A 2026. július 8-án megtartott MÚOSZ-szakértői megbeszélés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a közmédia és a sajtótámogatási rendszer megújításának egyik alapvető feladata a közbizalom helyreállítása. Ennek előfeltétele a szakmai függetlenség, az átláthatóság és a társadalmi legitimáció erősítése.
1. Elvi megjegyzés egy következő médiatörvény-módosításhoz
A Médiatanácsban és a Független Közmédia Testületben növelni kell a médiaszakmai szervetek által jelölt tagok arányát a politikai pártok által jelölt tagokhoz képest, valamint megfontolandó a szakmai szervezetek jelöljeinek megbízatásának hosszabb időtartama.
2. A jelölési gyakorlatról a Médiatanácsba és a Független Közmédia Testületbe
A 2026. júniusában elfogadott, jelenleg hatályos médiatörvény végrehajtása során arra kell törekedni, hogy a pártok személyi jelöltjei a Médiatanácsba és a Független Közmédia Testületbe egyaránt
- köztiszteletben álló személyiségek,
médiaszakmai szakemberek (médiakutatók, médiajogászok, médiaszociológusok, volt szerkesztők)
legyenek. Csak így tudják erkölcsi és szakmai hitelükkel betölteni feladatukat, és védőernyőt képezni a mindenkori kormány és a közmédia között.
A nyugat-európai közszolgálati modellekben egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy a felügyelő és irányító testületek összetétele tükrözze a társadalom és a szakma sokszínűségét, és csökkenjen a közvetlen pártpolitikai befolyás szerepe.
Ezt az elvet erősítette meg a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2014-es, a ZDF felügyeleti rendszerét vizsgáló döntése is, amely szerint a közszolgálati média irányító testületeiben a politikai szereplők aránya nem lehet meghatározó, mert az veszélyeztné a közszolgálati média függetlenségét. Ezt az arányt a német Alkotmánybíróság 40%-ban határozta meg.
3. A Sajtóalap szervezeti felépítéséről és személyi kinevezéseiről
A Sajtóalap szervezeti kiépítése és a személyi kinevezések során arra kell törekedni, hogy a támogatási döntések a lehető legnagyobb mértékben elkülönüljenek a pártpolitikától.
Ennek érdekében célszerű:
- a pályázatok elbírálásába tudományos, médiaszakmai, és civil szakértőket bevonni;
- olyan döntés-előkészítő és szakmai értékelő fórumokat létrehozni, amelyek biztosítják a médiaszakma sokszínű megjelenését és a releváns tudományos közösségek bevonását a bírálati folyamatba (pl. környezeti újságírás pályázatok esetén környezettudósok bevonását, stb.);
- a támogatási döntések indokait és a támogatások felhasználását nyilvánossá tenni;
- biztosítani az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését és a döntések ellenőrizhetőségét.
Megfontolandó olyan intézményi rendszer kialakítása, amelyben a támogatási prioritások meghatározása és az egyedi támogatási döntések szakmai testületek közreműködésével történnek, míg a Médiatanács elsősorban a törvényesség, az átláthatóság, a közpénzügyi felelősség és az elszámoltathatóság garanciájaként működik közre. A közpénzügyi kontroll, a törvényességi felügyelet és a szakmai döntéshozatal megfelelő elválasztása erősítheti a Sajtóalap hitelességét és társadalmi elfogadottságát.
4. A Sajtóalap támogatási elvéről
A Sajtóalap a demokratikus nyilvánosságot szolgáló konkrét közérdekű újságírói tevékenységeket támogasson – például helyi hírszolgáltatást, tényfeltáró újságírást, adatújságírást, bírósági és önkormányzati tudósítást, kisebbségi és közösségi médiát, valamint újságírói innovációt, stb. – ne médiacégek vagy kiadók általános működését.
5. A Sajtóalapról és az újságíróképzésről
A Sajtóalap az újságíróképzést is támogassa, különösen a megújuló közmédia számára szükséges szakmai utánpótlás biztosítása érdekében.
6. A frekvenciaosztásról
A Médiatanács támogassa a non-profit, közösségi rádiók frekvenciához jutását, és a frekvenciagazdálkodás során érvényesítse a médiapluralizmus és a helyi nyilvánosság szempontjait.
7. A 300 millió forintos határról a közmédia költségvetésében
A jelenleg hatályos törvényben rögzített 300 millió forintos határ – amelyhez a közmédia vezérigazgatója döntésének esetében a Közmédia Testület egyetértése szükséges – túl alacsonynak bizonyul a reális működés folyamatában. Ennek felülvizsgálata indokolt.
8. Átláthatóság és jogorvoslat
A közmédia és a Sajtóalap működésének társadalmi elfogadottsága érdekében a támogatási és közpénzfelhasználási döntések legyenek átláthatók és megfelelően indokoltak.
Célszerű olyan eljárási garanciákat kialakítani, amelyek lehetővé teszik az összeférhetetlenségi szabályok, az eljárási szabályok vagy az indokolási kötelezettség megsértésének kifogásolását, és erősítik a döntések iránti közbizalmat.
