Újabb kitiltások a Parlamentből – az újságírók bíróságon támadják meg a házelnöki döntést

Az újságírók az MNB-botrányról kérdezték volna a kormánypárti politikusokat. A Népszabadság, az Index, a 24.hu és a hvg.hu videósai választ nem kaptak, e helyett Kövér László határozatlan időre kitiltotta őket az épületből. A Magyar Lapkiadók Egyesülete a döntés azonnali visszavonására szólította fel a házelnököt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a hat újságírót képviselve az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke már forgatás közben jelezte, hogy következményei lesznek annak, hogy a Parlamentben nem a sajtó számára kijelölt helyen forgattunk – írta szerdán a NOL.
A hvg.hu ma reggel kapott értesítést, hogy videós munkatársuk határozatlan ideig nem léphet be az Országgyűlés Hivatalának helyiségeibe, vagyis a Parlamentbe és a Képviselői Irodaházba. Az indoklás szerint azért, mert „a Sajtóiroda munkatársának többszöri figyelmeztetése és felszólítása ellenére is folytatta tevékenységét, és nem volt hajlandó elhagyni a Déli Társalgó és az Országház Kupolatermének területét”.

Tavaly ősszel az RTL Klub híradósaival történt hasonló. A MÚOSZ Elnöksége Kövér Lászlónak írott levélben figyelmeztetett: a 9/2013-as számú házelnöki rendelkezésre hivatkozó döntés „azt sugallja, hogy bármikor, hatalmi szóval távol lehet tartani tudósítókat nyilvános rendezvényről, s akadályozni lehet valamely médium munkáját. A tv-társaság azóta ugyan újra tudósíthat a helyszínről, ettől azonban a precedens értékű esetet – úgy véljük –, nem sikerült megnyugtatóan lezárni.” A levélre formális válasz érkezett.
„Biztosíthatom arról, hogy a Népszabadság célja nem a szabályok megszegése. A Népszabadság célja az, hogy munkatársai – pláne közügyekben – kérdéseket tegyenek fel a nép által választott és fizetett képviselőknek, a válaszokat pedig a közvélemény elé tárja.
Kérdésünk van elég. Válasz – mint ezúttal is kiderült – mind kevesebb érkezik, ami annak is betudható, hogy a Parlamentben egyre korlátozottabbak a lehetőségek a sajtószabadság gyakorlására. Azt is mondhatnám: az utóbbi időben munkánk gyakorlását a végletekig szűkített térre korlátozzák, ami ellehetetleníti az alapvető szabadságjogok egyikét, a sajtószabadság érvényesülését.
Ez különösen akkor érhető tetten, amikor munkatársaink hasonló fajsúlyú ügyekben igyekeznek informálódni, mint amilyen az MNB-alapítványok ügye” – válaszolt az Országgyűlés sajtófőnökének Murányi András.
„Tény, hogy az újságírók nem az – egyébként egyre szigorodó és a minőségi újságírói munkát lassan teljesen ellehetetlenítő – házszabályok által megjelölt helyen próbálták szóra bírni a képviselőket, ámde határozott álláspontunk szerint az újságírók ilyen közérdeklődésre számot tartó ügyben elsősorban nem az országgyűlés felé tartozik felelősséggel, hanem az állampolgárok felé. Ez a felelősség pedig kiterjed az adófizető – az államot fenntartó – állampolgárok hiteles és korrekt tájékoztatására” – írta állásfoglalásában a Magyar Lapkiadók Egyesülete, felszólítva Kövér László házelnököt, hogy haladéktalanul vonja vissza a szabályt szegő újságírók kitiltását.
[box bg=”#” color=”#” border=”#” radius=”0″]
A TASZ képviseli a kitiltott újságírókat
 
Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a parlamentből kitiltott újságírók ügyében.
Az Országgyűlés elnöke a 9/2013. házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg a 24.hu, az index.hu, a hvg.hu és a nol.hu munkatársai, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.
A TASZ azért kínált ingyenes jogsegélyt ezeknek az újságíróknak, mert mind a házelnöki rendelkezés, mind pedig az azon alapuló kitiltás alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A média feladata, hogy tájékoztassa a polgárokat a közéleti eseményekről. A házelnöki rendelkezés gyakorlatilag ellehetetleníti a sajtó munkáját az Országgyűlés épületén belül. Nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot – mint a sajtószabadság – azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni. A tegnap nyilvánosságot kapott érvek, miszerint “alkalmatlan időpontban alkalmatlan helyen akarnak kikényszeríteni interjúkat, vagy még inkább a képviselőket akarják kényelmetlen helyzetbe hozni” nem igazolhatja a sajtószabadság korlátozását, hiszen a sajtó munkatársainak éppen az a dolga, hogy ellenőrizzék a hatalom gyakorlóit. Ha a képviselőket kényelmetlen helyzetbe hozza egy, az MNB alapítványokkal kapcsolatos kérdés, akkor a képviselőnek magában, és nem a sajtó munkatársaiban kell keresnie a hibát.
Formai szempontból is aggályos a tudósítási szabályokat előíró házelnöki rendelkezés, mert bár az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény felhatalmazza a házelnököt, hogy feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adjon ki, a sajtószabadság fizikai korlátainak megállapítása biztosan nem tartozik Kövér László feladat- és hatáskörébe. Alapjogot korlátozni csak törvényben lehet az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság évtizedes gyakorlata alapján egyaránt, így a rendelkezés formailag is alkotmányellenes.
Az Országgyűlés épületéből kitiltott újságírók:
Bakró-Nagy Ferenc, index.hu
Fábián Tamás, index.hu
Fekete Norbert, hvg.hu
Kaufmann Balázs, 24.hu
Kovács Klára, nol.hu
Mándli Iván, nol.hu
Forrás: TASZ[/box]