címlapkép: Christoph Hardt/Imago
Die Presse
Orbán Viktor minden bizonnyal komoly figyelmeztetést kap holnap Brüsszelből, mert a Bizottság több hónapos totojázás után hírek szerint komolyra fordítja a dolgot és kezdeményezi, hogy vonjanak meg 7 milliárd eurónyi támogatást, továbbá fagyasszák be a járványalapból odaítélt 5,8 milliárdot is, ha a kormány nem vezet be haladéktalanul reformot a korrupció megakadályozására, illetve a jogállam megerősítésére.
A közösségi költségvetésből a környezetvédelem és energia, a közlekedési infrastruktúra, valamint a regionális fejlesztés látná kárát a megvonásnak. Úgy tudni, hogy összesen 20 % esne áldozatul a retorziónak, ami kihatna az egész gazdaságra. A nemzeti-autoriter hatalom megpróbált ugyan kitalálni valamit és előfinanszírozott több programot is, ám ezzel csak jelentősen megterhelte az államháztartást.
Egyértelmű, hogy Orbán komolyan veszi a helyzetet. Magyar miniszterek hetek óta egymásnak adják a kilincset Brüsszelben. Elnémultak a Bizottság elleni támadások, noha azok éves óta a Fidesz populista arzenáljába tartoznak. A korábbi fenyegetések ellenére Magyarország megszavazta még a legutóbbi oroszellenes szankciókat is. Ám az EU-nak a jelek szerint mindez nem elég, garanciákat követel, hogy működjön a jogállam. Az EP ugyanakkor attól tart, hogy a Bizottság alacsonyra teszi a mércét, és ezzel megkönnyíti a miniszterelnök dolgát. Ezért Strasbourg részéről a követelés az, hogy a magyar fél lépjen be az Európai Ügyészségbe.
https://www.diepresse.com/6190951/orban-bekommt-einen-schuss-vor-den-bug?from=rss
Le Figaro
Az a veszély leselkedik Magyarországra, hogy elveszti az uniós források egy részét, noha ezt az áldást a hatalom gyakorta eltérítette a maga szükségleteinek megfelelően. Az EP által megszavazott határozat ugyan nem kötelező, ám nyomás alá kívánja helyezni a Bizottságot, amely holnap dönt a korrupciós aggályok miatt befagyasztott alapok sorsáról. Orbán nagyon bízik a megállapodásban.
Az azonban csak kevéssé valószínű, hogy Brüsszel hagyja magát rábeszélni, miközben a magyar kormány továbbra sem kíván az Európai Ügyészség tagja lenni. Az általa javasolt korrupcióellenes nemzeti hatóság viszont Rogán Antal fennhatósága alá kerülne, márpedig ő a miniszterelnök bizalmasa, és befolyása egyre csak nő. Már a titkosszolgálat is hozzátartozik. Nem véletlen, hogy szokatlan módon már Csányi Sándor is kezdi elveszteni a türelmét: arra hívott fel, hogy állítsák helyre a jó viszonyt az Unióval, mert az országnak nagyon kell a támogatás.
Az előző hétéves költségvetési időszakban a Fidesz 25 milliárd eurót oszthatott szét – valóságos manna ez a magyar haveri kapitalizmus számára, mert az ily módon még jobban hatalmába kerítheti az országot. Az ellenzék jó okkal követeli, hogy az EU nézzen alaposabban Orbán körmére. Legelőször is azért, mert Ursula von der Leyen jórészt a magyar vezetőnek köszönheti kinevezését.
Azon kívül a kormányfő szinte végig élvezte Angela Merkel gyámkodását. Nem utolsósorban pedig megnyerte szilárd szövetségesnek a német autógyárakat, mivel valóságos adóparadicsomot kínált fel nekik. Ennélfogva ezeknek az üzemeknek az az érdekük, hogy az ország működjön.
