménycikkeire – írta maga az érintett egy Facebook-hozzászólásban. Ennek előzménye, hogy Aczél, szintén a Facebookon azt írta: Kiss László úszóedző és társai 1961-ben nem követtek el csoportos nemi erőszakot, csak azért lett büntetőügy, mert az állítólagos áldozat szülei nem fogadták el, hogy a lányuk „szeretett kefélni”.
„A NSZ 25 év után a »szeretett kefélni« miatt nem tart igényt a szolgálataimra. Örültök.” – fogalmazott Aczél Endre, aki a nagy vihart kavart hozzászólás után bocsánatot kért ugyan, de a legfrissebb bejegyzésében ismét arra utalt, hogy abban az időben gyakori volt, hogy az uszodában a lányok egyszerre több fiúval is közösültek. Azt állította ugyanis, hogy e-mailt kapott egy egykori élsportolótól, aki azt írta: „Végigkeféltük az uszodát a szigeten. Így utólag, akár minket is feljelenthetett volna valaki.”
Aczél Endre jóllehet saját meggyőződése alapján írt véleményt, de az általánosítást sem volt képes elkerülni. A »szeretett kefélni« megnyilatkozás ezzel szemben konkrét. Takáts Zsuzsáról korábban azt állították a Kiss Lászlót védelmezők, hogy meghalt. Azóta nyilvánosságra került, hogy él, és interjút adott az RTL televíziónak.
Az interjúról az is elhangzott, hogy hazudik.
Kiss László bocsánatot kért, felülvizsgálta korábbi kijelentéseit. Beosztásától megvált, címeit visszavonták.
Az RTL-interjúval kapcsolatban lett konkrétan nyilvánvalóvá, hogy Aczél állításai Takáts Zsuzsa esetében tarthatatlanok.
Az Etikai Bizottság eljáró tanácsa az állásfoglalása kialakításakor arra is tekintettel volt, hogy a hazai újságírók publikációi tárgyilagos álláspontot képviseltek, az Aczél Endrével kapcsolatos megjelenésekben lényegében elhatárolódtak Aczéltól.
Ennek az volt az oka, hogy „másképp látnak” mint, Aczél, aki az általánosított szexuális szabadossággal védte álláspontját.
Ezzel szemben Takáts Zsuzsa esete más. Abban is, hogy ha halálhíre van, akkor könnyebben állítható róla, hogy »szeretett kefélni«.
Később a 444-nek Aczél azt mondta, hogy nem akar már nyilatkozni az esetről, kirúgták a Népszabadságtól, és attól tart, máshonnan is kirúgják, miközben „csak a kétségeinek adott hangot”. (A Klubrádióban is, azóta valóban nemkívánatos lett.) „Gondolkodó filosz vagyok” – mondta Aczél, akinek ellentmondások tűntek fel a periratokban, szerinte csak ezeket vetette fel. „Páriává lettem” – mondta. Közölte, hogy a „szeretett kefélni” kommenttel nem a később az RTL Klubon nyilatkozó Takáts Zsuzsannára gondolt. „Ott mellélőttem” – fogalmazott.
Szerinte az uszodában, a hatvanas években rengeteg hasonló eset történt, ezek nagy részében mégsem történt feljelentés – szerinte azért, „mert ezek valójában nem erőszakos esetek voltak, hanem csinos fiúk és csinos lányok közötti csábításról volt szó”.
A fentieknek megfelelően Aczél maga is elismerte, hibázott. Az önkéntes elismerés azonban még önmagában nem ad lehetőséget az etikai vétséggel szembeni felmentésre. A „beismerő vallomással felérő megnyilatkozás” némelyest javíthat az Aczél Endréről kialakult közvélekedésen.
Az eljáró tanács jelen állásfoglalásban az etikai vétség megállapítását az etikai normákhoz és a jogi aspektusokhoz is igazította.
A 2010-es médiareformmal a sajtó-helyreigazításra vonatkozó hazai szabályok megváltoztak, a polgári törvénykönyv helyett az új médiatörvények, valamint a Pp. szabályozzák a jogintézményt.
Smtv. 12. § (1)
Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. Ehhez igazodva szólalt meg Takáts Zsuzsanna, ügyvédje segítségével.
3. A Ptk. Vonatkozó rendelkezései:
„78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
(2) A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”
Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése megállapítja, hogy a „komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választott felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek; a komment valóban magánvélemény (t.i. a szerző saját véleménye, nem „hivatalos” vélemény), de ettől még a nyilvánosságnak szánt közlés.”
A MÚOSZ Etikai Kódexe megállapítja, hogy „2.1.5. a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.”
A MÚOSZ Etikai Bizottsága 2015. február 28-án megfogalmazott állásfoglalása szerint
A posztot, kommentet jegyző etikusan cselekszik, ha
• gondolatait lazán, a beszélt nyelv szabályai szerint, de mégis szabatosan, a magyar nyelv szabályainak megfelelően fogalmazza meg
• gondolatai közlése során másokat idéz, de az idézés során az olvasó számára egyértelműen kiderül, hogy mi az eredeti közlés forrása, pontos megtalálható helye,
• a poszt, komment az alkotmányos véleményszabadság gyakorlásának határain belül maradó tartalmakat és kijelentéseket tartalmaz, nem sérti a közerkölcsöt és az emberi méltóságot.
Sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a poszt, a komment, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemény, megjegyzés,
• durva, trágár, közönséges, a gyűlölet keltésére alkalmas kifejezéseket tartalmaz,
• törvényt sért, avagy törvénysértésre, mások elleni erőszakra, a szabadságjogok megsértésére buzdít, vagy mások vagyona elleni támadásra ösztönöz, ha mások, különösen azok vallási, etnikai, vagy egyéb nézeteit, valamint a közerkölcsöt, vagy az emberi méltóságot sérti.
A Média Önszabályozó Testület állásfoglalása szerint az újságírók jogairól, kötelességeiről és felelősségi köréről hozott 2015/5. sz. határozata kimondja, hogy a szerkesztőségeknek, az újságírónak, alapvető jogai, kötelessége és felelőssége van a társadalom tájékoztatása tekintetében.
A Média Önszabályzó Testület véleménye szerint az újságíró joga:
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata XIX. cikkelye, valamint a sajtó szakmai szabályai szabta kereteken belül szabadon kifejeznie véleményét…. de
az újságíró kötelessége, hogy a szakma műfaji és szakmai szabályait betartva készítse el sajtóalkotását, … az újságírónak a szakmája gyakorlásából fakadó felelőssége az emberi-, az alkotmányos-, az állampolgári- és a személyiségi jogok tiszteletben tartása.
A fentiek alapján a kijelölt eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg állásfoglalását. Jelen állásfoglalás egyben zsinórmértékként szolgál a média, illetve a „social media” etikai normáinak betartásában is.
Budapest, 2016. május 11.
MÚOSZ Etikai Bizottsága
Szerényi Gábor sk.
az eljáró tanács elnöke,
Szepesi László sk.
az eljáró tanács tagja
Deáki Tímea sk.
az eljáró tanács tagja
A kiadmány hiteléül:
Árkus Éva
az Etikai Bizottság titkára
