címlapon: Van der Bellent Zelenskyj fogadta.Fotó: APA/BUNDESHEER/PETER LECHNER
FT
Orbán Viktor ellen NATO-vizsgálat indul a tisztikar megtizedelése miatt, Budapest szerint azonban nincs politikai oka annak, hogy százával küldik nyugdíjba a tiszteket. A védelmi miniszter mindenesetre mindenkit meneszthet, aki betöltötte a 45. évét. A lépés homlokráncolást váltott ki a szövetségeseknél, mert egy olyan nemzedéket érint a tisztogatás, amely pályája javát a katonai szervezet égisze alatt töltötte el.
Mint pl. Juhász István ezredes, aki szolgált Irakban és Afganisztánban, mostanáig pedig az USÁ-ban, a NATO haderőfejlesztési központjában dolgozott. Ő és több száz társa a jövő hónaptól munka nélkül marad. Hivatalosan egyetlen érintett sem kommentálja a döntést, de bennfentesek szerint az állományban döbbenetet váltott ki a folyamat sebessége és könyörtelensége. Még akkor is, ha elismerik, hogy túl sok a tiszt, ezért szükség volt a reformra. (A 24 ezer katonából 23 % visel magasabb rangjelzést, míg Amerikában ez az arány 18 %.)
Vadai Ágnes volt védelmi államtitkár úgy látja, hogy a lépés megrendíti a Honvédség harci erkölcsét, mivel sok tiszt a NATO-ban tanulta meg a szakma csínját-bínját. Továbbá kapcsolataik sokszor segítettek eloszlatni az orbáni-politika miatt keletkezett rossz érzéseket a katonai szervezetben, illetve az EU-ban.
A magyar kormány gyakran kirohan Brüsszel ellen és nyíltan ellenzi az Észak-Atlanti Szövetség szankciós politikáját, továbbá azt a megközelítést, hogy le kell győzni Oroszországot a harctéren. Közben azonban a magyar hadsereg végezte a dolgát a NATO-ban és tiszteletet érdemelt ki békefenntartóként.
Egy szövetséges ország magas rangú katonai vezetője szerint a tisztogatás komoly, és nem őrület. A gond ott van, hogy a NATO nem mondhatja meg a kormányoknak, ki lehet tábornok náluk és ki nem.
Wágner Péter, a Külpolitikai Intézettől azon a véleményen van, hogy még ha a miniszterelnök el is akarná távolítani a NATO-barát tiszteket és helyettük olyanokat állítana be, akik az orosz vonalat képviselik, felsülne, mert az ifjabb generáció is pont annyira atlantista, mint azok, akiket most kiszuperálnak.
Forgó József nyugalmazott tábornok szerint viszont a tömeges kiselejtezés nem segít a hadsereg rendszerszintű problémáin. Merthogy emberek nélkül ki fogja működtetni a felszereléseket? Hozzátette: a Honvédségnél az emberi ellátási lánc nagyjából 15 évenként összeomlik, most is ez történik.
Orbán comes under Nato scrutiny over purge of military top brass
Die Presse
A magyarok a rekordinfláció alatt nyögnek, mert Európában sehol másutt nem emelkednek ennyire gyorsan az árak. Az okok egy részét saját magának köszönheti a kormány, függetlenül a szankcióktól. Az ütem decemberben 24,5 % volt, amire az utóbbi 26 évben nem volt példa, miközben az uniós átlag csupán 10,4, %.
Orbán Viktor az uniós megtorló intézkedéseket teszi felelőssé a bajért – abban az országban, amely a legtöbb kivételt csikarta ki magának. Valójában a gyenge forint mellett az is szerepet játszik a jelenségben, hogy amikor a nyáron kilőttek az energia- és élelmiszerárak, a kormány egy sor termékre hatósági árat rendelt el. A piac azonban a remélttől eltérően reagált az állami beavatkozásra.
Az üzemanyagra, valamint a gázra és villanyra érvényes ársapka azt eredményezte, hogy senki sem takarékoskodott az energiával. A ráfizetés miatt egy sor benzinkút bezárt. Majd amikor decemberben a fokozódó hiány miatt ismét szabadáras lett a dízel és a benzin, az megint csak lökött egyet az infláción.