A Bizottságot most nagy találékonyságot kell tanúsítania, hogy a kormányhoz hasonlóan ne büntesse a lakosságot, mivel azt már amúgy is jelentős infláció sújtja és indulnak a megszorítások.
https://www.lefigaro.fr/international/orban-denonce-par-le-parlement-europeen-20220916
Süddeutsche Zeitung
A Bizottság olyan javaslatot dolgozott ki a sajtószabadság védelmében, amely elsősorban Orbán Viktort szándékozik visszafogni, ám egész Európára érvényes szabályozást vezetne be. Ám lehet, hogy ez utóbbi már egy kicsit sok a jóból – hangsúlyozza a kommentár. A német kiadók pl. tiltakoznak, mert veszélyben látják saját szerepüket, ám az illetékes biztos szerint félreértésről van szó.
Vera Jourová nagy harcra számít, főleg magyar, lengyel és szlovén részről. A lényeg, hogy a hatalom a jövőben sehol sem használhatja propaganda eszközként a médiát, az állam nem támogathatja hirdetésekkel a neki kedves orgánumokat, a működési engedély megadása nem függhet a műsorok politikai tartalmától. Amelyik kormány nem áll be a sorba, az ellen akár kötelezettségszegési eljárást is lehet indítani, az eredmény milliós büntetés lehet.
Az alelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy az EU elsősorban a magyar sajtóállapotok miatt szánta rá magát erre a lépésre, miután Orbán Viktor a maga érdekeinek megfelelően alakította át a 4. hatalmi ágat. Ugyanakkor a német liberálisoknak és szociáldemokratáknak is vannak ellenvetéseik, belpolitikai megfontolásokból. Jourová azonban azzal érvelt, hogy a sajtószabadság a demokrácia pilléreként veszélyben van, ezért az indítványt lehetőleg gyorsan át kell verni a jóváhagyási folyamaton.
https://www.sueddeutsche.de/medien/eu-kommission-medienfreiheit-europa-viktor-orban-1.5658708
Reuters
Éles bírálatok érik a jövő vasárnapi olasz választások nagy esélyesét, miután a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek vezére védelmébe vette Orbán Viktort. Giorgia Meloni azt mondta, hogy az Európai Parlament határozata, miszerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem hibrid, választási autokrácia, csak Putyin karjaiba taszítja a magyar miniszterelnököt, márpedig a cél éppen a földrész egysége volna. Hasonlóképpen nyilatkozott Matteo Salvini, aki a Liga élén szintén szoros kapcsolatokat tart fenn a magyar politikussal.
Ezzel szembe Giuseppe Conte, volt kormányfő, az 5 Csillag Mozgalom első embere kijelentette: Meloni és Salvini vagy nyilvánosan visszavonják, amit mondtak, vagy alkalmatlanok az ország irányítására. Enrico Letta a középbal Demorata Párt nevében kifejtette, hogy Orbán veszélyt jelent az egész kontinens számára. Ugyanakkor a jobboldali szövetségen belüli feszültséget jelzi, hogy Silvio Berlusconi azt mondta: kiválik az összefogásból, ha partnerei bármi nehézséget támasztanak az EU-hoz, illetve a NATO-hoz fűződő kapcsolatokban.
https://www.yahoo.com/news/meloni-unfit-govern-italy-defending-124415373.html
Euractiv
A portál azt emeli ki Meloni véleményéből, hogy Orbán Viktor többször is nagy fölénnyel megnyerte a választásokat, ennél fogva demokratikus vezető és az ország is demokratikus. A szélsőjobbos politikus hozzátette, hogy keleten azért más a modell, mert a Nyugat engedte, hogy ezek az országok a 90-es évekig szovjet iga alatt szenvedjenek. Most azonban itt az idő, hogy kezet nyújtson nekik. Azt is nehezményezte, hogy szerinte az Európai Parlament nem bizonyította a magyarellenes vádakat.
