címlap :dpa
Bloomberg
Visszaesés fenyegeti az euróövezetet és ez duplán megviseli Kelet-Európa sérülékeny gazdaságait: a valutakereskedők nem kímélik a forintot, a zlotyt és a koronát, miközben egyre gyengül az euró árfolyama a dollárral szemben. Pedig a három ország már a háborút is eléggé megszenvedte, de a helyzet csak még súlyosabbra fordul, ha beáll a visszaesés az eurózónában.
Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot kemény feladat elé állította, hogy egyre kisebb a kereslet termékeik iránt a 19 partnert tömörítő övezetből, amely az exportjuk nagyjából 60 %-át veszi fel. Ám a Valutaalap már a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy cudar idők várnak a közös fizetőeszközt használó államokra a rekordinfláció, illetve amiatt, hogy Oroszország feltehetőleg korlátozza a gázszállításokat.
Előreláthatólag jelentős visszaesést okoz a három feltörekvő gazdaságban, ha dollár a jövőben hosszú időn át erősebb lesz, mint az euró – mondják a Goldman Sachs elemzői. A forint a harcok kezdete óta így is 17 %-ot gyengült az amerikai valutával szemben, illetve az euróhoz képest 8,2 %-ot vesztett értékéből.
A gyors pénzügyi szigorítás segített ugyan stabilizálni a forint jegyzését, de hogy az Orbán-kabinet még mindig nem állapodott meg az újjáépítési alapból járó támogatás feltételeiben, az szintén nyomja le a magyarok pénzét. A Deutsche Bank egyik illetékese szerint ha megfordul az erőviszony a dollár és az euró között, az megpecsételheti a forint, a zloty és a korona sorsát.
Deutschlandfunk
Finnország meg akarja szigorítani az orosz állampolgárok beutazását. A finn diplomácia vezetője azt közölte, hogy a tárca olyan szabályozáson dolgozik, amelynek alapján az Oroszországból érkező turisták az eddiginél csak nehezebben kaphatnak vízumot. A Helsinki kormány úgy véli, hogy a rendszert később ki kellene terjeszteni az egész schengeni térségre. Az elképzelést a hónap végén vitatják meg az érintett külügyminiszterek. A finneknél különben a lakosság többsége amellett van, hogy idegenforgalmi célokból egyáltalán ne látogathassanak oroszok az országba.
FAZ
A német kormány, illetve törvényhozás külpolitikai tanácsadó testületeként szolgáló Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) friss tanulmánya amellett foglalt állást, hogy vissza kell szorítani a vétó intézményét az unióban, tehát hogy csakis úgy lehessen határozatokat elfogadni, ha azokkal az összes kormány egyetért.
Ha továbbra is fennmarad az egyhangú döntéshozatal elve, akkor egy idő után gyakorlatilag megbénulna szervezet. Nem beszélve arról, ha akár egyetlen új tag is bekerülne, annyira szerteágaznak az érdekek.
Az Európai Parlament pont ezt az újítást szorgalmazza a Tanácsban, mert erősíteni kívánja a testület működőképességét. Főleg akkor, amikor a kül- és biztonságpolitikában a szankciókról van szó. Merthogy a legutolsó csomagról több mint 4 héten át ment a vita és csak úgy jutottak dűlőre, hogy Magyarország széles körű külön jogokat csikart ki.
Az elemzés szerint az alapszerződések módosítása nélkül is keresztül lehet vinni a változtatást. Ám ebbe aligha mennének bele a magyarok és a lengyelek. Hiszen akkor idővel eljutnának oda, hogy minden területen a többség akarata érvényesülne, hiába ágálnának ellene egyes tagállamok. Azaz nem lehetne nyomást gyakorolni a vétóval. Viszont egyelőre tény, hogy a módosítást jelen állás szerint csakis egyhangúan lehetne megszavazni.
Wall Street Journal
A németek egyre inkább ráébrednek, hogy egyelőre nem lehet leállítani a maradék 3 atomerőművet, a politikusok azonban továbbra is ingadoznak – állapítja meg a vezércikk. Úgy értékeli, hogy Európa gazdaságát igen nagy veszély fenyegeti Németország energiapolitikája részéről, csak az jó, hogy a közvéleményben szorul vissza az elutasítás a nukleáris reaktorokkal szemben.
Legutóbb már 78 %-a közölte, hogy a tervekkel ellentétben az év vége után is, legalább 2023 nyaráig működtetni kell az érintett erőműveket, amelyek az áramszükséglet 6 %-át fedezik. 67 % szerint pedig még azután is. A zöldek jó kétharmada is az élettartam meghosszabbítása mellett van.