Az energiaszektorban 55,7 %-kal nőttek az árak egy év alatt (az unióban a középérték: 37,2 %), az élelmiszereknél is megugrottak: 47,9 %-kal. Megint csak összehasonlításképpen: az EU-ban az átlagszint 17,8 %. Az árplafon mellesleg itt is vitathatatlan hatást váltott ki. És teljesen mindegy, hogy azért, mert az előírt termékekből bespájzolt a közönség, vagy azért, mert a gyárak visszafogták a termelést. Amúgy a kedvezményes áron kínált termékekből folyamatosan hiány keletkezett, míg a helyettesítőként szóba jöhető áruk ára az égben járt.
Úgyhogy már Matolcsy György is az árkorlát eltörlését követeli, de nem hallgat rá a kormány. Nagyon sokan viszont Horvátországba járnak át vásárolni, mert ott sok minden jóval olcsóbb. Így valóságos hullám indult meg dél felé.
Newsweek
Miután a magyar és az osztrák védelmi miniszter hétfői budapesti találkozóján mindkét fél úgy foglalt állást, hogy egyik ország sem szállít fegyvert Ukrajnának, a lap abban látja az okot, hogy a két kormány erősen függ az orosz gázszállításoktól, ezen felül Ausztria ragaszkodik a semlegességhez. Egyébiránt az ukrán elnök éppen a napokban sürgette, hogy a Nyugat gyorsan juttassa el nekik a megígért hadfelszereléseket.
Orbán Viktor hosszú évek óta erős gazdasági és politikai kapcsolatokat épít Oroszországgal és gyakran emlegeti, milyen szoros viszony fűzi Putyinhoz. Magyarország elítélte az inváziót és beállt a szankciók mögé, ám közben elérte, hogy továbbra is kaphasson olajat a Barátság vezetéken. A Kijevhez fűződő viszont ugyanakkor problémás. Ukrajna a minap berendelte a magyar nagykövetet, mert Orbán azt mondta, hogy a szomszéd ország – Afganisztánhoz hasonlóan – immár a senki földje.
https://www.newsweek.com/austria-hungary-weapons-military-aid-ukraine-1778151
Der Standard
Az újjáválasztott osztrák elnök azt közölte ukrán kollégájával Kijevben, hogy országa szolidáris a megtámadott nemzettel, nem hagyja azt magára, mert olyan agresszió érte, ami csak a 19. század gyarmatosító háborúihoz hasonlítható. Van der Bellen, akit a múlt héten iktattak be hivatalába, egy rövid pozsonyi látogatás után kereste fel az ukrán fővárost, ahol egymásnak adják a kilincset a vezető külföldi politikusok (mínusz Orbán Viktor – a szerk. megj.). A legtöbben fegyverszállításokról tárgyalnak.
Az osztrák vendég azt hangsúlyozta, hogy Ausztria katonailag semleges, de politikailag semmiképpen sem az. Így elsősorban arra összpontosított, milyen humanitárius segítséget tudnak nyújtani az osztrákok. A házigazda az aknamezők ártalmatlanná tételéhez kért támogatást, de szükség volna mentőautókra, valamint drónelhárító eszközökre is.
Az osztrák államfő felkereste Kijev elővárosát, Bucsát, ahol az orosz megszállók tavaly tavasszal 458 embert mészároltak le. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Bécs adjon otthont a két szemben álló fél tárgyalásainak, ám megjegyezte: nem látja, hogy békegalambok röpködnének a levegőben.
FT
A megválasztott cseh elnök lehetőségnek tartja a visegrádi együttműködés bővítését, habár e tekintetben akadályt lát Orbán Viktorban. Petr Pavel példának hozta fel, hogy a Honvédség több száz tiszttől válik meg, mert azok állítólag inkább a NATO-hoz húznak és nem osztják a miniszterelnök oroszbarát álláspontját. Úgy fogalmazott, hogy az eltelt években a hatalom fokozódó koncentrációját tapasztalta Magyarországon, éspedig azzal párhuzamosan, korlátozták azokat, akik más nézeten voltak. Ami a hadseregben zajlik, az ennek a folytatása, tette hozzá a volt tábornok, a NATO Katonai Tanácsának korábbi parancsnoka.
