A könyvtárak több száz vagy akár több ezer történetet rejtenek falaik között. De mi van akkor, ha a könyvtár önmagában egy történet? A Szabó Ervin Könyvtár sokkalta több puszta épületnél. Sárkányok őrzik a Versailles-i hangulatú termeket, melyek megannyi valós történetnek adtak egykor otthont.
Egérvárnak is nevezik az épületet, amely valójában palotaként kezdte karrierjét. Rejtekajtók, valamint fel és le vezető lépcsők, folyosók sokasága bújik meg a falak mögött. Eredetileg azonban korántsem könyvtárnak szánták! Palota volt, amely Wenckheim Frigyes gróf kérésére épült, 1887-ben. Bár ma már nem palotaként funkcionál, be sem kell csukni a szemünket ahhoz, hogy az egykori gróf egyik bálján érezzük magunkat. Faborítású díszes falak és asztalok várnak bennünket, míg az egykori bálteremben hatalmas tükrök és fehérre festett, arany díszítésű fal gondoskodik arról, hogy az olvasás vagy a tanulás valódi élménnyé váljon. Az asztalokon a filmekből látott zöld búrájú lámpák biztosítják a fényt, amelyről eredeti csillárok is gondoskodnak.
A görög amfiteátrumokat idéző akusztikának is inkább csak régen volt nagy szerepe, amikor a zenekar fentről szolgáltatta a muzsikát.
1927-ben végül eladósorba került a palota, melyet a főváros vett meg. Az átalakítási munkálatok után 1931-re varázsoltak belőle mindenki számára használható könyvtárat. A főváros mint új tulajdonos, pontosan tudta, mit csinál:
„Nem a mának vettük” – mondták –, „hanem a jövőnek”.
A dolog pikantériája, hogy ahol régen az urak mulattak, ott ekkor már a dolgozó nép tanult. Az épület pedig 1931 óta folyamatosan könyvtár, ám az eltelt csaknem egy évszázadban számos változás történt. 2001 óta például két sárkány őrzi a tágas tereket, melyek a gyerekkönyvtár belső udvarán figyelik a kisebb és nagyobb olvasókat. Az 1930-ban, a Thék Bútorgyárban készült oly jól ismert barna csigalépcsők és a galéria sajnálatos módon nem szolgálhatta sokáig az egyébként napjainkban is igen nagyszámú olvasóközönséget. Szerencsére a műemlékvédelem nem hagyta lebontani, így funkcióját vesztve díszíti továbbra is az egykori dohányzót, amelyet ma bölcseleti olvasóteremként vehetnek birtokba a látogatók.
A könyvtár célja az volt, hogy hídként funkcionáljon a tudományos közösség és a lakosság között. A kandalló előtt ülve, a világ egyik legszebbnek nyilvánított könyvtárában jogosan érezhetjük magunkat grófnak vagy épp grófnénak. Nem csoda, hogy szépségét mások is meglátják, éppen ezért több, Magyarországon forgatott filmben visszaköszön, így a Vörös Verébben, a Die Hard 5. – Drágább, mint az életedben vagy A kém című filmekben.
Az egykori palota azonban nemcsak a könyveknek, a zenei gyűjteménynek és filmstáboknak ad otthont, hanem különböző közösségeknek is, legyen szó varrásról vagy játékról.
A Szabó Ervin Könyvtárba érdemes ellátogatni akkor is, ha nem kölcsönözni térünk be, hiszen a könyveken túl is megannyi csodát kínál.
