Derült éjszakai égbolt, terített asztal és számos izgalmas program várta szeptember 30-án este a Svábhegyi Csillagvizsgálóban a MÚOSZ Kommunikációs és PR Szakosztályának újságíróit. A tudomány világát Rózsahegyi Márton projektmenedzser, valamint Szabó Olivér Norton és Boldog Ádám bemutató csillagászok ismertették, a pr-munkába Ádám Adrienn engedett bepillantást.
A korán érkezők a 4 hektáros, ősfás parkot és Pásztor János: Sic itur ad astra elnevezésű szobrát is megcsodálhatták a lenyugvó napfényben, majd a 35 fős látogatóközpontban hallhattunk előadásokat arról, hogyan került a Csillagászati Kutatóközpont a Svábhegyre; milyen kutatási és mentorprogramokkal foglalkozik az intézmény, és hogyan népszerűsítik a csillagászatot a fiatalok körében.
Már a látogatóközpont feltérképezése is izgalmas volt: egy mérlegre állva bárki megnézhette, hány kilogrammot nyomna a Napon, a Marson, a Holdon vagy a Vénuszon – a földi súlyunkat diszkrécióból nem írta ki a gép. A falakon gyermekrajzok sorakoztak, a vitrinekben meteoritminták, csillagászati mesekönyvek és feladatgyűjtemények kínálták magukat, és több mikroszkóp is várta az érdeklődőket, hogy saját szemükkel csodálják meg a kőzeteket, metszeteket.
A több mint 150 esztendős csillagászati kutatásról elhangzott történetekből kiderült, hol vészelte át Konkoly-Thege Miklós távcsöve a trianoni döntést, és hogyan alapozta meg Detre László, az intézet akkori vezetője 1959-ben a mai kínai asztrofizikát egy fotoelektron-sokszorozóval, ami a modern űrkutatás elengedhetetlen eszköze. Részletesen meghallgathattuk, milyen hosszú felkészítési folyamat előzi meg az éves Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát (IOAA), és milyen sikereket érnek el a magyar versenyzők. Megtudtuk, miért változik az évtizedek során a „bolygó” szó definíciója, és azt is, hogy ha nagyon szigorúan vesszük a kritériumokat, nemcsak a Plútó, hanem a Föld sem felel meg mindegyiknek.
Az elmélet után következtek a szó szerint színes és szagos programok.
Beleszagolhattunk a Mars, a Jupiter és az Uránusz laboratóriumi üvegekbe zárt légkörébe; a Meridánházban pedig speciális szemüvegen át kipróbálhattuk, hogyan azonosítják be a kutatók fényfestés segítségével a különböző bolygókat körülvevő gázok összetételét. Itt nemcsak azt a műszert láttuk, amellyel az atomórák előtt meghatározták a pontos időt, hanem egy restaurált és a világon egyedülálló, 1910-ből származó Reimer-éggömböt is, amely az égbolt akkor létező és jelentős égitestjeit mutatja.
Az este fénypontja – szó szerint és átvitt értelemben is – a Budapest-kupola távcsöveibe pillantás volt. Három különböző méretű és kétféle technológiájú (tükrös és lencsés) távcsövön át szemlélhettük meg a Szaturnuszt és jellegzetes gyűrűjét. A homorú tükrös HD-minőségű, de távolabbi képet mutatott, míg Konkoly 1881-es lencsés távcsövében mintha egy képcsöves tévékészülék kicsit szemcsés, de jobb mélységélességű képét nézhettük volna. A szakzsargont is könnyű volt elsajátítani: „észlelő” minden, amit ahhoz használunk, hogy lássuk az égi jelenségeket – még az óriási csizma is, amelybe cipővel együtt lép a csillagász, hogy ne fázzon télen a nyitott kupola alatt. De a szabad szemmel történő vizsgálódás már csak a látogatók gyönyörködtetését szolgálja: a kutatók számítógép előtt ülve figyelik az égboltról készült felvételeket – amelyeket sajnos egyre gyakrabban zavarnak meg a főleg kommunikációs célokat szolgáló műholdak.
Aki kedvet kapott ahhoz, hogy a csillagos ég rejtelmeit megismerje, vagy akár írjon is róluk, változatos programkínálatot talál a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján, méghozzá tematizálva (Esti vagy Nappali program, Képzés, Csillagkapus események, Kozmikus tudásunk határai) és a Jegyvásárlás menüpont alatt.
A legközelebbi különlegességgel október 31-én, Halloween estéjén készülnek a csillagvizsgáló munkatársai, de a középiskolások november 4-ig még a Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Versenyre is nevezhetnek (athleticagalactica.hu).
Az eseményhez kapcsolódó további megjelenések: Természet-padagógia, TudományPláza
Szöveg és fotók: Hajdú Boglár
Kiemelt kép: Aradi Péter
