Alapvetés, hogy az újságíró joga és szakmai kötelessége kérdezni. Ezen alapvetés Alaptörvényünk IX. cikkében is megjelenik. (A hivatkozott jogszabályi helyek külön megtekinthetők.)
A hagyományos értelemben vett interjúk esetében az interjúalany beleegyezik, hogy az általa elmondottak a megbeszélt felületen megjelennek, elfogadja, hogy a kimondott szavaknak súlya van, azok utólag vissza nem vonhatók.
Az interjúközlés feltételeit a felek elfogadják: az újságíró a kész szövegen elvégzi a szükséges szerkesztési, stilizálási munkákat, majd a mondandó lényegét meg nem változtatva a szöveget közreadja.
Az interjúalanyok által kért változtatásokról az újságíró, illetve szerkesztősége dönt. E döntés alapvető/elsődleges kereteit a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 15. § (1-3) bekezdései határozzák meg. Bizonyos etikai elvárásokat a MÚOSZ Etikai Kódexe is rögzít 3.2.1.-3.2.3. pontok alatt.
A fenti ismertetett jogszabályi előíráson túlmenően amennyiben a sajtó méltányolhatónak tartja a változtatási kérelmet, annak helyt adhat (pl. egy adat pontosítása érdekében), de az interjúalany részéről erre nem kötelezhető. Az interjúról – az interjúalany engedélyével – célszerű hang- és esetenként képfelvételt készíteni, azt legalább a közlésig, indokolt esetekben annál hosszabb távon is megőrizni.
Az interjúalany utólag hivatkozhat személyes okokra a szöveg megváltoztatására vonatkozó kérelme megfogalmazásakor, de ezt nem tekintheti kötelező érvényűnek. Az interjú készítésekor az alany jelezheti, hogy bizonyos kérdésekre nem tud, nem akar válaszolni, az újságírónak pedig joga van azt a tényt is közzétenni, hogy felvetésére nem kapott érdemi választ.
Az interjú alanya és készítője egyenrangú, egymás mellé rendelt felek, a társadalmi, hatalmi pozíciók nem mérvadóak.
Az interjút leadó újságíró és az azt közlő szerkesztőség tisztában van azzal, hogy a jogsértő tartalmak továbbközlése is aggályos lehet (lásd még: híresztelés), a törvényeket a feleknek tiszteletben kell tartaniuk.
Az interjú alanya az újságíró munkáját háttérinformációkkal is segítheti, az interjú készítésekor a feleknek egyértelműen tisztázniuk kell, az elmondottak mely része képezi a közlésre szánt tartalom részét, és mi az, amit a közlő névvel nem vállal. Utóbbi esetekben az újságíró forrásvédelemmel köteles élni, az adatközlőt meg nem nevezheti, de az adatok közlésekor meg kell felelnie a jogi és etikai követelményeknek.
A felek vitáikat egymás között igyekezzenek békés úton rendezni, az interjú alanya vélt (vagy valós) sérelmei miatt nem keltheti az újságíró és a szerkesztőség rossz hírét, az újságírót is védi a személyiségi jog. Amennyiben az interjú alanya kiemelt közszereplő, közpénzek kezelője, közügyekben döntéshozó, (a jog előtt meg nem álló sérelmei) nem képezhetnek alapot a későbbi – a közszereplőt jogszabályi szinten előírt – válaszadások, adatközlések megtagadására.
Hivatkozott jogszabályhelyek:
Alaptörvény IX. cikk
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit…
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg
Smtv. 15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe vagy a médiatartalomban való szereplésbe történt beleegyezéssel.
(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes. A hozzájárulás visszavonása ellenére történt, jó hírnévre vagy becsületre sérelmes közlés esetén a vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül a nyilatkozat vagy a szereplés nem vonható vissza, ha
a) azt a nyilatkozó a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,
b) az Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró valamely eseménnyel kapcsolatos, vagy
c) azt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplő közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette.
Smtv. 6. § (1) bekezdés szerint a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.
MÚOSZ Etikai Kódexből:
3.2.1. Az újságírói etika ellen vét az, aki
– a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
– a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,
– a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg, vagy képi összefüggésbe helyezi, illetve félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
– a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek.
3.2.2. Az interjú alanyának joga van feltételekhez kötni a tervezett interjút. Ez nem értelmezhető a szerkesztői szabadság korlátozásaként. Kivételes esetekben indokolt lehet a szándékok előzetes titokban tartása, ez azonban nem mentesíti az újságírókat a tisztességesség és igazságosság követelménye alól.
3.2.3. Az interjú alanyának, a nyilatkozónak, a műsorban szereplőknek csak előzetes megállapodás alapján kell bemutatni az elkészült anyagot. Ennek célja a ténybeli hibák kiküszöbölése lehet. Az interjú alanyának, a nyilatkozatot adó személynek, a műsorban szereplőknek a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatának a megjelenést megelőzően történő bemutatására és a visszavonásra a hatályos jogszabály rendelkezését kell alkalmazni.
3.2.4. A cél az újságíró szakmában sem szentesíti az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet érintő nem engedélyezett információ. Az Etikai Bizottság adott esetben, állásfoglalásában értelmezi az oknyomozó újságírásra vonatkozó törvényes szabályok alkalmazhatóságát, illetve alkalmazhatatlanságát.
Kiemelt kép: unsplash.com
