A magyar gazdaság fejlődése sokéves gyengélkedés után 2014-ben a második leggyorsabb volt az EU-ban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétől, idén pedig tovább nyílik az olló: 11 ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz alacsonyabb.
A világ összevont GDP-jének növekedési üteme a nemzetközi prognózisok szerint a 2015. évi 3,1%-ról 2016-ban várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az USA-ban decemberben elindult kamatemelés jelenti. A politikai kockázatok továbbra is jelentősek, s az EU egységének nemhogy megszilárdítása, de fenntartása sem lesz egyszerű feladat.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2015-ben kb. 1 százalékponttal, 2,7-2,8% körülire lassult. 2016-ban a visszaeső EU-támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt – a gyorsan, de nem gyorsulva bővülő fogyasztás ellenére – tovább csökken a növekedés lendülete (2,3%-ra). Az ipari növekedés 2015-ben kissé lassult. Idén az új beruházások hiánya és a bizonytalanabb járműipari konjunktúra miatt további fékeződés valószínű. Kedvező, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idő után 2014-ben emelkedni kezdett, s 2015-ben már csak kb. 2 százalékponttal maradt el a kivitelétől. Igaz, ebben az autóipar beszállításoknak (pl. Bosch) van döntő szerepe.
A teljes cikk elérhető itt.
Forrás: GKI