Korábban a fukushimai szerencsétlenség nyomán a németek annak ellenére fogadták el Angela Merkel döntését a blokkok üzemen kívül helyezéséről, hogy megújuló forrásokból nem lehet előállítani az ipar számára szükséges árammennyiséget, illetve hogy a gáz kiszolgáltatottá tette az országot Putyinnal szemben.
Ám Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter is csak ötöl-hatol, pedig az emberek látják a háború következményeit, illetve hogy hová vezetett a zöld energia átmenet elhibázott irányvonala. Az ország és a földrész gazdasági jövője is azon múlik, Berlin mennyire hajlandó megszívlelni a tanulságokat.
Handelsblatt
Donald Trump harciasan lépett fel a republikánus jobboldal texasi tanácskozásán, ám ezzel rávilágított, mennyire megosztott a párt. A korábbi elnök igyekszik ugyan összefogni híveit, ám egyre növekszik az ellenállás vele szemben.
Trump, aki imádja a nyilvánosságot, két órán keresztül ünnepeltette magát két napja Dallasban. Merthogy ezen a fórumon még előadhatja a szokásos meséjét, mármint hogy a demokraták szakadékba viszik az országot. Olyan küzdelmet vázolt, amelynek tétje az USA jövője. De hogy mekkora a támogatottsága a jobboldalon, az vitatott.
Korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azt mondja, hogy befolyása egyfolytában csökken. Szerinte ezt bizonyítják a közvélemény kutatási adatok, főként a törvényhozás ostroma miatt. Hiszen újabb és újabb bizonyítékok kerülnek elő a politikus ellen, mind többen értik meg, milyen mértékben rombol, illetve kiszámíthatatlan. Népszerűsége jelenleg már csupán 33 %-on áll.
Azt azonban Trump ezúttal sem árulta el, hogy indul-e 2024-ben. Megfigyelők úgy vélik: ennek stratégiai oka van, mivel ily módon szabadon gazdálkodhat a részére összeadott milliókkal, viszont anyagilag megkötné a saját kezét, ha elkötelezné magát a jelöltség mellett. Inkább arra összpontosít, hogy tüzelje táborát és különféle posztokra ajánlja az embereit. Ám Bolton szerint kétséges, hogy a radikális nézetekkel képes-e elnyerni a lakosság többségének bizalmát. Ahhoz ugyanis jóval inkább a közép felé kellene araszolnia.
Orbán Viktor két nappal a korábbi elnök előtt szólalt fel. Ünnepelték az autokratát – pár nappal azután, hogy újabb felháborodásról gondoskodott, miután kifejtette, hogy a magyarok nem akarják a fajok keveredését.
FT
Az elemzés nagyon sok hasonlóságot lát az egykori Szolidaritás és a mostani belorusz ellenzéki mozgalom között, épp ezért ajánlja is Lukasenko ellenfeleinek, hogy építsenek a történelmi tanulságokra. Merthogy akkor is, most is egy elnyomó rezsim ellen kellett küzdeni, amely összeállt Moszkvával, nekiontott a polgároknak és szégyent hozott a nemzet fejére.
És mindkét hatalom ugyanolyan kőkeményen reagált a tiltakozásokra. Csak most ráadásul dúl az ukrán háború. Aligha lehet arra számítani, hogy a beloruszok saját erőből felszabadulnak a diktatúra alól, nem úgy, mint a lengyelek 40 éve. Ahhoz persze kellett egy Gorbacsov, Putyin árnyékában viszont jelenleg börtönszerű viszonyok uralkodnak a fehéroroszoknál.
További különbség, hogy Belarusz gyakorlatilag teljesen ki van szolgáltatva Oroszországnak. Ezzel szemben annak idején Wojciech Jaruselski nem használt gengszter módszereket a hatalom gyakorlásához. Egy idő után pedig amnesztiát hirdetett, bár az is igaz, hogy a kiszabadultak közül sokan gyorsan újra visszakerültek a rács mögé. De legalább kereste a kiutat a válságból. A belarusz fegyintézetek viszont egyfolytában tele vannak.
Mégis van rá alap, hogy a belorusz társadalom ne veszítse el minden reményét. A nemzet ébredése visszafordíthatatlan. És a tömegek nem radikalizálódtak. Leginkább szabad választásokat követelnek, szabadságot és igazságot. E pillanatban aligha lehet bármelyiket is kiharcolni, de azért nem teljesen kilátástalan a küzdelem. Hiszen olyan jogokról van itt szó, amelyekre nagy szükség volna Oroszországban is, és lehet, hogy pont ez segíti elő a változást.
The thirst for freedom in Belarus is unquenchable