Azt állította, hogy az összes magyar párt felháborodott az EP döntése láttán, még az ellenzékiek is. Akkor tehát ilyen egy diktatúra? – kérdezte. Az Olaszország Fivérei, valamint a Liga strasbourgi képviselői a jelentés ellen voksoltak. Idekapcsolódik, hogy a hasonszőrű francia Nemzeti Tömörülés egyik európai törvényhozója reményét fejezte ki, hogy Meloniék győznek az olasz választáson. Akkor pedig – mutatott rá Jean-Paul Garraud – jó esélyek nyílhatnak az érintett két EP-frakció közötti együttműködésben.
Süddeutsche Zeitung
Az Orbán-kormány váratlanul megnehezítette a terhességmegszakítást. Az ötlet a szélsőjobbos Mi Hazánktól jött, a Fidesz egyetlen nap alatt elfogadta az indítvány, ahogy az már csak szokás nála. A kormány hosszú ideje keresztes hadjáratot folytat a keresztény értékekért és a hagyományos családért. A fundamentalisták mostani előterjesztésének alighanem lendületet adott, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság nemrégiben alkotmányellenesnek nyilvánította a magzatelhajtás jogát.
Az új törvény nagyon emlékeztet arra, amely több amerikai államban is hatályban van. Csak nem megy annyira messzire. Bírálók szerint azonban megpróbálja erkölcsileg kétesnek beállítani a művi vetélést. Ugyanakkor érdekes, hogy az indoklás a Bábaszövetség egyetértésére hivatkozik, ám ez a szervezet ma már nem létezik. Korábbi vezetője pedig kijelentette, hogy ha működnének, aligha szavazták volna meg a tervezetet, mert az csak még jobban megnehezíti az amúgy is traumatizált nők helyzetét.
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-abtreibung-herzschlag-foetus-1.5658465
New York Times
Paul Krugman elolvasta jó pár korábbi háború gazdasági veszteséglistáját, így azt kérdezi szokásos kommentárjában: már az is valami, hogy az ukrán gazdaság az idén előreláthatólag 37 %-kal esik vissza, az infláció pedig 24 %-nál jár? Hiszen Oroszország elfoglalta az ország jelentős részét, zárlat alá vette a tengeri kikötőket és rakétákkal rombolja le az infrastruktúrát. A Nobel-díjas közgazdász szerint az a csoda, hogy csak ennyi a negatív hatás.
Az okot először is abban látja, hogy Kijev hozzáértően és józanul cselekedett. Gyorsan megakadályozta a tőke kimenekülését és stabilizálta a hrivnya árfolyamát. Persze mindez semmit sem ért volna a külföld támogatása nélkül, értve ezalatt most a hiteleket és segélyeket. Az ország fennmaradása azonban továbbra is azon múlik, érkezik-e elegendő katonai és anyagi segítség.
Putyin azonban még így is győzhetett volna, ha
1. gyorsan elfoglalta volna Kijevet és megbuktatja a kormányt
2. ha be tudta volna keríteni a Donyecki-medencében az ukrán hadsereg jelentős részét, majd onnan megindul a főváros felé
3. állóháborúban a tüzérsége felmorzsolja az ellenséges erőket, ám befutottak a nyugati hadfelszerelések és azok megfordították a háború egész menetét
4. Ha lelassul vagy elakad a nyugati katonai-pénzügyi utánpótlás. Ez esetben válságba kerül az ukrán gazdaság.
De pont ezért volt annyira fontos az ellentámadás Harkivnál, mert megmutatta az ukránok erejét, illetve az oroszok gyengeségét. Kijev igyekszik megnyugtatni a kétkedő nyugati vezetőket, akik még mindig nem hiszik el, hogy nyerhet, mert továbbra is szeretne fegyvereket és pénzt kapni.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Svédországban azért törhetett előre a szélsőjobb, mert a nagy pártok engedték, hogy a Svéd Demokraták szabják meg a közbeszédet, főleg a bevándorlás, a multikulturalizmus és az erőszakos bűncselekmények kapcsán. Ennek eredményeként okozott a náci gyökerű mozgalom földrengésszerű meglepetést a választásokon, hiszen a 2. legnagyobb erő lett.
