Ma már kevesen tudják, hogy 1950-ben budatétényi központtal alakult meg az egykori Kertészeti Kutatóintézet. Az intézet alapításakor kiemelt kutatási témaként kezelték a szabadföldi rózsatermesztést. A csoport vezetője a Magyar Agrártudományi Egyetemen frissen végzett agilis fiatalember, Márk Gergely lett.
Legfontosabb feladatául a szabadföldi rózsatermesztés mellett a szárazságtűrő gyógynövények kutatását kapta, de rózsával foglalkozó munkatársaival összegyűjtötte a Magyarországon akkor fellelhető és beszerezhető rózsafajtákat (mintegy 1200-1400 taxont) is. A rózsatöveket az intézethez tartozó, mai nevén György Villa kertjében ültette el. Végső célja az volt, hogy létrehozza az első magyar Rozáriumot.
1958-ban az intézet területén, tudományos gyűjteményének bemutatásával, szervezte meg az első budatétényi rózsakiállítást, melyet 1959-ben az ország akkori felsővezetése is meglátogatott és nagy tetszéssel fogadott. Márk Gergely ekkor vetette fel nagy álmát, hogy a villa körüli öt hektáron lévő szántóföld és őszibarack-ültetvény helyén egy nagy rózsakertet szeretne létrehozni.
1963-ban sok küzdelem árán jöhetett létre a Budatétényi Rózsakert. Az új rozáriumot dr. Ormos Imre, a Kertészeti Egyetem professzora tervezte meg, vezetőjéül Márk Gergelyt nevezték ki.
186 rózsafajtája kapott állami elismerést. Közel 850 rózsának adott nevet, amik között kiemelkedő személyiségek nevei is megtalálhatók. A fajtanemesítés mellett 4 könyvet is írt, melyek közül a legismertebb a Magyar Rózsák Könyve. Ebben az általa létrehozott valamennyi rózsafajta megtalálható.
A Budatétényi Rózsakert 63 éves történetének vázlatos ismerete birtokában megilletődve léptünk be a kert találkozási pontjára, ahol rózsakerti sétánk vezetője, Dr. Boronkay Gábor tudományos főmunkatárs, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport, Budatétényi Rózsakert kutatója várt bennünket.
Bár nem a legideálisabb időpontban kaptunk engedélyt vezetett látogatásra a MATE-től, de a hatalmas területen így is sok csodát láttunk. A még virágzó rózsák, akárcsak mi, szenvedtek a hőségtől és a szárazságtól. De a kitűnő tudású rózsakerti látogatásvezetőnk, szívélyes és kedves fogadtatásunkkal, remek történeti bevezetőjével oldotta a hőség keltette félelmeinket. Jó két órán át tartó vezetett sétánk során szinte észre sem vettük a körülöttünk lévő gyötrő forróságot. Persze ez annak is betudható volt, hogy a kellőképp bátor szakosztályi tagok néha-néha be-beálltak a közelünkben lévő, épp arra forduló kerti öntöző vízsugarába.
Megtudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben, hazai és külföldi beszerzésekből közel ötezer rózsafajta fordult meg a kertben. Ezek közül már csak azok láthatók, melyek a szélsőséges klímaviszonyokat átvészelték, kellően fagy- és szárazság, továbbá hőségtűrőnek bizonyultak. Az ágyások közt meg-megállva a legkitűnőbb rózsafajtákat megmutatva, történetükről, nemesítési érdekességükről, fajta újdonságaikról kaptunk mérhetetlen sok információt. Az „Árpád-házi Szent Erzsébet” nevet viselő növényhez érve vezetőnk külön kiemelte, Márk Gergely legkiemelkedőbb szakmai sikerét. 2000-ben Rómában, a Nemzetközi Fajtaújdonsági versenyen ez a rózsafajtája aranyérmes lett.
Rendkívül sok, a laikusok számára – mint mi – is érthető, alapos információkat kaptunk a kutató úrtól. Nevesített, Klauzálos rózsafajtákról érdeklődő kérdésemre, gyors telefonos adatbázis-böngészés után, két Klauzál Gáborról elnevezett rózsafajtáról kaptam információt, ami a kertben is megtalálható. De történelmi fajokat, teahibrideket és mai modern rezisztens fajtákat is megcsodálhattunk, különlegesebbnél különlegesebb színekben. Láthattunk zöld rózsát, aztán olyat is, amiről a világ azt hitte, kihalt. Majd megtudhattuk, hogyan ismerhetőek fel az ősfajok vagy éppen azt, miként vélekedtek régen a rózsákról az emberek. A sikeres felfedezés után árnyékosba húzódva, kötetlenül beszélgettünk dr. Boronkay Gábor úrral, aki elmondta, az egyetem szűkös büdzséje miatt minimális költségkeretből próbálja megóvni és fenntartani a nagy elődök által megálmodott és létrehozott Budatétényi Rózsakertet, ami egyben génbank is. Továbbá, hogy számos kutatása mellett éppen egy nagyszabású, rózsákkal és nemesítőikkel kapcsolatos átfogó kötet befejezése előtt áll.
Dr. Boronkay Gábor tudományos főmunkatárs úrnak ezúton is nagyon köszönjük a kitűnő szakmai vezetést. Új kötetének mielőbbi megjelenéséhez pedig sok sikert kívánunk!