A lapnak adott interjúban arra hívta fel az uniós országokat, hogy hagyjanak fel minden illúzióval Kína kapcsán, mert az nem baráti állam és nem lehet úgy viselkedni, mint egy strucc a kínai érdekek láttán. Amit Peking képvisel, az nem összeegyeztethető a nyugati demokráciákkal, ideértve a stratégiai célokat és elveket. Példaként említette, hogy az ázsiai nagyhatalom nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót.
A leendő államfő egyik első dolga volt, hogy telefonon beszélt a tajvani elnökkel, amit azzal indokolt, hogy országának a sziget fontosabb gazdaságilag, mint Kína. Még akkor is, ha tudja, hogy lépése bizonyos veszélyekkel jár, bár nem gondolja, hogy megszegné a cseh-kínai kapcsolatok bármelyik elvét. Válaszul Peking arra szólította fel Prágát, hogy változtasson taktikáján, mert különben jóvátehetetlen károkat okoz a kétoldalú viszonyban.
Pavel ugyanakkor arról beszélt: tanulni kell abból, hogy Kína nem tudta megfékezni az orosz agressziót, pedig képes lett volna rá. Szerinte már a következő hetekben le lehet szállítani az első Leopárd harckocsikat Ukrajnának, elsősorban Lengyelországból és a régió más államaiból. Szerinte a vadászgépek ügyében a végén ugyanolyan szerencsés döntés születhet, mint a tankok kapcsán.
https://www.ft.com/content/df41b4a8-97f0-4e20-9ef4-4a53c0ab8f30
Wall Street Journal
A vezércikk szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért fegyvereket, mert azok nélkül nem tud nyerni. Biden elnök ugyan most azt mondja, hogy nem ad F-16-osokat, de erről most már tudjuk: csupán annyit jelent, hogy tessék később jelentkezni az igénnyel. Washington minden új kérelem láttán vacillál, míg nem a végén beadja a derekát, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz. Akkor pedig Kijev profitál belőle a harctéren, majd később, a háború befejeződése után is.
A lap idézi a NATO főtitkárát, aki nem lát semmi békeszándékot az orosz államfő részéről, sőt inkább az ellenkezőjét tapasztalja. Mozgósít vagy 200 ezer katonát és új fegyvereket, illetve lőszert szerez be. Célja továbbra is az, hogy ellenőrzés alá vonja Ukrajnát. Zelenszkijnek leginkább az ATACMS jelzésű, csaknem 300 kilométer hatótávolságú harcászati rakétarendszerre van szüksége, mert azzal sokkal távolabbi célokat is elérhet és ki tudja kergetni állásaikból az oroszokat.
Ily módon még a Krím-félszigeten is szóba jöhetnek, de nem látni, hogy miért ne lehetne odaadni az ukránoknak. Legalább ennyire fontosak a vadászgépek, amelyek révén nagyon javulna a légi csapásmérő képesség, miközben bőven van a világban nélkülözhető példány ebből a típusból. Ha szállítanák, az egyben megmutatná, hogy a Nyugat segíti az ukrán védőket, és jelentős elrettentő hatást fejtene ki a háború utáni időkre is. A győzedelmes Ukrajna a Nyugat szövetségese lesz, akár belép a NATO-ba, akár nem.
Putyin hosszabb háborúra mozgósít. Azt hiszi, kibekkelheti Kijev elszántságát és a nyugati támogatást. Ám ez csak még sürgetőbbé teszi, hogy érkezzenek olyan fegyverek, amelyekkel kiűzhetik az oroszokat az elvesztett területekről, vagy legalábbis azok jó részéről az idén. Ez egyben azt jelentené, hogy érvényes a Reagan-doktrína, vagyis hogy segíteni kell azokat, akik a saját szabadságukért harcolnak és halnak meg. E cél érdekében a Fehér Ház sokat tehet – hosszú távú rakétákkal és harci gépekkel, éspedig amilyen gyorsan csak lehet.
Opinion | What Does Ukraine Need to Win?