A jelek arra utalnak, hogy a megerősödött szélsőség kulturkampfba kezd és megtámadja a közmédiát, mondván, hogy az elfogult vele szemben. Elkerülhetetlennek látszik a további polarizálódás abban az országban, amely a politikai közmegegyezésről híres. Az olaszoknál jó egy hét múlva várhatóan a neofasiszta indíttatású Olaszország Fivérei győzelemre viszi az erősen jobboldal hármas szövetséget.
A svédeknél előreláthatólag a Mérsékelt Párt elnöke, Ulf Kristersson lesz a kormányfő, aki nem akarja, hogy az országból Magyarország vagy Lengyelország skandináv változata legyen, tehát hogy szépen leszalámizzák a fékeket és ellensúlyokat, továbbá aláássák a bíróságok függetlenségét. A Svéd Demokraták az utóbbi időben némi jogállami ráncfelvarráson estek át, ám ettől még nemigen lesz elfogadhatóbb, hogy van esélyük bekerülni a kormányba. Ők azzal arattak, hogy meggyőzték a szavazópolgárokat: a sok bevándorló miatt került bajba a jóléti állam.
Egész Európában bejön a radikális jobboldal stratégiája, vagyis hogy a migránsellenes érzelmeket összekapcsolják az életszínvonal megőrzésének nacionalizmusával. A haladó tábornak jobb és kreatívabb választ kell találnia annál, hogy vértelenül utánozza a jobboldalt.
Frankfurter Rundschau
A kommentár azon a véleményen van a svéd szélsőjobb sikere és az olasz szélsőséges szövetség várható hatalomra kerülése láttán, hogy meg kell tanulni együtt éli a szélsőséggel. Látnivaló ugyanis, hogy a jobboldali populisták nem előnyére változtatják meg az Uniót. Meloni már megüzente, hogy vége a vidámkodásnak az EU-ban, ha ő lesz országában a miniszterelnök.
És ehhez jön még Magyarország és Lengyelország, ahol a legtöbb európai demokratikus szabály ment a levesbe az utóbbi években. A két hatalom már csak olyan automatának tekinti az EU-t, amely csodák csodájára, még mindig ad ki pénzt. Az európai gondolat egyre gyakrabban áldozatul esik a nemzeti érdekeknek.
A demagógokkal azonban nem oldhatóak meg olyan gondok, mint a háború, az infláció, a klímaváltozás az energiaárak emelkedése, a fenyegető szegénység, vagy a migráció. Az együttműködés fontosabb volna, mint eddig bármikor. Ám ez az alapigazság sem segít, ezért el kell sajátítani, miként lehet társbérletet kialakítani a szélsőségesekkel.
https://www.fr.de/meinung/mit-extremen-leben-91793304.html
FAZ
Nagy kérdés, hogy mit hoz a mai nap Belgrádban, mert a hatóságok hosszas huzavona után betiltották az Europride-ot, a melegek egyhetes kontinentális rendezvényét, amelyet először tartottak volna az EU-n kívül, ám a szervezők jelezték, hogy így is megtartják a délutáni felvonulást. Mivel igen sokan közölték külföldön, hogy ott lesznek, köztük jó pár EP-képviselő, érdekes lesz látni, miként reagál a szerb rendőrség. Ha erőszak és zűrzavar lesz, az nagyon jó Putyinnak.
Ugyanakkor látnivaló, hogy az egész hivatalos hercehurca nem más, mint figyelemelterelés, mert az EU külpolitikai főmegbízottjának közbenjárására gyakorlatilag az albán fél győzelmével zárult a szerb-koszovói határvita. Vucsics elnök éppen azt nem akarja, hogy ez kiemelt téma legyen a sajtóban, noha annak túlnyomó részét kézben tartja, de pont ezért vállalja még az európai kulturharcot is. Ezek után jelentette be az engedelmes kormányfő, aki amúgy meleg kapcsolatban él és közösen egy fiút nevelnek, hogy a koszovói helyzet miatt nem lehet szó a felvonulásról.