Napokon belül meglesz az Oroszország elleni olajbehozatali embargóról szóló európai uniós döntés – ismerteti a Reuters Robert Habeck német gazdasági miniszternek a ZDF köztévé számára adott nyilatkozatát. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EU kétezermillió euró összértékig ajánlott fel támogatást az orosz olajtól nagy mértékben függő közép-, illetve kelet-európai tagországainak az átálláshoz szükséges energetikai beruházásokra.
A tudósítás hozzáteszi, hogy Magyarország még hétfőn is ragaszkodott a követeléseihez, ezek összegszerűségére azonban ezúttal nem tér ki. Habeck mindenesetre nem feltételes, hanem kijelentő módban fogalmazott a szerinte napokon belül megszülető megállapodást illetően, és a Reuters most nem említi azt a minapi híresztelést, hogy az unió 26 tagországa esetleg a magyarok nélkül hozhatja meg közös döntését az embargóról.
Ismerteti viszont a német miniszter nyilatkozatának azon elemét, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok egymással párhozamosan dolgozik olyan javaslaton, amely felső határt szabna az olajár világpiaci árának. „Az intézkedés kétségkívül szokatlan, de hát szokatlan időket élünk” – jegyezte meg Habeck.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi világgazdasági fórum résztvevőit sürgette, hogy szigorítsák tovább a szankciós intézkedéseiket Moszkvával szemben, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kilátásba helyezte, hogy országa szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával. A Starbucks amerikai kávézólánc bejelentette: kivonul Oroszországból – írja a Reuters.
A müncheni Süddeutsche Zeitung, a dpa német hírügynökség feldolgozásában ismerteti Habeck nyilatkozatát. Eszerint a berlini kormány gazdasági minisztere úgy fogalmazott: az embargós döntést illetően már csak kevés állam okoz problémát, köztük mindenekelőtt Magyarország. A magyar igényekre tekintettel lehet lenni, de „itt valaminek Magyarországon is történnie kell.” Habeck áttörésre számít néhány napon belül.
Az EurActiv brüsszeli hírportál beszámol Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök hétvégi találkozójáról az újvidéki mezőgazdasági vásár megnyitóján. A tudósítás – a B92 belgrádi hírportálra hivatkozva – azt emeli ki, hogy Vučić közölte: Szerbiának módja nyílik bizonyos mennyiségű gáz magyarországi tárolására. „Megvitattuk a telet, a következő, nehéznek ígérkező telet. Megkérdeztem Orbán miniszterelnököt, tárolhatnánk-e az energiánk egy részét Magyarországon, mert nekünk nincs elég kapacitásunk. A másodperc töredéke alatt azt válaszolta: megegyeztünk” – idézi az EurActiv a B92 alapján a szerb államfőt. Egy másik szerb híroldalról, a Kurir.rs-ről azt veszi át az EurActiv, hogy Vučić közölte: Szerbiában túlságosan olcsó, Európában a legolcsóbb az elektromos áram, és emelni kell, de azt nem lehet megtenni egyik napról a másikra. A szerb államfő arról is beszélt a Kurir.rs szerint, hogy Orbánnal megvitatta a következő lehetőséget: Szerbia 10-15 százalékos részesedést szerezhetne a Paks 2 atomerőműben, Magyarország pedig cserébe befektethetne a djerdapi vízi erőműbe, amit Jugoszlávia és Románia közösen épített meg a Dunán az 1970-es években.
Navracsics Tibor, Orbán mérsékelt európéere – ezzel a címmel közöl portrét a volt magyar EU-biztosról, az európai ügyek leendő új miniszteréről a Le Soir című francia nyelvű belga lap. A teljes cikk csak előfizetők számára tekinthető meg a honlapon. Az ingyenesen hozzáférhető ízelítő szerint az a cél, hogy a konzervatív Navracsics egyengesse az utat Budapest és az EU között, igyekezzék elsimítani a konfliktusokat, amelyek a jogállamiság ügyében, illetve a tervezett Moszkva elleni uniós olajembargó kapcsán keletkeztek. A cikk szerzője a május 13-án bejelentett összetételű új magyar kormányban Orbán Viktor leginkább figyelemre méltó választásának nevezi Navracsicsot, aki – mint írja – a regionális fejlesztésekért és az európai alapok felhasználásáért felelős miniszterként a nála radikálisabb és megosztóbb Varga Judittól veszi át az európai ügyeket. Varga eközben megtartja az igazságügyi tárcát.
A Le Soir szerint Navracsics nyolc év politikai mellőzöttség után azért került vissza „Viktor” kegyeibe, mert a miniszterelnök ütközéstompítóként kívánja használni. A veterán fideszes politikus múltjáról azt írja a belga lap, hogy 2010–14 között igazságügyi miniszterként támogatta az új alaptörvényt és a választási rendszer reformját, de az alkotmányossággal kapcsolatos konfliktusok miatt eltávolodott Orbántól. Párton belüli befolyását elvesztette, miközben akkor emelkedett fel Lázár János csillaga, aki most Navracsics mellett a másik nagy visszatérő az Orbán-csapatban.
szerkesztés: infovilág.hu
