A földindulásszerű kormányváltás indítékai között szokatlanul nagy figyelmet kapott a külpolitika. Az Orbán-rezsim diplomáciája ugyanúgy eltávolodott a saját szövetségi rendszerünktől, mint hazai hatalomgyakorlása a jogállami normáktól. A súlyos devianciának anyagi következményei is lettek: az EU-alapok jogállami feltételekhez kötése fájó pontján találta el a korrupcióbajnok magyar rendszert.
A TISZA-kormány egyik legelső feladata – és egyben erőpróbája – a felfüggesztett uniós pénzek hazahozatala. Az első akadályt sikerrel vették: május végén megszületett a politikai megállapodás az EU-val. A lejáró határidők miatt néhány hét alatt kell teljesíteniük mindazt, amit az Orbán-kormányok az évek során elmulasztottak. Magyar Péter kormánya előtt hármas kihívás áll: teljesíteni kell a jogállami feltételeket, konkrét projekteket kell bemutatnia a pénzek elköltésére, és meg kell kezdeni megvalósításukat.
Az Orbán-rezsim külpolitikája külső, általában nem demokratikus hatalmakhoz dörgölőzött, hogy a pártelnök-miniszterelnök messze a saját súlyán felül szerepelhessen a nemzetközi színpadon. A hazai ellenségképző manipulációkba külpolitikai ügyeket is beépített, holott „Brüsszel”, Ukrajna vagy a migránsok soha nem jelentettek valódi veszélyt az országra nézve. A TISZA-kormánynak ezeket a hamis jelszavakat is ki kell gyomlálnia a magyar diplomácia szótárából. Vissza kell térni a civilizált diplomácia európai szintjére. Láthatólag a demokratikus világ is megkönnyebbült Orbán eltűnésével. Európához való viszonyunk normalizálása alapvetően meghatározza helyünket a világban.
A külpolitikai fordulatról a Progress Alapítvány vitát szervez június 24-én, szerdán 17 órakor a MÚOSZ székházában. A két meghívott vendéggel, Galgóczi Eszter politológussal és Bába Iván volt külügyi államtitkárral Balázs Péter beszélget.
