A testület közleménye szerint a fizetett politikai reklámokról szóló jogszabály átláthatóbbá és a külföldi beavatkozással szemben ellenállóbbá teszi a választási és népszavazási kampányokat.
Az új szabályok értelmében a politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell majd tüntetni. A polgárok, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy őket célba vették-e, ki fizeti a hirdetést, mennyibe került a hirdetés, és hogy melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat egy nyilvános online adattárban fogják tárolni.
Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések jobb célzási technikáihoz csak akkor lehet majd a személyekről gyűjtött személyes adatokat használni, ha ehhez kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták a felhasználók. A személyes adatok különleges kategóriái (pl. etnikai hovatartozás, vallás, szexuális irányultság) vagy kiskorúak adatai nem használhatók fel.
A tervezett szabályok csak a fizetett reklámokra vonatkoznak, nem érintik
- a politikai kampányok lebonyolítását és finanszírozását;
- a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációt, például a részvételre buzdítást nemzeti vagy uniós forrásból;
- a személyes nézeteket, politikai véleményeket, például nem támogatott újságcikkeket;
- illetve a hirdetések tartalmát.
A Fidesz voksoló képviselői nemet mondtak a szövegre az EP összesítése alapján. A többi jelen lévő magyar a 470 támogató között volt, akik 50 ellenző és 105 tartózkodó mellett megszavazták a javaslatot.
Azt a javaslatot is megszavazták a képviselők, amellyel a testület közleménye szerint megpróbálják visszaszorítani a mondvacsinált pereket újságírók, aktivisták, jogvédők, tudósok és szervezeteik ellen.
Ezek az ún. SLAPP perek (legutóbb itt írtunk róluk), vagyis a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek. A szabályok viszont csak a több tagországot érintő esetekre terjednének majd ki. Ilyenkor a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatnák a megalapozatlan kereseteket, és ha megállapítanák, hogy a kereset visszaélésszerű, a felperesnek kellene állnia a teljes perköltséget.
A tervezetet 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett szavazták meg. A hivatalos összesítés alapján a voksoló magyarok közül az ellenzékiek igent, a fideszesek nemet mondtak. A javaslatról már tavaly novemberben megegyeztek a társjogalkotó Tanáccsal.
