Beleszerettem. Van orvosság? Nem hiszem. Pedig csak véletlenül „találkoztunk”. A közeli panzióból indultam rövid sétára, s ilyenkor persze bámulja az ember portálokat. Egyszer csak rám mosolyog. De tényleg. Ahogy egy kerámiaszobor mosolyogni tud. Mellette tábla: Otthon galéria. És egy másik a címbéli felirattal. Meg még egy, a nyitva tartást mutatva, azaz bármikor, ha előtte telefonálsz (06/30/601 7259). Schenk Magdi mesevilága…
Újhartyán. Budapesttől alig 40 kilométerre, a Népligetből rendszeres buszjárattal. Egyeztetés, és a mesék birodalma magába szív. Rövid tájékoztatás az elkészítés folyamatáról, arról, hogy miként „álmodja” meg a művésznő a megformálni kívánt alakot, s persze az ars poétikáról.
„Mindenkit szeretettel várunk, és szívesen mutatjuk be egyenként is az alkotásokat, a szobrokat, faliképeket, vagy egyszerűen azt a felületet, amely díszítésre volt méltó.” Pl. a garázs ajtaja, vagy az élő fa a kertben, amelyik ragaszkodik a „barátjához”, esetleg a gally-pár, ami olyan pontosan illik az emeleti ablak átöleléséhez. Amott egy malomkerék, működik, s pár percre helyet foglalok mellette, „ki szellőzőm” fejemből a gondokat, elfelejtem, ha volt, idegeskedni valóm.
Önálló kiállítása még nem volt a művésznek, többekkel „vegyes” már többször is. De a reflektorfény – egyelőre – elkerüli. A helybéli potentátokat nem érdekli, pedig megérdemelné. Nemo propheta in patria sua… Senki sem proféta a…
Egy hatalmas, Balatont ábrázoló falikép a munkaasztalon. Az égetőkemence mérete és az agyag finom kezelést igénylő mivolta miatt is, 6 részből áll. Rövidesen egy siófoki étterem falán látható, de aki „siet” még elkaphatja az utolsó simításokat.
Nehezen szabadulok a látványtól. Schenk Magdi kerámia világát még sokszor megcsodálom…
Hárshegyi János
