Gyorsan megkaphatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal azokat a kiterjesztett jogköröket, amelyeket tavaly még többszöri kérésre sem volt hajlandó megadni neki a kormány – értesült fideszes forrásból a Szabad Európa. A kormánypárt február 18-19-én Balatonfüreden tartja kihelyezett frakcióülését, amelyen a médiát érintő új szabályok is napirendre kerülhetnek.
„Nem új törvényeket tervezünk, hanem meglévők módosítását. Egy új törvény elfogadása hetekbe telhet, több bizottságban is meg kell tárgyalni, több fordulóban vitázni róla a parlamentben; egy törvénymódosítás azonnal megvan” – mondta a Szabad Európának egy kodifikációban jártas Fidesz-képviselő többek között annak kapcsán, hogy szerinte a Fidesz kétnapos frakcióülésének egyik kiemelt témája lesz a „Soros-hálózat kisöprése” Magyarországról – ahogy a miniszterelnök mostanában emlegeti az egyes civil szervezetekkel és független szerkesztőségekkel szemben tervezett kormányzati fellépést.
A Szabad Európa értesülései szerint az egyik fő csapásirány a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jogköreinek kiterjesztése lehet, akár hatósági jogosultságokkal is felruházhatják. Pedig nem így indult a történet. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy hivatal vezetője sosem elégedett a jogköreivel, mindig újabbakat akar. Itt jelentősebb lépés az lehetne, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatósági jogköröket kapna, de ebben és más területen sem tervezünk semmilyen változtatást” – ezt mondta még tavaly júliusban Tusnádfürdőn több kormányzati szereplő a Szabad Európának. Az apropót az adta, hogy egy pódiumbeszélgetésen Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke több jogkört kért.
Akkor arról beszélt, hogy bár a Transparency International és az atlatszo.hu oknyomozó portállal szemben is vizsgálatot indítottak, a két szervezet „megtagadta az együttműködést” (egyébként korábban mindketten közölték, hogy az SZH olyan adatokat kért tőlük, amelyek nyilvános forrásokból, a honlapjukról vagy éves beszámolóikból elérhetők), és szeretne olyan jogköröket, amelyekkel ilyen esetekben élhetnének.
Az SZH elnöke akkor nem mondta ki, de a szavaiból arra lehetett következtetni: ezt az „együttműködést” szeretné kikényszeríteni. Tavaly július óta persze sok idő eltelt, többek között – ez az egyik legfontosabb változás – amerikai elnökké választották Donald Trumpot. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szerinte „szuverenitásvédelmi fordulat” történt a világpolitikában. Január 20., az elnök beiktatása óta a Szabad Európa több kormánypárti forrása hangsúlyozta, hogy arra számítanak: támogatni fogják Washingtonból a magyar kormány ilyen tartalmú intézkedéseit, ami akár az Európai Unió intézményeivel, mindenekelőtt az Európai Bizottsággal szemben is ütőkártya lehet.
Az SZH jelenleg csak hivatal, nem rendelkezik hatósági jogkörökkel, de ez megváltozhat. Érdekes, hogy Tusnádfürdőn egy kormányzati szereplő még éppen arra hivatkozva zárta ki a hatósági jogkörök megadását a szervezetnek, hogy ezzel párhuzamosan akkor lehetővé kell tenni azt is, hogy bírósági úton lehessen megtámadni a döntéseit, mint bármely más hatóságét, ezt a jogalkotási fejezetet viszont nem szeretné megnyitni a kormány, mert „még ők sem látják a végét”.
Most azonban teljesülhetnek Lánczi Tamás kérései. Valójában épp az volt a furcsa, hogy létezett egy, a Fidesz számára fontos állami hivatal, amelynek a vezetője folyamatosan a nyilvánosság előtt fogalmazta meg az igényeit, és ezek mindeddig süket fülekre találtak. Lánczi Tamás – mint a Népszava felidézte – korábban azt is felvetette, hogy egy „progresszív globalista szervezetekből álló nyomásgyakorló hálózat” jött létre részben Soros György, részben „az Egyesült Államok globalista elitje” finanszírozásából, Orbán Viktor pedig két héttel korábbi rádióinterjújában arról beszélt, hogy ezeknek a szereplőknek a létét „jogilag lehetetlenné kell tenni”.
Ennek legvalószínűbb módja, hogy egyszerűen megtiltják a külföldi finanszírozásukat, azt pedig, hogy mely szervezetek kerülnek ebbe a kategóriába, már az SZH mint hatóság lesz jogosult eldönteni. Hogy milyen kritériumok alapján, egyelőre nagy kérdés, hiszen az, hogy nyomásgyakorló szerv, nem adekvát jogi kategória. Korábban a Szabad Európa egyik informátora például éppen azt hozta fel érvként az SZH hatósági jogkörei ellen, hogy jogilag lehetetlen definiálni például a háborúpárti újságcikk fogalmát, márpedig a hivatal ezeket is vizsgálta.
A Direkt36 oknyomozó portál ellen indított kormányzati támadás után – Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azzal vádolta őket, hogy A dinasztia című dokumentumfilmjüket ukrán titkosszolgálati akcióban finanszírozták – komoly valószínűsége van annak, hogy a civileket érintő korlátozó intézkedéseket a kormánypárt a független média egy részére is kiterjesztené – ezt említett fideszes forrásunk sem cáfolta. A legtriviálisabbnak az tűnik, hogy ezeknek a szerkesztőségeknek is megtiltanák, hogy külföldi adományt fogadjanak el.
További részletek a Szabad Európa cikkében.
Kiemelt kép: Szabad Európa-illusztráció
