Guardian
A néhai Reagan elnök egykor azt kérte, hogy Gorbacsov rombolja le a Berlini falat, a legnagyobb brit lap kommentárja viszont ezen a vonalon elindulva úgy látja, hogy az összes határkerítést le kell bontani, mert különben hozzászokunk a félelem és a megosztottság világához. Európa már ott tart, hogy a migráns behatolók miatti aggodalmában lassan erőddé válik.
34 évvel hidegháború vége után sok ezer kilométeren ismét szögesdrót húzódik a földrészen és körülötte. Összesen 19 szakaszon, jó 2 ezer kilométer hosszan fut ilyen határzár – 9 éve még csupán 315 kilométernyi létezett belőle. De másutt is ugyanez az irányzat figyelhető meg. Pedig senki sem állíthatja, hogy bármiféle fal, árok vagy sánc megállíthatta volna az orosz inváziót.
A kormányok általában arra hivatkozva telepítik az ilyen akadályokat, hogy el kell riasztani a terrorizmust és a bűnözést, ám a valódi ok Európában politikai: ismét egyre több migráns érkezik és az államok pánikba estek. Az illegális határátlépők száma tavaly 330 ezer volt, vagyis 64 %-kal nőtt 2021-hez képest. Csaknem egy millióan kértek menedéket, az ukrán menekültek száma eléri a 4 milliót.
Kerítéssel azok reagálnak a jelenségre, akik nem tudnak emberi választ adni. Mégis főleg a jobboldal arra akarja rávenni az EU-t, hogy az finanszírozza ezeket a beteg építkezéseket. A Bizottság elnöke szerint azonban ha falakkal veszik körbe a kontinenst, az sérti közös értékeket. Az EP-t szintén zavarja az azonnali visszatoloncolás, a tranzitzónákban tapasztalt jogsértés gyakorlata.
De a nyomás önmagáért beszél, lásd a múlt heti Tanács-ülést. Egyre jobban terjednek a megosztó határakadályok. A szélsőjobb sikerrel lovagolja meg a félelmet az idegenekkel szemben, miközben a kerítések csak arra jók, hogy másfelé tereljék a migránsokat. Visszatér a megosztó, hidegháborús logika. A haladó politika kudarcát jelzi, egyben mutatja, hogy jönnek fel a tekintélyuralmi ideológiák. Ám ez az irányzat mindenféle értelemben ártalmas – a falak nem működnek.
Kurier
Az Európai Parlament konzervatív elnöke kijelentette: nem hajlandó a migrációt a kerítés kérdésére korlátozni, mert hiba félelmet gerjeszteni az idegenek egyre nagyobb számára hivatkozva. Itt összehangolt közös politikára van szükség. Othmar Karas, az Osztrák Néppárt tagja kiemelte, hogy megfelelő válaszokat kell találni a válságokra, mert a menekülés nem az EU külső határain kezdődik és nem is ott ér véget.
Ezért azt javasolja, hogy
– hozzanak létre törvényes menekülő utakat. Mert különben csak az lesz az eredmény, hogy a probléma átkerül oda, ahol az embercsempészeknek a legkönnyebb a dolguk
– szervezzék meg jobban közös kasszából és erővel a határvédelmet az uniós tagok
– vezessenek be egységes menedékeljárást
– alkalmazzanak közös menedékjogot, illetve beilleszkedési politikát.
A kerítésről szólva hozzátette, hogy az egyszeri lépés, de nem jelent megoldást. Sürgette, hogy Ausztria egyszerűsített módon, meghatározatlan időre fogadja be a török és szír földrengés károsultjait. Arra számít, hogy újabb menekülthullám indul meg az érintett térségekből, ha nem érkezik a helyszínre sürgős segítség. Azt üzente: nem szabad kényelmességből a populizmushoz törleszkedni.
FT
A kommentár felveti, hogy köztes lépésekkel kell közelíteni Ukrajnát az Unióhoz, egészen addig, amíg nem lesz lehetséges a normális felvételi eljárás. Ily módon ugyanis Kijev szép sorjában teljesítheti az előzetes feltételeket, ám a döntő legelőször is, hogy meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak pedig el kell veszítenie azt.
Ám ezen túlmenően az is szükséges, hogy az ukránok győzzenek békében, vagyis megkapják a kért támogatást az újjáépítéshez, illetve idővel bekerüljenek az EU-ba. Ha az ország stagnál a szegénységben, illetve kirekesztődik a földrészt egyesítő politikai kötelékekből, akkor folyamatosan instabilitás forrása lesz. Ezért a közösségnek az az érdeke, hogy az ukránok belépjenek a jólétben élő liberális demokráciák sorába.
Kétféle politikust lehet megkülönböztetni: az egyik ezt tökéletesen megérti, a másik nem. A felvételnek kulcselemei vannak a gazdasági integráción túl. Ilyen a schengeni alkalmasság, az ukrán igazságszolgáltatás állapota, hogy az ország teljesíti-e a valutaunió kikötéseit, mi lesz a közös agrárpolitikával, ha Kijev megjelenik hatalmas készleteivel az egységes piacon, illetve, hogy miként kell átsúlyozni a szavazási rendszereket.
De már addig is meg lehet indulni. A finanszírozáshoz jó eszköz a Stabilitási Mechanizmus, csak át kell alakítani az új célnak megfelelően, forrás amúgy van benne elég. Lehetne belőle fedezni az újjáépítést. A másik, hogy Ukrajnának helyet kell adni az Európai Gazdasági Térben, mert az a tagság előszobája lehet. Illetve ennek részeként meg lehet hívni az EFTÁ-ba, az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba.
https://www.ft.com/content/
Der Standard
Bulgáriában az állandósult kormányválság nyomán ismét növekszik az orosz befolyás, miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a hét végén több bolgár politikust is indexre tett. A végrehajtó hatalom gyengélkedése folytán az ország erős embere már jó ideje Rumen Radev államfő, aki régóta Kremlbarátnak számít.
Most szembehelyezkedett azzal, hogy a szankciókat kiterjesszék a kozloduji atomerőmű két reaktorjához érkező orosz hasadóanyagra, illetve elutasítja, hogy Ukrajna további fegyvereket kapjon. A múlt heti uniós csúcson közölte, hogy országa vétózni fog, ha a vásárlási tilalmat az EU érvényesítené akarná a nukleáris fűtőelemekre is. Egyébiránt Szófiában jelenleg napirenden van, hogy ismét kellene vásárolni a Gazpromtól.
Az USA ugyanakkor feketelistára rakta a korábbi Boriszov-kormány pénzügyminiszterét, a bukott politikus pártjának egyik vezetőjét, az oroszbarát mozgalom főnökét, továbbá a Szocialista Párt két korábbi képviselőjét, valamint az egykori energiaügyi minisztert, aki Kozloduj igazgatója is volt. Az ok mindannyiuk esetében a korrupció, illetve az oroszbarát magatartás.
A britek a volt sajtócézár és jelenlegi törvényhozó, Delijan Pejevszkit nem engedik be, de ugyanerre a sorsra jutott a játékkaszinók bukott királya, Vaszil Boskov is. A szófiai amerikai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy érdemi reformok csak akkor várhatóak, ha átalakítják az igazságszolgáltatást, valamint az ügyészséget. A jogállam égbekiáltó hiánya mellet súlyos gond nyugati szempontból, hogy Moszkva mekkora hatalmat élvez az EU- és NATO-tag Bulgáriában.
https://www.derstandard.at/
Szelestey lajos
